Kaptúra
A kaptúra (más néven „folyólefejeződés”) vízrajzi szakkifejezése azt a jelenséget írja le, amikor egy mélyebben fekvő folyóvölgy oldalazó, vagy hátráló erózió révén elér egy másik, magasabban fekvő folyóvölgyet, és így az abban folyó víz átcsap – például egy rendkívüli árvíz alkalmával – az alacsonyabban futó mederbe, és ettől kezdve ezt a folyásirányt követi.[1]
Magyarországon szerkesztés
A kaptúra magyarországi példája, amikor a régi, rövid Zala folyó hátravágódva elérte a Marcal völgyét, a „türjei kaptúra” révén magába vette a Marcal addigi folyását.[2]
Felszín alatti kaptúra szerkesztés
A jelenség speciális változata a batükaptúra, amikor a szomszédos folyó egy barlangrendszeren keresztül csapolja le a magasabban folyó vizet. Ez a barlangi vízfolyás idővel beomlások révén átalakulhat felszíni folyóvá.[1]
Elhagyott folyómeder szerkesztés
Azt a folyómeder-szakaszt, amely a kaptúra miatt víz nélkül maradt, nemzetközileg használt angol kifejezéssel wind gap(en)-nek nevezzük. Annak a változatnak, amelyben maradt némi vízfolyás, „water gap” a neve. Hegyvidékeken, így a Sziklás-hegységben ezek a topográfiai alakzatok különösen alkalmasak voltak utak építésére.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ a b A Duna-Rajna háború
- ↑ A Marcal őstörténete. [2013. október 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 5.)
További információk szerkesztés
A Wikimédia Commons tartalmaz Kaptúra témájú kategóriát.
