Karlovy Vary

	Karlovy Vary
	Karlovy Vary látképe a Thermal Hotel felső teraszáról
; Karlovy Vary címere	; Karlovy Vary zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Csehország
Kerület	Karlovy Vary-i
Járás	Karlovy Vary-i
Polgármester	Andrea Pfeffer Ferklová
Irányítószám	360 01
Testvérvárosok	Lista Baden-Baden; Cassino; Bernkastel-Kues; Omszk; Varberg község; Carlsbad; Eilat; Kuszacu; Locarno;
	Népesség
Teljes népesség	49 043 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	909 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	447 m
Terület	59,10 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 50° 13′ 50″, k. h. 12° 52′ 21″Koordináták: é. sz. 50° 13′ 50″, k. h. 12° 52′ 21″
	Karlovy Vary weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Karlovy Vary témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Karlovy Vary (németül Karlsbad, napjainkban már régiesen hangzó magyar nevén Károlyfürdő) város Csehországban, az ország legnagyobb gyógyfürdőhelye. Évente 70 országból 85 000 vendég és 2 millió átutazó keresi fel.

Fekvése szerkesztés

Csehország északnyugati részén található. Itt folyik bele a meleg vizű Teplá folyó az Eger folyóba. Tengerszint feletti magassága: 400 m. Három hegység veszi körül: az Érchegység, a Császárerdő és a Duppaui-hegység. Minden oldalról erdők védik, a város 36%-át erdők, parkok teszik ki. Promenádjainak, sétálóutcáinak összes hosszúsága eléri a 130 km-t. 2021 óta az Európa nagy fürdővárosai világörökségi helyszín része.^[2]

Története szerkesztés

IV. Károly, a városalapító szobra Karlovy Varyban

Karlovy Varyt IV. Károly német-római császárról nevezték el, aki a várost alapította az 1370-es években. 1508-ban Európa első gyógyhelye lett. A harmincéves háború idején épült ki, a 18. században híres európai fürdőhellyé vált. 1759-ben egy tűzvészben nagy része leégett, és utána klasszicista épületeket emeltek. A 19. század végén nagy változásokat élt meg a város; ekkor a legtöbb épületet a Fellner és Helmer cége építette. 1870 óta nagyvárosnak számít, gazdasági és közigazgatási központ. 1926-ban jöttek létre porcelángyárai, a Karlsbadi Porcelángyár és a Moser Üveggyár. 1992 óta műemlékvédelem alatt áll az egész város.

Politikailag jelentős események színhelye is volt:

1732-ben politikai találkozó zajlott itt VI. Károly császár és I. Frigyes porosz király között.
1819-ben Metternich kancellár és a német uralkodók titkos összejövetelének helyszíne volt.
1864-65-ben Bismarck kancellár tartott itt titkos találkozókat.
Közvetlenül a második világháború utáni években a német lakosságot kitelepítették a kollektív bűnösség elve alapján.

Számos híresség kúráltatta itt egykor különféle nyavalyáit, így például:

Karlovy Vary - Karlsbad látképe 1869-ben

Nevezetességei szerkesztés

Becherovka

Karlovy Vary a világ egyik leghíresebb és legnagyobb hagyományokkal rendelkező gyógyfürdővárosa, 13 nagyobb és 300 kisebb gyógyvíz-forrása van. Az egyes források hőmérséklete 34–73 °C között alakul; vizüket ivásra, fürdésre és speciális gyógykúrákra használják az emésztőszervek és az anyagcsere zavarainak gyógyítására. A 73 °C-os glaubersós hőforrások adják a hashajtó szerként használatos karlsbadi sót.
A fürdőépületek többsége és a fontosabb forrásokat összekötő elegáns, oszlopos fedett sétány, a kolonnád a 19. században épült.
A város híres az évenként rendezett Karlovy Vary-i Nemzetközi Filmfesztiválról.
Itt gyártják a híres cseh gyógynövénylikőrt, a Becherovkát.
Híres a tányér nagyságú, ropogós, vékony, ízesített ostyalap, az úgynevezett fürdőostya.
Fontos terméke a Moser-üveg.
A 18. században épült, híres Grandhotel Pupp a filmfesztivál idején a mozisztárok kedvelt szálláshelye, valamint jelentős helyszíne volt a Casino Royale James Bond-filmnek is.

Látnivalói szerkesztés

Császárfürdő

Parkkolonnád

III. számú fürdő

Bristol Palace

Karlsbad, Alte Wiese, képeslap 1903.

A belváros

Imperial Gyógyszanatórium (1910-1912)
I. számú fürdő vagy Császárfürdő (1855)
Grandhotel Pupp (1760-1914)
Café Elefant
Városi Nezval Színház (1886)
a Mária Magdolna-templom (1733–1736) a közvélekedés szerint Kilian Ignaz Dientzenhofer fő műve. A stukkókat Ignaz Palliari, az ácsmunkákat és a padokat František Dietl, a lakatosmunkát Jan Kašpar Kraus és Jan Petr Hüttner készítette.^[3]
Vridlo kolonnád (1971-1975)
Kastélykút – kolonnád (1912-1913)
Károly-torony (1450 körül)
Szentháromság-oszlop (1716)
III. számú fürdő (1866)
Malomkút Kolonnád (1871-1881)
Pasteur-ház
Dvořák Park
Parkkolonnád (1881)
Katonai Gyógyház (1855)
Thermál Hotel (1967-1976): A filmfesztiválok színhelye fesztiválmozival 1200 néző számára és konferencia-, színház- és vetítőtermekkel további 600 fő részére.

Népesség szerkesztés

A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:

A népesség alakulása 1869 és 2023 között

Lakosok száma	7291	10 579	53 112	36 263	42 875	60 950	48 639	49 046	44 323	49 043
	1869	1880	1921	1950	1970	1980	2011	2017	2021	2023

Adatok: Wikidata

Híres emberek szerkesztés

Itt született 1954. október 10-én Václav Patejdl énekes, zenész, szövegíró, a szlovák könnyűzene kiemelkedő egyénisége.

Neves vendégei voltak szerkesztés

Arany János – 1867-ben járt itt először, majd még kilenc alkalommal, a Toldiban is leírja a város születésének legendáját. „Ha a vizek a doktoroknál jobbak nem lennének, az emberek bizony mind-mind elvesznének.” – írta Karlsbad vizeiről.
Albrecht von Wallenstein – 1630-ban 900 zsoldosával ette ki a várost a vagyonából.
I. Péter orosz cár – 1711–12-ben járt itt.
Goethe – 13 alkalommal kereste fel Karlovy Vary-t.
Friedrich Schiller
Johann Gottfried Herder
Gogol
Lev Tolsztoj
Liszt Ferenc
Chopin
Ludwig van Beethoven
Brahms
Grieg
Dvořák
Karl Marx
František Palacký
Móra Ferenc

Testvértelepülések szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

↑ Cseh Statisztikai Hivatal: Počet obyvatel v obcích – k 1. 1. 2023 (cseh nyelven). Cseh Statisztikai Hivatal, 2023. május 23. (Hozzáférés: 2023. május 25.)
↑ The Great Spa Towns of Europe. whc.unesco.org (Hozzáférés: 2021. augusztus 10.)
↑ Sv. Maří Magdalény^{[halott link]}

Források szerkesztés

Szombathy Viktor: Csehszlovákia. Budapest: Panoráma. 1981. = Panoráma Útikönyvek, ISBN 963-243-185-5
Dr. Stanislav Burachovič: Karlovy Vary Schritt für Schritt, Spaziergang durch das Kurzentrum von Karlsbad (Mgr. Jitka Kulhánková, Herusgeberin der Zeitschrift PROMENÁDA und Bezirksamt in Karsbad, Karlovy Vary)
Jan Skřivánek; ford. Szabó Endre: Egynapos kirándulások Prágából (PDF) pp. 4–5. Sign-Print pro, Prága, 2009. [2009. december 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. január 11.)

További információk szerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Karlovy Vary témájú médiaállományokat.

Karlovy Vary képek

[0aaaa671951e5235b5c554b9990436868ff5884a-1] Cseh Statisztikai Hivatal: Počet obyvatel v obcích – k 1. 1. 2023 (cseh nyelven). Cseh Statisztikai Hivatal, 2023. május 23. (Hozzáférés: 2023. május 25.)

[2] The Great Spa Towns of Europe. whc.unesco.org (Hozzáférés: 2021. augusztus 10.)

[3] Sv. Maří Magdalény^{[halott link]}

[1]

[2]

[3]