Kürcz Antal (Nagyszombat, 1827. január 6.Budapest, 1901. február 8.) főgimnáziumi tanár.

Kürcz Antal
Született1827. január 6.
Nagyszombat
Elhunyt1901. február 8. (74 évesen)
Budapest
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásapedagógus
SablonWikidataSegítség

Életpályája szerkesztés

Polgári szülők gyermekeként született. A gimnáziumot és a bölcseleti első osztályt szülővárosában végezte, majd 1843-ban a Szent Benedek-rendbe lépett és a filozófia II. osztályát Győrött, a pedagógiai és klasszikai tanfolyamot pedig Bakonybélben hallgatta. Ezt követően tanárképesítési vizsgálatot tett. A teológiai tanfolyamot Pannonhalmán végezte. 1848-49-ben honvéd volt, az 1850-es években nevelőskdött. 1860-ban az októberi diploma után Pestre ment és 1861. március 15-én a budapesti királyi katolikus főgimnáziumhoz nevezték ki helyettes tanárnak. 1862-től 1864-ig mint rendes tanár Baján tanított, 1864 júliusában ismét a budapesti katolikus főgimnáziumhoz került. 1863 márciusában újra tanári vizsgát tett, ez időtől fogva a magyar nyelvet és irodalomtörténetet adta elő. Szerkesztette a Katholikus Hetilapot 1886. április 15-től december 30-ig. 1894. január 1-jén nyugalomba vonult. Elhunyt 1901. február 8-án délután, a Kerepesi úti temetőben helyezték örök nyugalomra.

Cikkei szerkesztés

Szépirodalmi, történeti és egyéb dolgozatai a Honderűben (1847. I. Don diego Manzanares, elbeszélés, II. A légtünde, allegoriai rege, Nagyszombat története); a Családi Lapokban (1853. Anna, II. Ulászló lánya, Diocletián és Florus, Ceylon, 1854. A hableány, 1854-1855. Paedagogiai levelek I-XII. Gusztáv és Aladár, színmű 1 felvonásban franciából, 1856. Strafford Tamás); a Religióban (1854. A vránai perjelség története); Füssy, Ifjusági Plutarchjában (Fenelon életrajza); a Családi Körben (Messena András, novella és több beszély); az Egri Értesítőben (1862. I. Napoleon 1813. hadjáratából); a Kalauzban (1864. munkatársa, szinbirálatok sat., 1856. Verancsics Antal életrajza); a Kath. Hetilapnak rendes munkatársa volt (vezércikkek, tárcák, elbeszélések és életrajzok; Cuczor Gergely, Bessenyei György, Fáy András, Ipolyi Arnold, Erdélyi Ignác missionarius, A magyarországi pálosrend története 1215-1526. c. művéből több tárcacikk, 1879. Kisfaludy Károly emlékezete, 1886. Fáy András, sat.); az Ifjúság Lapjában (1868. A siberiai számüzöttek ford.); a budapesti V. ker. kir. főgimnázium Értesítőjében (1873. Az emberi nem szellemi fejlődéséről, 1876. A nevelés és műveltségről, 1882. A pálosok eredete, 1883. Beszéd a bpesti V. ker. kir. főgimnázium 25 éves jubileuma alkalmával, 1885. A legujabb kath. költészet. 1889. A talaj mint közegészségügyi tényező, 1891. Az élet és aesthetika); a Magyar Bazárban (1888. A báró úr titka, Saint Julien Károly regénye 2 kötetben, ford.); a Szent László Társulat Évkönyvében (1876. A kereszténység, jelesen a katholicismus befolyása a művészetre); a Keszthelyben (1890. 11-13. sz. Füsy Tamás); az István bácsi Naptárában (1891. Szulik József a pap és költő). Az Egyetemes Magyar Encyclopaediába K. A. névjegy alatt a történelem és irodalom köréből közel ezer cikket írt.

Művei szerkesztés

  • Olvasmányok műfajilag rendezve. Tekintettel Szvorényi József ékesszólás tanára, az V. és VI. osztály számára. Pest, 1866. (2. kiadás. Uo. 1870.)
  • Történeti képek és elbeszélések az ifjúság számára. Bpest, 1878. (Szombati Menyhért névvel.)
  • Allighieri Dante és kora. Irodalomtörténeti tanulmány. Uo. 1878. (Különnyomat a budapesti V. ker. kir. kath. főgymnasium 1876-78. Értesítőiből.)
  • A grófné titka. Történeti elbeszélés. Uo. 1879. (Szombati Menyhért névvel.)
  • Két elbeszélés: Margit házassága, A rejtély. Uo. 1882.
  • Az árva. Eleszélés. Uo. 1886.
  • A magyarországi Pálos-rend története. I. kötet. A legrégibb időktől a mohácsi vészig. Uo. 1889.

Álneve és jegyei szerkesztés

  • Szombati Menyhért (a lapokban is), Sz. M. és K. A.

Források szerkesztés

További információk szerkesztés