Kalcium-hidrogén-karbonát

Kalcium-hidrogén-karbonát
Kémiai azonosítók
CAS-szám 3983-19-5
PubChem 10176262
ChemSpider 8351767
SMILES
OC(=O)O[Ca]OC(=O)O
InChI
1/2CH2O3.Ca/c2*2-1(3)4;/h2*(H2,2,3,4);/q;;+2/p-2
InChIKey NKWPZUCBCARRDP-UHFFFAOYSA-L
UNII 7PRA4BLM2L
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet Ca(HCO3)2
Moláris tömeg 162,11464 g/mol
Oldhatóság (vízben) 16,1 g/100 ml (0 °C)
16,6 g/100 ml (20 °C)
18,4 g/100 ml (100 °C)
Veszélyek
Lobbanáspont nem gyúlékony
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A kalcium-hidrogén-karbonát a kalcium szénsavval alkotott egyszeresen savanyú sója.

Tulajdonságai szerkesztés

Nagyon jól oldódik vízben, 0 °C-on 100 g-ban kb. 16,1, 20 °C-on 16,6, 100 °C-on 18,4 g oldódik. Csak vizes oldatban létezik, mert levegőn elbomlik kalcium-karbonát, víz és szén-dioxid keletkezése közben. Ez a reakció megfordítható. A kalcium-hidrogén-karbonát fontos szerepet játszik a cseppkövek keletkezésében és eltűnésében. A források sok szénsavat tartalmaznak, amik feloldják a cseppköveket, ekkor kalcium-hidrogén-karbonát keletkezik. A forrás viszi magával, de ahogy egy helyen megáll a forrás vize, és elpárolog, a kalcium-hidrogén-karbonát elbomlik, a keletkező kalcium-karbonát kiválik. Így tűnnek el és keletkeznek cseppkövek. A kalcium-hidrogén-karbonát is szerepet játszik a víz „keménységében”. A vízkő egy része is a kalcium-hidrogén-karbonát bomlásának köszönhető. Nátrium-karbonáttal reagál:

Ca(HCO3)2(aq) + Na2CO3(s) = CaCO3(s) + 2 NaHCO3(aq)

Előállítása szerkesztés

Vizes oldata előállítható szénsav és kalcium-karbonát reakciójával.

H2CO3 + CaCO3Ca(HCO3)2

Fordítás szerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Calcium bicarbonate című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.