Kautokeino

	Kautokeino; Guovdageiadnu; Koutokeino
	Kautokeino központja
; Kautokeino címere	; Kautokeino zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Norvégia
Földrajzi régió	Észak-Norvégia
Megye	Finnmark megye
Község	Kautokeino község
Rang	község székhelye
Polgármester	Hans Isak Olsen (2019–, Kautokeino Fastboendes Liste)
Alapítás éve	1851
Testvérvárosok	Lista Narjan-Mar
	Népesség
Teljes népesség	2847 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	0,3[forrás?] fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	319 m
	Terület
Összesen	9,708[forrás?] km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 69° 00′ 41″, k. h. 23° 02′ 29″Koordináták: é. sz. 69° 00′ 41″, k. h. 23° 02′ 29″
	Kautokeino weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Kautokeino témájú médiaállományokat.

Kautokeino (számiul Guovdageaidnu, kvénül Koutokeino) település Norvégia északi részén, Finnmark megyében, Kautokeino községben, az Altaelva folyó mentén. 1851-ig a régi Kistrand megye része volt.

Guovdageaidnu/Kautokeino a számik két kulturális központja közül az egyik (a másik Kárášjohka/Karasjok).

Kautokeino községben 2947 ember él (2008-as adat), ebből legtöbben magában Kaoutokeinóban (kb. 2000 fő), majd Mázében (400 fő), a többiek a maradék 14 kisebb faluban. A népesség több mint 50%-a 30 évnél fiatalabb. A lakosság 90% számi anyanyelvű, így ez a legnagyobb arányú számi lakosságú település Skandináviában. Polgármestere, Klemet Erland Hætta maga is számi, a Számi néppárt képviselője.

Földrajz szerkesztés

A Kautokeino községhez tartozó további falvak:

Máze (Masi) a legnagyobb település a falvak között. Egy folyóvölgyben helyezkedik el. Van iskolája és temploma. A jelenlegi templom egy 150 férőhelyes fatemplom, amelyik 1965-ben épült. Az első kápolna a 17. században épült. A második 1721-ben, ez 1944-ben a világháború alatt leégett.
Láhpoluoppal falu Kautokeinótól északkeletre, a Láhppojávri-tó partján áll. Van iskolája, és egy 1967-ben épült 70 férőhelyes temploma.
Šihččajávri falu délkeletre Kautokeinótól. A Norvég Meteorológiai Intézet időjárás-figyelő állomása található a faluban. Itt van Norvégia leghidegebb pontja.
Ávži falu 10 km-re keletre Kautokeinótól. Itt szervezték az 1852-es kautókeinói lázadást.
Siebe falu délre Kautokeinótól.
Mieron falu északra Kautokienótól. Innen utaztak számosan Kanadába és Alaszkába az inuitokhoz a 19. század végén.
Stornes falu északra Kautokeinótól.
Šjuoššjávri falu északkeletre Kaurokeinótól.
Čunovuohppi néhány házas falu 11 km-re nyugatra Kautokeinótól.
Suolovuopmi falu északra Kautokeinótól.
Gálaniitu falu délnyugatra Kautokeinótól.
Áidejávri falu délre Kautokeinótól, a finn határ mellett.
Ákšomuotki (Økseidet) falu délre Kautokeinótól.
Soahtefielbma falu 10 km-re nyugatra Kautokeinótól.

Történelem szerkesztés

A település eredeti, számi neve a guovda ("középső", "fél") és a geaidnu ("út") szavak összetételéből alakult ki, "félút" jelentésben, mivel a település két fő vándorlási út felénél található. Ez egyben a norvégiai Lappföld földrajzi központja is. A Kautokeino a számi név norvégosított formája.

1987-ig a település neve Kautokeino volt, utána hivatalosan Guovdageaidnu-Kautokeino lett. Ez volt az első norvég település, amelyik a nevében hivatalosan is viselhetett számi nevet. 2005-ben újra megváltozott a neve, jelenleg mind a Guovdageiadnu, mind a Kautokeino használható.