Keleti Frank Királyság
A Keleti Frank Királyság Német Lajos királysága volt a Verduni szerződés után. Egyike volt a felbomló Frank Birodalom három utódállamának, a Középső Frank Királyság és a Nyugati Frank Királyság mellett. Ez a képződmény a Német-római Birodalom és a mai Németország előképe a korai középkorban. Úgy is ismert, mint Francia Orientalis. Felemelkedése egybeesik a Szász-ház és a Szálifrank-dinasztia felemelkedésével. Fennállása 843-tól I. Madarász Henrik 919-es megkoronázásáig tartott. Ezt követte I. (Nagy) Ottó 962-es megkoronázásával a Német-római Birodalom létrejötte, amely egy évezreddel később, 1806-ban bomlott fel.
| Keleti Frank Királyság | |||
Francia orientalis 843 – 962 | |||
| |||
 | |||
| Az államalakulatot a térképen zöld szín jelzi | |||
| Általános adatok | |||
| Fővárosa | Aachen | ||
| Hivatalos nyelvek | latin | ||
| Vallás | katolicizmus | ||
| Kormányzat | |||
| Államforma | monarchia | ||
| Dinasztia | Karoling-ház, Liudolf-ház | ||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Keleti Frank Királyság témájú médiaállományokat. | |||
.svg){kind=small}
A Kelet Frank Királyság négy hercegségre oszlott: Svábföld (Alemannia), Frankföld, Szászföld és Bajorország. (Ami magában foglalta Morvaországot és Karintiát.) II. Lothár 869-es halálával megszerezte Lotaringia keleti felét is.
Ez a felosztás folytatódott 1268-ig a Hohenstauf-dinasztia kihalásáig.
A 10. századtól a Keleti Frank Királyság úgy vált ismertté mint regnum Teutonicum („Teuton Királyság” vagy „Német Királyság”).
