Kbal Spean
Kbal Spean – „Hídfő” – ismertebb nevén „az Ezer Linga folyója” [1] a Kulen hegy délnyugati lejtőjén, a Sziemreap folyó mellékágának termékenységszimbólumokkal díszített mederszakasza Kambodzsában.
| Angkor romjai | |
| Világörökség | |
 | |
| Kbal Spean, az Ezer Linga folyója | |
| Adatok | |
| Ország | Kambodzsa |
| Típus | Kulturális helyszín |
| Kritériumok | I, II, III, IV |
| Felvétel éve | 1992 |
| Elhelyezkedése | |
 Kbal Spean
Pozíció Kambodzsa térképén
| |
 é. sz. 13° 42′ 30″, k. h. 104° 01′ 32″Koordináták: é. sz. 13° 42′ 30″, k. h. 104° 01′ 32″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kbal Spean témájú médiaállományokat. | |
A mai angkori „templomvárostól” 25 kilométerre északra fekvő Kulen hegy lábánál, a Kbal Spean folyó völgyében álló sziklatömbök mesterséges hidat képeznek, ahol a víztükör alatt rengeteg – valóban több ezer – linga és jóni faragás látható négyzet formájú tömbökben és sorokban. A környező sziklákat a hindu mitológia isten és állat motívumai díszítik.
Története szerkesztés
Kbal Spean faragványai I. Szurjavarman király uralkodása (1001-1050) idején készültek, majd II. Udajaditjavarman királysága (1050-1066) alatt nyerték el végső formájukat;[2] a régészek véleménye szerint az itt látható domborművek és szobrok a 11. és a 13. század között keletkeztek.[3]
A Khmer Királyság történelmének meghatározó sajátossága, valamint felemelkedésének és gazdagságának alapja az öntözéses rizstermelésen alapuló mezőgazdaság volt. A Birodalom a Szap-tó (Tonle Szap), a Sziemreap folyó és a Mekong-medence hatalmas természetes öntözőrendszere köré épült, amit az uralkodók építtette impozáns vízhálózat és víztározómedencék sora egészített ki. A khmer városok – kiemelten a főváros – minden eleme a hindu vallás bizonyos szimbólumaira utalt és e világnézethez kapcsolódott. A hindu vallás három főistene (Brahma, Siva, Visnu) és az istenkirályok (dévarádzsák) közös jelképe a nemzőerőt, általánosabb értelemben a teremtő erőt szimbolizáló linga. A Khmer Birodalom 1181 előtt, azaz a buddhizmust meghonosító VII. Dzsajavarman király uralkodása előtt épült templomainak központi szentélyeiben – főként a Sivának szentelt templomokban – ugyanezt az isten-szimbólumot helyezték el (lásd: Pra Kó, Lolei, Bakheng, Bakong, Keleti Mebon, Phimeanakasz, Baphuon, Angkorvat stb.). A lingát kör alaprajzú oszlopként ábrázolták, talapzatát lótusz, vagy gyűrű, illetve négyzet alakú jóni-motívum övezte. A férfi és női elemek egyesülése, a kozmikus teremtés szimbóluma és egyben minden élet alapja.
A Kbal Spean folyó egy szakaszát a medrébe faragott több ezernyi stilizált linga- és jóni-motívum segítségével a termékenység folyójává alakították az emberi kezek. Hitük szerint így biztosítva a déli síkságok termékenységét, a rizstermés bőségét és a főváros mindenkori gazdagságát. Ugyanez a víz táplálta a keleti Baraj hatalmas medencéjét.[2]
A sziklák díszítései a világ teremtéséhez kapcsolódnak és az idők kezdetének eseményeit mutatják: Visnu meditációja megtisztítja a káosztól az ősi világtengert, majd a köldökéből kinövő lótuszvirágon megszületik Brahma, a teremtő.
Források szerkesztés
- Michael Freeman and Claude Jacques: Ancient Angkor, River Books, 1999. ISBN 0-8348-0426-3. (angol)
- Maurice Glaize: A guide to the Angkor monuments [1] (angol)
- APSARA – Kbal Spean APSARA - Kbal Spean ] (angol)
- Dr. Toperczer István: Kambodzsa – Ősi istenek birodalma, Világjáró magazin, 2003. november [2] (magyar)
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Kbal Spean and the Valley of 1000 lingas. [2009. február 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. január 16.)
- ↑ a b http://www.asiaexplorers.com/cambodia/angkor/kbalspean.htm[halott link]
- ↑ APSARA - Kbal Spean