Kalcium-jodid

szervetlen vegyület
kalcium-jodid

kalcium-jodid
IUPAC-név kalcium-jodid
Kémiai azonosítók
CAS-szám 10102-68-8,
13640-62-5 (tetrahidrát)
PubChem 66244
ChemSpider 59629
RTECS szám EV1300000
SMILES
[Ca+2].[I-].[I-]
InChI
1/Ca.2HI/h;2*1H/q+2;;/p-2
InChIKey UNMYWSMUMWPJLR-UHFFFAOYSA-L
UNII 8EKI9QEE2H
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet CaI2
Moláris tömeg 293,887 g/mol (anhidrát)
365,95 g/mol (tetrahidrát)
Megjelenés fehér, szilárd
Sűrűség 3,956 g/cm³[1]
Olvadáspont 779 °C-on (tetrahidrát) bomlik
Forráspont 1100 °C
Oldhatóság (vízben) 64,6 g/100 ml (0 °C)
66 g/100 ml (20 °C)
81 g/100 ml (100 °C)
Oldhatóság oldódik acetonban és alkoholokban
Kristályszerkezet
Kristályszerkezet romboéderes, hP3
Tércsoport P-3m1, No. 164
Koordinációs
geometria
oktaéderes
Veszélyek
EU Index nincs listázva
NFPA 704
0
2
1
 
Rokon vegyületek
Azonos kation kalcium-fluorid
kalcium-klorid
kalcium-bromid
Azonos anion berillium-jodid
magnézium-jodid
stroncium-jodid
bárium-jodid
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A kalcium-jodid szervetlen vegyület, képlete CaI2. Színtelen, vízben jól oldódó szilárd anyag. Tulajdonságai hasonlóak a rokon sókéhoz, például a kalcium-kloridéhoz. A fotográfiában használják,[1] valamint macskaeledelekben jódforrásként.


Reakciói szerkesztés

Henri Moissan izolálta először a tiszta kalciumot 1898-ban, kalcium-jodid és fém nátrium reakciójával:[2]

CaI2 + 2 Na → 2 NaI + Ca

Elő lehet állítani kalcium-karbonát, kalcium-oxid vagy kalcium-hidroxid és hidrogén-jodid reakciójával:[3]

CaCO3 + 2 HI → CaI2 + H2O + CO2

Lassan reagál a levegőben levő oxigénnel és a szén-dioxiddal, így jód szabadul fel, ami a nem tiszta anyag halványsárga elszíneződését okozhatja:[4]

2 CaI2 + 2 CO2 + O2 → 2 CaCO3 + 2 I2

Források szerkesztés

  1. a b Turner, Jr., Francis M., ed. (1920), The Condensed Chemical Dictionary (1st ed.), New York: Chemical Catalog Co., pp. 127, <https://books.google.com/?id=y8y0XE0nsYEC&pg=PA127&dq=%22calcium+iodide%22+properties>. Hozzáférés ideje: 2007-12-08
  2. Mellor, Joseph William (1912), Modern Inorganic Chemistry, New York: Longmans, Green, and Co, pp. 334, <https://books.google.com/?id=wEoJAAAAIAAJ&pg=PA334&dq=%22calcium+iodide%22+subject:%22Chemistry,+Inorganic%22>. Hozzáférés ideje: 2007-12-08
  3. Gooch, Frank Austin & Walker, Claude Frederic (1905), Outlines of Inorganic Chemistry, New York: Macmillan, pp. 340, <https://books.google.com/?id=q8MMAAAAYAAJ&pg=RA1-PA340&dq=%22calcium+iodide%22+subject:%22Chemistry,+Inorganic%22>. Hozzáférés ideje: 2007-12-08
  4. Jones, Harry Clary (1906), Principles of Inorganic Chemistry, New York: Macmillan, pp. 365, <https://books.google.com/?id=zWE6AAAAMAAJ&pg=PA365&dq=%22calcium+iodide%22+subject:%22Chemistry,+Inorganic%22>. Hozzáférés ideje: 2007-12-08

Fordítás szerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Calcium iodide című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.