Wikipédia

Kadri Simson

észt történész, politológus és politikus

Kadri Simson, született Kadri Must (Tartu, 1977. január 22.) észt történész, politológus és politikus. Az Észt Centrumpárt (Eesti keskerakond) tagja, melynek volt a főtitkára és alelnöke is. 2009–2016 között parlamenti képviselő, majd 2016 novembere és 2019 áprilisa között Észtország gazdasági és infrastruktúra-ügyi minisztere volt. 2019. december 1-jétől óta az Európai Bizottság energiapolitikáért felelős biztosa a Von der Leyen-bizottságban.

Kadri Simson
SzületettKadri Must
1977. január 22. (47 éves)
Tartu
Állampolgárságaészt
SzüleiÜlle Must
Aadu Must
Foglalkozása
  • politikus
  • uniós biztos
Tisztsége
  • az észt Riigikogu tagja (2007. március 27. – )
  • az észt Riigikogu tagja (2011. március 27. – 2015. március 23.)
  • az észt Riigikogu tagja (2015. március 30. – 2016. november 23.)
  • Minister of Economic Affairs and Infrastructure (2016. november 23. – 2019. április 29.)
  • az észt Riigikogu tagja (2019. április 4. – 2019. szeptember 12.)
  • energiapolitikáért felelős biztos (2019. november 1. – )
Iskolái
KitüntetéseiOrder of Prince Yaroslav the Wise, 3rd class (2022)[1]
Politikai pályafutása
PártÉszt Centrumpárt
Az Európai Bizottság energiapolitikáért felelős biztosa
Hivatalban
Hivatalba lépés: 2019. december 1.
Az Európai Bizottság elnökeUrsula von der Leyen
A Wikimédia Commons tartalmaz Kadri Simson témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Ellenőrzött lap

Életrajza szerkesztés

Tanulmányai szerkesztés

Tartuban született 1977-ben. Apja Aadu Must történész, később politikus és a Centrumpárt parlamenti képviselője, aki a Tartui Egyetemen oktatott történelmet. A tartui 10. sz. középiskolába járt. Ezt követően a Tartui Egyetemen történelem szakon tanult, ahol 2000-ben kapott cum laude minősítésű diplomát. Az 1990-es évek végén a tanulmányok mellett a Tartui Egyetem könyvtárában is dolgozott. Később a University College Londonban (UCL) politológiát tanult, ahol 2003-ban kapott diplomát.

Politikai karrierje szerkesztés

1995-ben lépett be a szociálliberális-populista Centrumpártba, ahol az apjai is politizált. 2001–2002 között a Centrumpárt alapítója és 1991–2016 közötti elnöke, Edgar Savisaar tallinni polgármester tanácsadója volt. 2003–2007 között a Centrumpárt főtitkáraként dolgozott. Eközben, 2005–2006 között a fővárosi közgyűlés tagja is volt.

Indult a 2007-es észtországi parlamenti választások, ahol képviselővé választották. Két cikluson keresztül, 2016-ig volt parlamenti képviselő, 2009–2016 között ő volt a Centrumpárt parlamenti frakcióvezetője.

2007-ben, 2013-ban és 2017-ben is Pärnu város önkormányzatának tagjává választották.

2015-ben indult a pártelnökségért.[2] A pártkongresszuson tartott szavazáson 47%-kos támogatottságot szerzett, így alulmaradt Savisaarral szemben, aki akkor már másfél évtizede állt a párt élén.[3] Egy évvel később azonban már a párt fiatalabb nemzedékének sikerült Savisaart kiszorítani az elnökségből, 2016-ban Jüri Ratas lett a pártelnök.

2016. november 23-án a Ratas-kormányban őt nevezték gazdasági és infrastruktúra-ügyi miniszternek. Ezt a posztot 2019. április 29-ig töltötte be, a második Ratas-kormányban már nem kapott szerepet.

A 2019. március 3-i parlamenti választásokon Pärnu megyéből ismét képviselővé választották és az új parlamentben a Centrumpárt képviselőcsoportja őt választotta frakcióvezetőnek.[4][5]

2019. június 6-án Jüri Ratas miniszterelnök Észtország részéről őt jelölte biztosnak a 2019 októberében megalakuló új Európai Bizottságba.[6] Miután az Európai Parlament november 27-én támogatta a von der Leyen-bizottságot, 2019. december 1-jétől a Európai Bizottság energiapolitikáért felelős biztosa lett.

Magánélete szerkesztés

2005-ben kötött házasságot Priit Simson újságíróval. 2015-ben elváltak, a házasságból gyermek nem született.[7] A válás után megtartotta férje vezetéknevét. 2015-ben ismerkedett meg új partnerével, Teet Soorm vállalkozóval, akinek a húsiparban vannak érdekeltségei (a HKScan cég tulajdonosa) és több gazdasági bűncselekménnyel gyanúsították meg 2017-ben, amikor le is tartóztatták.[8][8]

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ https://www.president.gov.ua/documents/5952022-43765
  2. ↑ ERR: Kadri Simson runs against Savisaar for Center Party leadership (angol nyelven). ERR, 2015. október 16. (Hozzáférés: 2019. szeptember 4.)
  3. ↑ Ajaloolised valimised: Edgar Savisaar sai sisevalimistel esmakordselt lüüa. Delfi, 2016. június 11. (Hozzáférés: 2019. szeptember 4.)
  4. ↑ Kadri Simson jätkab Riigikogu Keskerakonna fraktsiooni juhina - Keskerakond. www.keskerakond.ee. (Hozzáférés: 2019. szeptember 4.)
  5. ↑ Lossi plats 1a: Keskerakonna fraktsiooni juhiks valiti Kadri Simson (észt nyelven). Riigikogu, 2019. április 4. (Hozzáférés: 2019. szeptember 4.)
  6. ↑ Kadri Simson leaving for Brussels (angol nyelven). Estonian news - news.postimees.ee, 2019. június 7. (Hozzáférés: 2019. szeptember 4.)
  7. ↑ Kadri ja Priit Simson lahutavad abielu: oleme teineteisele tänulikud paljude ilusate hetkede eest. Kroonika, 2015. február 25. (Hozzáférés: 2019. szeptember 4.)
  8. ↑ a b KADRI SIMSON: Teet Soorm on väga hea mees, kui pean valima, valin töö asemel lähedased | Õhtuleht (észt nyelven). www.ohtuleht.ee. (Hozzáférés: 2019. szeptember 4.)

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kadri_Simson&oldid=26894582”