A kanadai hiúz vagy sarki hiúz (Lynx canadensis) a ragadozók (Carnivora) rendjébe és a macskafélék (Felidae) családjába tartozó faj.

Kanadai hiúz
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Ferae
Rend: Ragadozók (Carnivora)
Alrend: Macskaalkatúak (Feliformia)
Család: Macskafélék (Felidae)
Alcsalád: Macskaformák (Felinae)
Nem: Hiúz (Lynx)
Kerr, 1792
Faj: L. canadensis
Tudományos név
Lynx canadensis
Kerr, 1792
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Kanadai hiúz témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kanadai hiúz témájú médiaállományokat és Kanadai hiúz témájú kategóriát.

Előfordulása szerkesztés

Amerika északi részein, Kanada és az Amerikai Egyesült Államok területén honos. Dél felé a Nagy-tavak övéig, nyugat felé pedig a Sziklás-hegységig található. Leginkább erdős vidékeken tartózkodik.

Alfajok szerkesztés

  • Lynx canadensis mollipilosus
  • Lynx canadensis subsolanus

Megjelenése szerkesztés

 

Egy teljesen kifejlődött példány hossza 76–106 centiméter, amiből 5–12 centimétert a farokra kell számítanunk; marmagassága 48–56 centiméter. Kitűnik tehát, hogy a kanadai hiúz valamivel kisebb termetű az eurázsiai hiúznál. Bundája sűrűbb és hosszabb szőrű, mint európai rokonáé, barkója és fülpamata is nagyobb. Gereznájának uralkodó színe barnás ezüstszürke, a sötétkék foltok a háton alig, a törzs két oldalán is csak kevéssé tűnnek ki. Törzsének két oldalát és lábszárait hullámos, de annyira halvány sávok szelik át, hogy csak közelről vehetők észre; bizonyos távolságba már teljesen beleolvadnak az alapszínbe. A lábak külső oldalán valamivel élénkebb a sávos mustrázat, valóságos foltokat azonban csak a karok belső oldalán, a könyök táján láthatunk. A test felső oldalának színezete észrevehető fokozat nélkül megy át az alsó testoldal szennyesszürke, a hason pedig sötétszürke alapszínébe. Orra hússzínű, ajkai sárgásbarnák, az ajkak széle sötétbarna, pofája világosszürke, homloka valamivel sötétebb és hosszában csíkolt. Füle tövén szürkésbarna, szélén feketebarna, középső részén nagy, fehér folttal díszített, belső oldala pedig hosszú, sárgás szőrrel borított. Barkója, az állkapocs két oldalán lévő, meglehetősen nagy fekete foltot nem számítva, világosszürke; farka felső oldalán vörhenyes és sárgásfehér sávok váltakoznak, alsó oldalán egyenletesen világossárga; a farokvég fekete. A bunda egyes szőrei tövükön sárgásbarnák, följebb sötét, majd szürkéssárga gyűrűvel tarkázottak, hegyük pedig fekete, vagy szürke. Bajuszsörtéinek legtöbbje fehér, néhánya azonban fekete. Nyári gereznája inkább vörhenyesbe, a téli pedig inkább ezüstfehérbe játszó.

Életmódja szerkesztés

A kanadai hiúz elsősorban éjjeli állat, akárcsak főprédája, a hócipős nyúl. Ennek ellenére nappal is megfigyelhető. [1] Az állat napi 8–9 km-t tehet meg, 0,75–1,46 km/h sebességgel mozoghat a zsákmányszerzés érdekében.[2][3][4] Jó úszó, van beszámoló arról, hogy egy példány 3,2 km-t úszott át a Yukon-folyón.[5][6] A kanadai hiúz ügyes mászó és elkerüli a ragadozókat, ha magasra mászik fel a fára, de csak a földön szokott vadászni.[7] Elsősorban magányos életmódú, minimális szociális intreakcióval rendelkezik, kivéve az anyaállatok és a nőnemű utódaik közötti köteléket, illetve az ellenkező nemű egyedek közötti ideiglenes "párkapcsolatot" a párzási időszak idején.[8][9] Az azonos nemű egyedek különösen hajlamosak egymást elkerülni, kialakítva egyfajta "intraszexuális" territóriumokat - ezen társadalmi struktúra megfigyelhető a medvék, pumák és menyétfélék esetében. A fajon belüli agresszió és az ebből származó kannibalizmus ritka, de élelemhiányos időszakban gyakoribbá válhat.[10]

Források szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. Canada lynx Lynx canadensis (Kerr, 1792), Wild Cats of the World. Chicago: University of Chicago Press, 154–163. o. (2002. április 12.). ISBN 978-0-226-77999-7 
  2. (1963. április 12.) „Movements and activities of the lynx in Newfoundland”. The Journal of Wildlife Management 27 (3), 390–400. o. DOI:10.2307/3798512.  
  3. (1968. április 12.) „Hunting activities and success of lynxes in Alberta”. The Journal of Wildlife Management 32 (4), 718–722. o. DOI:10.2307/3799545.  
  4. (1998. április 12.) „Functional responses of coyotes and lynx to the snowshoe hare cycle”. Ecology 79 (4), 1193–1208. o. DOI:[1193:FROCAL2.0.CO;2 10.1890/0012-9658(1998)079[1193:FROCAL]2.0.CO;2].  
  5. Walker's Mammals of the World, Sixth, Baltimore: Johns Hopkins University Press, 807–808. o. (1999. április 12.). ISBN 978-0-8018-5789-8 
  6. Kobalenko, J.. Forest Cats of North America Cougars, Bobcats, Lynx. Ontario: Firefly Books, 35. o. (1997). ISBN 978-1-55209-172-2 
  7. Wild Cats of the World. London: Bloomsbury Publishing, 146–151. o. (2015. április 12.). ISBN 978-1-4729-2285-4 
  8. (1983. április 12.) „The ecology of the lynx (Lynx canadensis) on Cape Breton Island”. Canadian Journal of Zoology 61 (4), 770–86. o. DOI:10.1139/z83-102.  
  9. (1983. április 12.) „Observations on home range sizes, movements, and social organization of lynx, (Lynx canadensis), in Riding Mountains National Park, Manitoba”. Canadian Field-Naturalist 97, 262–267. o.  
  10. (1999. április 12.) „Ecology and conservation of lynx in the United States (General Technical Report RMRS-GTR-30WWW)”, 265–306. o, Kiadó: Rocky Mountain Forest and Range Experiment Station, USDA Forest Service.  

Fordítás szerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Canada lynx című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.