Közmű
Egy közműcég (vagy általában csak közmű) olyan gazdálkodó szervezet, mely közszolgáltatás keretében üzemeltet valamely alapvető szükségletet kielégítő infrastruktúrát. A közművek tipikusan helyi önkormányzatok, vagy az állam felügyelete alatt állnak és széleskörűen meghatározott jogszabályi környezetben működnek. A „közmű” fogalma alatt számos különféle közszolgáltatást értünk, például: villamos energia-, földgáz-, távhő-, víz-, távközlési (vezetékes telefon, internet), vagy éppen közösségi közlekedési szolgáltatást.[1][2]
Jogi státusz szerkesztés
Magyarországon egy villamos- vagy földgáz közműhálózat üzemeltető a működési engedélye szerinti területen kizárólagosan jogosult az adott közszolgáltatást végezni.[3][4] Elkerülendő az infrastrukturális párhuzamosságokat, nemzetgazdasági szempontból természetes monopóliumnak minősül, így a területén kizárólagosan végzi tevékenységét.
A távhőszolgáltatás szintén engedélyköteles tevékenység és egy adott településen való közszolgáltatás határozatlan idejű biztosítását jelenti.[5] Számos távhőszolgáltató van magántulajdonban, de önkormányzati tulajdon a jellemző.
Viziközművek a monopólium mellett állami tulajdonban is vannak,[6] míg más közművek üzemeltetői magántulajdonú monopóliumok (pl. E.ON).
A közműtevékenység felügyeletét villamosenergia, földgáz, távhő és víz tekintetében a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) látja el hazánkban.
Közműhálózatok elhelyezkedése szerkesztés
Közműhálózatokat elsősorban és lehetőség szerint közterületen hoznak létre úgy, hogy azok az út keresztszelvényében maghatározott helyen húzódnak. Az ún. nyomvonalas létesítmények elemei (vezetékek, kábelek,[7] csőrendszerek) jellemzően földfelszín felett, illetve alatt helyezkednek el. Földfelszínen a közlekedési infrastruktúra, illetve a csapadékelvezető és az árvízvédelmi rendszerek vannak.[8]
Ahhoz, hogy egy közművezeték[9] zavartalanul teljesítse feladatát, külső terhelés elleni védelemmel kell ellátni. Ez földkábelek, gázvezetékek esetén a védőcsövezést, illetve a megfelelő takarási mélységet, szabadvezetékek[7] esetén - villámcsapás elleni - védővezető kiépítését jelenti. Kritikus vezetékszakaszok sérülés elleni védelmét a védőcső mellett a védőcsatorna, illetve az ún. alépítmény, vagy közműalagút is szolgálja. Villamos hálózatok esetén lényeges az ún. biztonsági övezet,[7] illetve védőtávolság, mely a nyomvonalas létesítmény épületektől, járószinttől, útfelülettől, illetve növényzettől való távolságát jelenti.
Elektronikus közműnyilvántartás szerkesztés
2017. július 1-től közműegyeztetési[9] kérelem kizárólag elektronikusan kérhető.[10] Az ún. e-közmű rendszer feladata – helyrajzi szám alapján – információ szolgáltatása a közművezetékek elhelyezkedéséről, tulajdonosáról, üzemeltetőjéről.[11] A rendszer lakossági célú felhasználása ingyenes, de regisztrációhoz kötött.[12] A kiviteli tervezéshez szükséges tervezői egyeztetés jogosultsághoz kötött.[13] Az e-Közmű rendszer üzemeltetéséért a kizárólagos joggal rendelkező Lechner Tudásközpont Területi, Építészeti és Informatikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság felel.[14]
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Közmű (magyar nyelven). epitesijog.hu , 2014. január 27. (Hozzáférés: 2020. január 9.)
- ↑ Közmű fogalma (magyar nyelven). BME, 2011. február 11. (Hozzáférés: 2020. január 9.)
- ↑ VET 76. §
- ↑ GET 116. §
- ↑ TSzT 16. §
- ↑ Vksztv 5/F. §
- ↑ a b c NGMr 2. §
- ↑ Ágfalvi Mihály: Vonalas létesítmények építésének, gépészeti berendezések szerelésének geodéziai feladatai (magyar nyelven). SoE, 2010. (Hozzáférés: 2020. január 9.)
- ↑ a b eKÖZMŰr 2. §
- ↑ Fontos változás a közműegyeztetésben (magyar nyelven). lechnerkozpont.hu , 2017. június 14. (Hozzáférés: 2020. január 9.)
- ↑ eKÖZMŰr 3. §
- ↑ eKÖZMŰr 9. § (1)
- ↑ eKÖZMŰr 9/A. § (1)
- ↑ eKÖZMŰr 4. § (2)
Források szerkesztés
- ↑ TSzT: 2005. évi XVIII. törvény a távhőszolgáltatásról (magyar nyelven). Nemzeti Jogszabálytár
- ↑ Vksztv: 2011. évi CCIX. törvény a víziközmű-szolgáltatásról (magyar nyelven). Nemzeti Jogszabálytár
- ↑ GET: 2008. évi XL. törvény a földgázellátásról (magyar nyelven). Nemzeti Jogszabálytár
- ↑ VET: 2007. évi LXXXVI. törvény a villamos energiáról (magyar nyelven). Nemzeti Jogszabálytár
- ↑ NGMr: 2/2013. (I. 22.) NGM rendelet a villamosművek, valamint a termelői, magán- és közvetlen vezetékek biztonsági övezetéről (magyar nyelven). Nemzeti Jogszabálytár . (Hozzáférés: 2020. január 9.)
- ↑ eKÖZMŰr: 324/2013. (VIII. 29.) Korm. rendelet az egységes elektronikus közműnyilvántartásról (magyar nyelven). Nemzeti Jogszabálytár . (Hozzáférés: 2020. január 9.)
Fordítás szerkesztés
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Public utility című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.