Kempelen Riza (született Tóth Riza, Baja, 1829. – Jászberény, 1858. január 1.) írónő. Kempelen Győző író felesége, Tóth Kálmán költő testvére.

Kempelen Riza
Kempelen Riza arcképe (1857)
Kempelen Riza arcképe (1857)
SzületettTóth Riza
1829.
Baja
Elhunyt1858. január 1. (29 évesen)
Jászberény
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
HázastársaKempelen Győző
Foglalkozásaírónő
A Wikimédia Commons tartalmaz Kempelen Riza témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Kempelen Riza arcképe balra lent a Hölgyfutár 1855-ben megjelent arcképalbumában Majthényi Flóra, Bulyovszkyné Szilágyi Lilla és Ferenczy Teréz társaságában, Barabás Miklós tollából

Pályája szerkesztés

Írói pályáját Hontalan című novellájával kezdte (Pest, 1850. Riza aláírással). Novelláit („beszélyeit”), leveleit és cikkeit főként a Hölgyfutárban (1851–1858., 1862. Egy államférfi, hátrahagyott utolsó műve), valamint néhány más lapban jelentette meg. Egy ideig álnév alatt közölte dolgozatait. 1851-ben házasságot kötött Kempelen Győzővel, ezután saját neve alatt írt. Novellái a nőiróknál akkor még szokatlan korrajzi háttér által tűntek ki.

Férje 1857-ben Jászberényben lett tanár. Itt halt meg Kempelen Győzőné a következő év első napján. Sírkövére Arany János írt verset: Kempelen Ríza sírkövére (1858).[1]

Munkái szerkesztés

  • Kempelen Riza beszélyei. Szeged, 1855. Négy kötet. (I. végzet, Lord Wayward, II. Dumoriez három vacsorája, III. Három székely huszár, Tizezer forintos gondolat, Kérő van a háznál, IV. Zolnayak, Hideg férj.)
  • Kempelen Riza ujabb beszélyei Szeged, 1858. Két kötet. (I. Nő teremti a család sorsát, Egy kaczér férfiú,[2] II. Rossz világban élünk, Szélsőségek).
  • Kibékülés. Regény. Kiadta Kempelen Győző. Szeged, 1858.
  • A grófnő. Pest, 1865. (Kempelen Győző munkái II. kötetében.)

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés