Kasztíliai Mária aragóniai királyné
Kasztíliai Mária (Segovia, Kasztília, 1401. szeptember 14. – Valencia, 1458. szeptember 7.), spanyol: María de Castilla, katalán: Maria de Castella, olaszul: Maria di Trastamara, kasztíliai és leóni királyi hercegnő, két alkalommal a Kasztíliai Királyság trónörököse és ezzel együtt az Asztúria hercegnője cím birtokosa, Aragónia, Valencia, Szardínia, Szicília és Nápoly, valamint Mallorca királynéja és Barcelona grófnéja. A Trastámara-ház kasztíliai királyi ágának a tagja. A nápolyi Anjouk révén címei között szerepelt a Magyarország királynéja titulus is.
| Kasztíliai Mária | |
| Kasztíliai Mária | |
 | |
| Aragóniai Királyság királynéja | |
| María de Castilla/Maria de Castella | |
| Uralkodási ideje | |
| 1416. április. 22. – 1458. június 27. | |
| Koronázása | nem koronázták meg |
| Elődje | Alburquerquei Eleonóra |
| Utódja | Enríquez Johanna |
| Nápolyi Királyság királynéja | |
| Maria di Trastamara | |
| Uralkodási ideje | |
| 1442. június 2. – 1458. június 27. | |
| Elődje | Lotaringiai Izabella |
| Utódja | Chiaromontei Izabella |
| Aragóniai Királyság régense | |
| María de Castilla/Maria de Castella | |
| Uralkodási ideje | |
| 1432. – 1458. június 27. | |
| Elődje | V. Alfonz |
| Utódja | II. János |
| Kasztíliai Királyság trónörököse (Asztúria hercegnője) | |
| María de Castilla | |
| Uralkodási ideje | |
| 1401. szeptember 14. – 1405. március 6. 1406. december 25. – 1422. október 5. | |
| Elődje | Trastamarai Ferdinánd Kasztíliai János |
| Utódja | Kasztíliai János Kasztíliai Katalin |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Trastamara-ház (Burgund-Ivreai-ház) |
| Született | 1401. szeptember 14. Segovia, Kasztília |
| Elhunyt | 1458. szeptember 7. (56 évesen) Valencia |
| Nyughelye | Szentháromság kolostor, Valencia |
| Édesapja | III. Henrik kasztíliai király (1379–1406) |
| Édesanyja | Lancasteri Katalin angol királyi hercegnő (1372/3–1418) |
| Testvére(i) | |
| Házastársa | V. Alfonz aragón király (1394/96–1458) |
| Gyermekei | nem születtek |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kasztíliai Mária témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete szerkesztés
III. Henrik kasztíliai király és Lancasteri Katalin angol királyi hercegnő elsőszülött gyermeke. Születésétől (1401) öccse, János világra jöttéig (1405), valamint öccse trónra léptétől (1406) unokahúgának, Katalinnak a megszületéséig (1422) Kasztília trónörököse volt, és ezzel egy időben elnyerte az Asztúria hercegnője címet. 1415. június 12-én Valenciában feleségül ment elsőfokú unokatestvéréhez, Alfonz aragón trónörököshöz. 1415 szeptemberében Alfonz a betegen fekvő apja, I. Ferdinánd aragóniai király nevében az akkor Katalóniához tartozó Perpignanban fogadta az Aragón Korona országaiba érkező Luxemburgi Zsigmondot, aki azért érkezett, hogy a nagy nyugati egyházszakadás megszüntetéséhez megnyerje Hispania urát. Zsigmond 1415. szeptember 21-én szombat délután találkozott az aragón királlyal és a királyi család tagjaival, köztük Máriával is.[1] (a következő szöveg korabeli helyesírással íródott, így némileg eltér a mai változattól): „[...] Zsigmond elbúcsúzva Ferdinándtól, a királynét, leányát és Alfonso herceg feleségét látogatta meg. Beléptekor a királyi hölgyek az ajtóig mentek eléje. Zsigmond nagy tisztelettel köszöntötte őket és karját nyújtva a királynénak, helyéhez vezette. Helyet foglalva megkezdődött a társalgás. Zsigmond latinul beszélt, Alfonso herceg a tolmács szerepét vitte. A társalgás végeztével Zsigmond elbúcsúzott a hölgyektől és Alfonso kíséretében visszatért szállására.”[2]
Ferdinánd király a következő évben meghalt, és 1416. április 22-én Alfonz foglalta el a trónt, Mária pedig az Aragón Korona országainak királynéja lett. Mivel Mária királynénak nem születtek gyermekei, ezért féltékeny volt férjének ágyasaira és az azoktól született gyermekeire. Vajay Szabolcs kutatásai megerősítik, hogy Alfonznak két Ferdinánd nevű fia volt, egy idősebb Ferdinánd, aki Aragóniai Margittól, Híjar (katalánul: Híxar) bárónőjétől született, de mind a kisfiút, mind pedig az édesanyját Mária vízbe fojtatta. V. Alfonz ugyancsak Ferdinánd nevű másodszülött fiának Giraldina Carlino volt az anyja. A történeti források és irodalmak sokszor egybemosták őket, és bizonytalanság volt az anya személye körül. A tévedést éppen az okozta, hogy mindkét gyermeket Ferdinándnak hívták.[3] V. Alfonz örökösénak a származása már életében nagyon sok pletyka forrása volt, és egyesek szerint egészen a királyi családig értek a szálak, mégpedig az aragón királyné húgát, Kasztíliai Katalin villenai hercegnőt, III. Henrik kasztíliai király kisebbik lányát nevezték meg a gyermek anyjának,[4] de ez az újabb kutatások fényében nem állja meg a helyét.[3] Kasztíliai Katalin, aki V. Alfonz kisebb öccsének, Aragóniai Henrik villenai hercegnek volt az első felesége, és ugyanúgy V. Alfonz elsőfokú unokatestére volt, mint a felesége, Mária királyné, egy gyermeket biztosan világra hozott, amely szülés az ő és gyermeke életébe került 1439-ben, de ismereteink szerint ez volt az egyetlen szülése.
V. Alfonz a gyakori távollétei miatt 1432-ben kinevezte feleségét Aragónia kormányzójává az öccsével és törvényes gyermekei híján örökösével, Jánossal együtt, aki a felesége, I. Blanka navarrai királynő révén navarrai király is volt. Alfonz 1442-ben elfoglalta Nápolyt, és ettől kezdve Nápolyba tette át székhelyét. Ugyan többször is hívta feleségét, hogy jöjjön Nápolyba, Mária nem tett eleget férje kérésének. Alfonz örökölt országaiban, ahol a száli törvény miatt lányok és törvénytelen gyermekek nem örökölhettek, öccse, János volt a trónörökös, de a meghódított országában, Nápolyban a pápa beleegyezésével természetes fiát, Ferdinándot tette meg örökösévé, ami sértette Mária önérzetét.
Alfonz 1458. június 27-én Nápolyban halt meg, Mária csak két hónappal élte túl férjét. 1458. szeptember 7-én halt meg Valenciában. A valenciai Szentháromság kolostorban helyezték örök nyugalomra.
Jegyzetek szerkesztés
Irodalom szerkesztés
- Vajay, Szabolcs (de): Les rapports gènéalogiques hungaro-portugais au moyen âge, Braga, 1960.
- Miron, E. L.: The Queens of Aragon: Their Lives and Times, London, Stanley Paul & Co, 1913. URL: Lásd Külső hivatkozások
- Áldásy Antal: Zsigmond király és Spanyolország (Székfoglaló értekezés), Budapest, MTA, 1927.
További információk szerkesztés
- Miron: The Queens of Aragon – 2014. május 25.
- FMG/Castile & Leon Kings – 2014. május 25.
- Euweb/Ivrea/Castile Archiválva 2021. február 11-i dátummal a Wayback Machine-ben – 2014. május 25.
- Libro d'Oro della Nobiltà Mediterranea/Trastamara (Aragonesi) – 2014. május 25.
| Előző Alburquerquei Eleonóra |
Aragónia királynéja  1416 – 1458 |
Következő Enríquez Johanna |
| Előző Alburquerquei Eleonóra |
Valencia királynéja  1416 – 1458 |
Következő Enríquez Johanna |
| Előző Alburquerquei Eleonóra |
Mallorca királynéja  1416 – 1458 |
Következő Enríquez Johanna |
| Előző Alburquerquei Eleonóra |
Szardínia királynéja  1416 – 1458 |
Következő Enríquez Johanna |
| Előző Alburquerquei Eleonóra |
Barcelona grófnéja 1416 – 1458 |
Következő Enríquez Johanna |
| Előző Alburquerquei Eleonóra |
Szicília királynéja  1416 – 1458 |
Következő Enríquez Johanna |
| Előző Lotaringiai Izabella |
Nápoly királynéja  1442 – 1458 |
Következő Chiaromontei Izabella |
| Előző V. Alfonz |
Aragónia királya 1432 – 1458 (Régens) |
Következő II. János |
| Előző Alburquerquei Eleonóra |
Empúries grófnéja  1416 – 1436 |
Következő Idősebb Kasztíliai Katalin |
| Előző Trastamarai Ferdinánd Kasztíliai János |
Asztúria hercege  1401 – 1405 1406 – 1422 |
Következő Kasztíliai János Ifjabb Kasztíliai Katalin |