Katolikus–Zsidó Kapcsolatok Nemzetközi Bizottsága

A Katolikus–Zsidó Kapcsolatok Nemzetközi Bizottsága (angolul Catholic-Jewish Liaison Committee) az Apostoli Szentszék és nemzetközi zsidó szervezetek létrehozta és működtette bizottság a katolikusok és zsidók közti párbeszéd és béke előremozdítására.

Története szerkesztés

Alapjait a II. vatikáni zsinat Nostra aetate („Korunkban”) kezdetű, 1965. október 28-án kiadott nyilatkozata teremtette meg, amely elítélte az antiszemitizmus minden formáját, új összefoglalását adta a katolikus egyház és a zsidók közti kapcsolatok teológiai értelmezésének, és párbeszédre hívott fel.[1] 1990-ben a Bizottság prágai nyilatkozatában az antiszemitizmust „Isten és emberiség elleni véteknek” nevezte.[2]

A Bizottság felállítását 1970. december 20. és december 13. közt tartott közös ülésén Rómában határozta el a Vallásközi Konzultációk Nemzetközi Zsidó Bizottsága és a vatikáni Katolikus-Zsidó Kapcsolatok Irodája.

Ülései szerkesztés

A Bizottság első ülésére Párizsban került sor 1971. december 14. és december 16. között.

Fokváros szerkesztés

Az utolsó ülést 2006. november 4. és november 7. közt Fokvárosban tartották. Az ülés egészségügyi kérdésekre koncentrált, különös tekintettel az AIDS pusztítására. A közös nyilatkozat szerint a zsidó és katolikus hagyományok a megelőzés stratégiáit tekintve különbözőek, de mindkét fél a szenvedők megsegítésére hívott fel és elítélte a betegségben szenvedők megbélyegzését.

"Nagy figyelmet kaptak annak a tendenciának az okai, hogy az érintetteket megbélyegzik, és olyan vallási tanítások szükségessége, amelyek hangsúlyozzák, hogy minden ember megsérthetetlen méltóság hordozója, hiszen Isten saját képére teremtetett. Ezt a méltóságot sohasem veszthetik el, tekintet nélkül körülményeikre, egyéni helyzetükre" - fogalmazott a konferencia nyilatkozata.

A nyilatkozat elítélte a holokauszt tagadását, elismerte Izrael állam jogát a biztonságra és a békére, felhívta a figyelmet a radikális fundamentalista retorika terjedésének veszélyeire és megvitatta annak módjait is, hogy a párbeszédbe bevonják az Iszlám követőit is.[3]

Budapest szerkesztés

A Bizottság 2008. november 9. és 12. között Budapesten tartotta 20. ülését. A nyitónapon megemlékeztek a Kristályéjszaka néven hírhedtté vált németországi zsidóellenes erőszakhullám 70. évfordulójáról.

„Az ILC elismeri a képviseleti demokrácia pozitív értékeit, ugyanakkor hangsúlyozza az állam felelősségét a közösségek védelmezésében a szélsőségekkel szemben, beleértve az érzéketlenséget a vallási és erkölcsi hagyományok értékei iránt. A Bizottság vallási vezetői arra hívják a két vallás követőit, hogy vállaljanak szerepet a tisztelet és a közös egyetértés előmozdításában. A vallás szabadságát az egyének és a közösségek számára is biztosítaniuk kell az egyházi és a polgári hatóságoknak. Katolikusoknak és zsidóknak erkölcsi kötelezettségük demonstrálni a vallásos felelősséget a társadalomért, és a jövő generációját a vallásos értékekre oktatni. Ez különösen fontos a mai időkben, amikor idegengyűlölő, rasszista és antiszemita megnyilvánulások jelennek meg Közép-Kelet-Európa[4] különböző részein. Az ILC továbbra is elítéli a vallásilag motivált erőszakot, és különös figyelmet szentel a keresztények elleni kirohanásoknak Indiában és Irakban, valamint a Közép-Keleten megjelenő antiszemita megnyilvánulásoknak” - írta nyilatkozatában a Bizottság.[5]

Jegyzetek szerkesztés

Külső hivatkozások szerkesztés