Küküllővár
Küküllővár (románul Cetatea de Baltă, németül Kokelburg, szászul Kakelbrich) falu Romániában Fehér megyében, Küküllővár község központja. Az egykori Kis-Küküllő vármegye székhelye.
| Küküllővár (Cetatea de Baltă) | |
 | |
| A küküllővári Bethlen-kastély | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Fehér |
| Község | Küküllővár |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 517235 |
| Körzethívószám | 0x58[1] |
| SIRUTA-kód | 3967 |
| Népesség | |
| Népesség | 1696 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 351 (2011)[2] |
| Népsűrűség | 26,33 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 64,41 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 14′ 52″, k. h. 24° 10′ 06″Koordináták: é. sz. 46° 14′ 52″, k. h. 24° 10′ 06″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Küküllővár témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése szerkesztés
Balázsfalvától 24 km-re északkeletre a Kis-Küküllő bal partján fekszik.
Története szerkesztés
Küküllő(vár) (Cuculiense Castrum, Kümelburg) Árpád-kori település. Nevét 1177-ben említette először oklevél Cuculiensis castri néven. A községgel szemben, a Küküllő túlsó partján 1912-ben ideiglenes római táborhely nyomait tárták fel.[3] 1197-ben szintén Cuculiensis castri néven említik. Vára a 11. század óta a vármegye székhelye, első egyháza pedig a küküllei esperesség központja volt.
1241 tavaszán a tatárok Küküllővárat is elpusztították. A pusztítás mértékére jellemző, hogy állítólag ekkor 30 000 idemenekült embert öltek meg itt.
Eredeti 13. századi vára a Küküllő partján volt, 1319-ben említik, mint az erdélyi vajdához tartozó királyi várat. A vár sáncai még láthatók.
Hunyadi Mátyás a várat Csicsó várával együtt ajándékba adta Moldva fejedelmének.[4] Mai kései reneszánsz formájú vára a 16. században épült, 1570 és 1580 közt átépítették. I. Apafi Mihály sokat tartózkodott itt. A vár utolsó moldvai hűbérura Petru Rares vajda volt, kitől János király elvette, mert átpártolt I. Ferdinánd királyhoz.
János király a várat több uradalommal együtt feleségének, Izabella királynénak adta jegyajándékul. Később a vár az erdélyi fejedelmek birtokába került és az övék maradt Apafi Mihály idejéig, majd a királyi kincstárra szállt, majd a kincstártól 1764-ben a Bethlen család kapta meg.
1764-ben gr. Bethlen Miklós átalakíttatta, csúcsos tetőket húzatott rá és lépcsőházat építtetett elé.
1849. január 16-án Bem veri meg itt a császáriakat, akik Nagyszebenig hátrálnak.
1910-ben 1767, többségben román lakosa volt, jelentős magyar és cigány kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Kis-Küküllő vármegye Dicsőszentmártoni járásához tartozott.
1992-ben társközségeivel együtt 3423 lakosából 1979 román, 671 cigány, 668 magyar és 668 német volt.
Látnivalók szerkesztés
- Bethlen–Haller-kastély
- Református temploma 13. századi, 1417 körül bővítették.
Képgaléria szerkesztés
Híres emberek szerkesztés
- Itt született 1820-ban Miske Imre politikus, Moson vármegye főispánja.
- Itt született 1928-ban Könczei Ádám néprajzkutató.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Fehér megye. adatbank.ro
- ↑ Kelemen Lajos: A küküllővári tatárfej, in: Művészettörténeti tanulmányok, I. kötet, Kriterion, Bukarest, 1977
- ↑ Benkő József: Transsilvania specialis : Erdély földje és népe I. Ford. és szerk. Szabó György. Bukarest; Kolozsvár: Kriterion. 1999. 264. o. ISBN 973-26-0524-3
- Györffy György: Küküllővármegye
További információk szerkesztés
- A vár története és képek[halott link]
- Küküllővár Archiválva 2008. január 7-i dátummal a Wayback Machine-ben
.svg){kind=small}
