Karczag Zoltán
Karczag Zoltán, Krausz[1] (Kiscell, 1881. augusztus 17.[2] – Budapest, 1944. december 10.)[3] magyar festőművész.
| Karczag Zoltán | |
| Született | Krausz Zoltán 1881. augusztus 17. Celldömölk |
| Elhunyt | 1944. december 10. (63 évesen) Budapest V. kerülete |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | festőművész |
| Sírhelye | Kozma utcai izraelita temető (23-36-32) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete szerkesztés
Karczag (Krausz) Vilmos és Steiner Sarolta fia. Budapesten a Képzőművészeti Főiskolán Székely Bertalan, Ferenczy Károly és Zemplényi Tivadar tanítványa volt. Később a müncheni Képzőművészeti Akadémián és Párizsban képezte magát. Tanulmányúton járt Németországban és Olaszországban. 1909-ben a Műcsarnokban rendezett kiállításon Enteriőr című pasztelljével szerepelt. Az első világháború alatt katonai szolgálatot teljesített és számos kitüntetést szerzett, majd 1918-ban Budapesten telepedett le és főképp arcképeket alkotott. 1928-ban a Nemzeti Szalonban gyűjteményes kiállítást rendezett. Eleinte főleg figurális- és tájképeket festett. Zöld kapu című pasztelljét a Magyar Nemzeti Galéria grafikai gyűjteményében őrzik. Velencében, Rómában, Nápolyban és Firenzében sikerrel vett részt a nemzetközi kiállításokon. 1939-től részt vett az OMIKE Művészakció képzőművészeti kiállításain. 1944. december 10-én öngyilkosságot követett el.
Magánélete szerkesztés
Házastársa Lándori Julianna volt, Leichter Ede és Stark Sarolta lánya, akit 1921. április 3-án Budapesten vett nőül.[4]
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 46555/1901. Forrás: MNL-OL 30796. mikrofilm 887. kép 2. karton. Névváltoztatási kimutatások 1901. év 18. oldal 49. sor
- ↑ Születési bejegyzése a kiscelli (celldömölki) izraelita hitközség születési akv. 80/1881. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. május 12.)
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári halotti akv. 782/1944. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. május 12.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest I. kerületi polgári házassági akv. 202/1921. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. május 12.)
Források szerkesztés
- Kieselbach Galéria
- A magyar feltámadás lexikona. Szerk. Szentmiklóssy Géza. Budapest. 1930.
- Művészeti lexikon. Fel. szerk. Lajta Edit. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1965-1968.
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest, Zsidó Lexikon, 1929. 452. o. Online elérés
