Külvárosi őrszoba
A Külvárosi őrszoba 1943-ben bemutatott fekete-fehér magyar filmdráma Hamza D. Ákos rendezésében.
| Külvárosi őrszoba (Külvárosi őrszoba) | |
| 1943-as magyar film | |
| Rendező | Hamza D. Ákos segédrendező: Máriássy Félix |
| Producer | Hamza D. Ákos |
| Alapmű | ifj. Békeffy István |
| Műfaj | filmvígjáték |
| Forgatókönyvíró | Hamza D. Ákos |
| Főszerepben | Nagy István Toronyi Imre Makláry János Csikós Rózsi Karády Katalin Dajbukát Ilona |
| Zene | Sándor Jenő |
| Operatőr | Makay Árpád |
| Vágó | V. Schulteisz Mária |
| Hangmérnök | Lázár István |
| Jelmeztervező | B. Kokas Klára Sőrés Imre |
| Díszlettervező | B. Kokas Klára Sőrés Imre |
| Gyártásvezető | dr. Matolay Géza |
| Gyártás | |
| Gyártó | Csepreghy-Léna film Léna Film (Pasarét) – Nagy Mária |
| Ország |  Magyarország |
| Nyelv | magyar |
| Játékidő | 85 perc |
| Képarány | 1,37:1 |
| Forgalmazás | |
| Forgalmazó |  Léna Filmstúdió |
| Bemutató | 1943. július 26. |
| Eredeti magyar adó | MTV1, m1 MTV2, m2 Duna TV Filmmúzeum |
| Korhatár | .svg){kind=icon} II. kategória (F/3553/J) |
| További információk | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Szereplők szerkesztés
- Nagy Miklós rendőrtiszthelyettes: Toronyi L. Imre
- Felesége: Dajbukát Ilona
- Lidi, a lányuk: Csikós Rózsi
- Tóth XVIII. János rendőr: Nagy István
- Kocsmáros: Pártos Gusztáv
- Karcsi, rablógyilkos: Makláry János
- Harmonikás Gizi: Karády Katalin
- Frici: Csortos Gyula
- „vak” koldus: Turáni C. Endre
- Gáspár mama: Somogyi Nusi
- „kis” nő: Salamon Erzsébet
- Fényképész: Misoga László
- Detektív: Kelemen Lajos
- Egy rendőr: Hidassy Sándor
- Ápolónő: Szemere Vera f. h.
- Bandi: Juhász József
- Rendőrtiszt: Mátray József
- Egy asszony: Egyed Lenke
- Öreg kofa: Cserey Irma
- Utcalány: Halász Gina
További szereplők:
Történik Budapest külvárosában az 1940-es években.
A Magyar Film cikke a filmről (összefoglaló) szerkesztés
A Magyar Film Külvárosi Őrszoba című cikkében hosszasan ecseteli Karády Katalin népszerűségének titkát, amit elsősorban egyéni előadásmódjában és stílusosságában nyilvánul meg. Ezen túl kritizálta a művésznő tehetségét és múltbéli sztárallűrjeit, mindezzel együtt a cikk írója úgy érzi, ezzel a filmmel Karády végre a helyére került. Hónapok teltek el a nagy sikerű „Halálos tavasz” óta, így a film pszichológiailag alkalmas időben került bemutatásra. A film másik nagy érdemeként említik a magyarországi stílusteremtését is, hiszen a média mindenhol az első film noir-ról, azaz első rendőrfilmről írt. Az igazságszolgáltatás közegét több megközelítésben is bemutatja. Megjelenik az a rendőr, akivel nem szívesen találkozunk kisebb-nagyobb közlekedési kihágásaink kapcsán és az is, akinek jelenlétét szívesen érezzük egy csendes, kihalt sötét utcán. Hamza D. Ákos, a rendező, épp ezt a kettősséget fogta meg, így adott lelket a filmnek. A cikk bírálja a film fényképezését. Úgy érzi, kissé több gazdagság is elkelt volna, valamint világítását is előnytelennek tartja. Viszont a laktanyafelvételeket dicséri. Karády ruháit stílustalannak tartja, bár hozzáteszi, hogy mindez nem ment a film rovására.
A film története szerkesztés
A film a rendőrlaktanya udvarán kezdődik. A legénységet, próbarendőröket kiképzik és útjukra engedik a tapasztaltabbakhoz való beosztásban. Ilyen próbarendőr Tóth XVIII. János (Nagy István) is, kinek egyetlen ismerőse akad szöveget is szívesen hallgattunk a fővárosban. Falubelije idősebb rendőr főtörzsőrmester (Toronyi L. Imre), aki mindjárt pártfogásába veszi az ifjú rendőrt, sőt leányának (Csikós Rózsi) is hamarosan megtetszik a jóképű falusi gyerek. A kis otthon melege fészekrakásra készteti a fiatalokat is és ennek érdekében az új próbarendőr a leendő após mellé kér szolgálati beosztást. Az Angyalföld kétes hírű környéke lesz az új éjszakai őrjáratok, razziák területe s egyik éjszakai lebujban a harmonikásleány (Karády Katalin) szeme megakad a délceg rendőrön. Rafinériájának egész tárházát vonultatja fel a fiú meghódítására, akit ugyan bizonyos mértékig érzékileg megejt, de meghódítani nem képes. A faluról jött becsületes rendőrszív páncélfaláról hamar lepattannak az álnokság és a bűnös múlt hamis gyöngyszemei, pedig a javulás jó szándéka megvillant a nő életében is. Csak a gyermeklélek képes az őszinte javulásra s az öreg rendőr javító keze meg is mutatja építőerejét. Az éjszakai lebúj apacsleánya nem találja meg az utat a tiszta élet felé s kedvesének áldozata lesz, a falusi rendőr pedig megszépítheti a megérdemelt tiszta otthont. A rendőrök életét nemes egyszerűséggel mutatja be a „Külvárosi őrszoba” írója és rendezője. Nem hosszadalmasak a katonás fegyelmű gyakorlatok sem, hiszen az újdonság erejével hatnak.
Források szerkesztés
- Magyar filmek 1896-2021 (MMA Kiadó, Bp., 2021) 117-119. old. ISBN 9786156192837
- Magyar Film: 1941/12/8. – 6. old. – (előzetes reklám)
- Magyar Film: 1942/2/25. – 4. old. – (hír a gyártási tervről)
- Hamza Múzeum és Jász Galéria Közalapítvány
- Filmek fekete-fehérben, Szerkesztette: B. Jánosi Gyöngyi. Hamza Múzeum Alapítvány, Jászberény, 2000.
További információk szerkesztés
- Külvárosi őrszoba a PORT.hu-n (magyarul)
- Külvárosi őrszoba az Internet Movie Database-ben (angolul)
- Külvárosi őrszoba a Box Office Mojón (angolul)
