Wikipédia

Kenesei István (nyelvész)

nyelvész, professor emeritus, az MTA levelező tagja
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében.
Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával.
Ez a szócikk a nyelvészről szól. Hasonló címmel lásd még: Kenesei István (egyértelműsítő lap).

Kenesei István (Budapest, 1947. március 29. –) magyar nyelvész, professor emeritus, az MTA rendes tagja.[1] 2002 és 2017 között az MTA Nyelvtudományi Intézetének igazgatója volt.

Kenesei István
Született1947. március 29. (77 éves)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Gyermekeikét gyermek
Foglalkozásanyelvész
professor emeritus
MTA Nyelvtudományi Intézet volt igazgatója
Tisztségeigazgató (2002 – 2017. március 31., Nyelvtudományi Kutatóközpont)
IskoláiEötvös Loránd Tudományegyetem (–1970)
KitüntetéseiOrszágh László-díj (2001)
A Wikimédia Commons tartalmaz Kenesei István témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Szakterülete a nyelvelmélet, mondattan, morfológia, szemantika és prozódiai fonológia. Kutatási területe a fókuszos kifejezések szintaxisa különféle nyelvi típusokban; a lexikális vonzatszerkezet; a szintaxis és a morfológia összefüggései a magyar nyelvben.

Életpályája szerkesztés

1965–1970 között a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen tanult. Angol nyelv és irodalom – általános és alkalmazott nyelvészet szakos középiskolai tanári diplomáját 1970-ben szerezte meg. Az egyetem elvégzése után, 1971-ben a Szegedi Tudományegyetem Angol Nyelvi- és Irodalmi Tanszékére került. Nyelvtudományi oktató- és kutató munkát végzett. Egyetemi doktori értekezését 1974-ben, kandidátusi disszertációját 1980 januárjában védte meg, 1982-ben egyetemi docensi kinevezést kapott. A Magyar Tudományos Akadémia nyelvtudomány doktora címet 1992-ben szerezte meg. 2013-ban választották az Academia Europaea (Európai Tudományos Akadémia) tagjává.

1985–86-ban tanszékvezető, 1988–1992 között a modern filológiai tanszékcsoport vezetője volt. 1993-ban nevezték ki egyetemi tanárnak, 1997–2000 között a JATE tudományos és pályázati rektorhelyetteseként működött. 1993-tól az akkor indult szegedi négy nyelvészeti program közül az „Elméleti nyelvészet” doktori (fő)program vezetője lett, majd 2000 óta az új törvény miatt az egyesített nyelvészet programokat összefogó „Nyelvtudományi Doktori Iskola”, azaz a nyelvészeti PhD program törzstagja és vezetője. PhD-hallgatói közül 2015-ig öt fő szerzett kandidátusi vagy PhD fokozatot.[2] Nyelvtudományi munkássága mind hazai, mind nemzetközi szinten kiemelkedő, szegedi egyetemi oktatói munkája mellett 2002-ben lett az MTA Nyelvtudományi Intézetének tudományos tanácsadója és igazgatója.[3]

Az 1990-es években nagy átszervezések folytak a szegedi Angol-Amerikai Intézetben a nyelvi képzés, a kutatási bázis, s az ehhez szükséges infrastruktúra fejlesztése terén, amely program fő menedzserei Kenesei mellett Rozsnyai Bálint és Szőnyi György Endre voltak. Kenesei István részt vett az Európai Nyelvek Tipológiája című nemzetközi projektben, amelyet anyagilag a European Science Foundation támogatott. Hazai vonatkozásban az MTA Nyelvtudományi Intézetével való együttműködés hozott eredményeket a mondattani és a szociolingvisztikai kutatások terén, a kutatásokat az OTKA pályázatokból finanszírozták.[4] Több egyetemen volt vendégtanár (University of Delaware, USA; velencei Università Ca' Foscari Venezia egyetem, Olaszország; Utrechti Egyetem, Hollandia).

Kenesei István 156 tudományos publikációját angol és magyar nyelven adta közre.[5] Mind tudományos munkássága, mind tudományszervezői tevékenysége jelentős. 2016-ban az MTA levelező, 2022-ben pedig rendes tagjává választották.

Szervezeti tagságok szerkesztés

  • Akadémiai Kutatóhelyek Vezetőinek Tanácsa (szavazati jogú tag)
  • Kutatási Infrastruktúra Elnöki Bizottság (szavazati jogú tag)
  • Nyelvtudományi Bizottság (szavazati jogú tag)
  • Szegedi Területi Bizottság
  • MTA Nyelvhelyességi Tanácsadó Testület
  • Általános Nyelvészeti Tanulmányok (főszerkesztő)
  • Európai Kutatási Tanács (bíráló)
  • Magyar Ösztöndíj Bizottság Bölcsészettudományi Szakkollégium (elnök)
  • Nemzeti Kutatási Infrastruktúra Fejlesztési Projekt Humán és Társadalomtudományi Munkacsoport (elnök)
  • Nemzeti Kutatási Infrastruktúra Fejlesztési Projekt Irányító Testület
  • Szegedi Tudományegyetem Doktori Tanács
  • Szegedi Tudományegyetem Tudományos Tanács
  • Academia Europaea
  • Approaches to Hungarian, John Benjamins, Amsterdam (alapító szerkesztő)
  • Comprehensive Grammar Resources, Amsterdam University Press (társszerkesztő)
  • EFNIL (magyar képviselő)
  • ESF ERIH Working Group
  • European Science Foundation Pool of Reviewers
  • European Strategy Forum on Research Infrastructures
  • LingDok: Nyelvészeti Doktoranduszok Dolgozatai, JATE Press, Szeged (alapító és főszerkesztő)
  • Pragmatic Interfaces, Equinox, London (szerkesztőbizottsági tag)
  • Sectoral Qualifications Framework for the Humanities and the Arts
  • Acta Linguistica Hungarica (szerkesztőbizottsági tag)

Kenesei István válogatott publikációinak listája szerkesztés

Könyvek, könyvfejezetek, szerkesztés szerkesztés

  • A nyelv és a nyelvek, Gondolat, Bp., 1984, 284 o. (szerző és szerk.; 2., bővített kiadás: Gondolat, 1989, 309 o.; 3., javított kiadás: Akadémiai, 1995; 296 o.; 4., kiadás: Corvina, 2000, 234 o.; 5., javított és bővített kiadás: Akadémiai Kiadó, Bp., 2004, 281 o. Interneten: www.nytud.hu/nyelvesnyelvek)
  • Hungarian: Descriptive Grammars Series, Routledge, London, 1998, 472 o. (pp. 1–190, 351-381, 454-467; társszerzők: Robert Vago [3. fejezet] és Fenyvesi Anna [2.1. fejezet]).
  • Crossing Boundaries: Advances in the Theory of Central and Eastern European Languages, John Benjamins, Amsterdam, 1999, 301 o. (szerk.).
  • Igei vonzatszerkezetek a magyarban, Osiris, Budapest, 2000, 380 o. (szerk., szerző)
  • Perspectives on Semantics, Pragmatics and Discourse: A Festschrift for Ferenc Kiefer, John Benjamins, Amsterdam, 2001, 384 o. (társszerkesztő: R.M. Harnish).
  • Argument structure in Hungarian, Akadémiai Kiadó, Bp., 2001, 247pp (szerk., szerző).
  • A nyelvtudomány a társtudományok tükrében. Magyar Tudomány 167/4, 2006, 386–431. o.(vendégszerkesztő).
  • A nyelv és a nyelvek (szerző és szerk.;. 6., javított, bővített kiadás), Akadémiai Kiadó, Bp., 2011, 425 o.
  • Hungarian: Descriptive Grammars Series, Routledge, London, 2010, 472 o. (2., paperback kiadás; társszerzők: Robert Vago [3. fejezet] és Fenyvesi Anna [2.1. fejezet]), ISBN 978-0-415-60009-5

Sorozatszerkesztéseiből szerkesztés

  • LingDok: Nyelvészeti doktoranduszok dolgozatai JATEPress, Szeged, 2000, 177 o.
  • Approaches to Hungarian Korábban: JATEPress, Szeged, illetve Akadémiai Kiadó, Bp., jelenleg a 11. kötettől: John Benjamins. Amsterdam.
  • Broekhuis H, Corver N, Vos R
Riemsdijk H, Kenesei I (ser. erds.) (szerk.)
Comprehensive Grammar Resources

Syntax of Dutch Vol. 5. Verbs and Verb Phrases Vol. 1. 595 o. Amsterdam University Press ISBN 9789089647306,
Syntax of Dutch Vol. 6. Verbs and Verb Phrases Vol. 2. 650 o. Amsterdam University Press ISBN 9789089647313 (2015)

Cikkek, tanulmányok szerkesztés

  • Types and strategies in relative clause formation, Papers in English and American Studies 1. (1980), 71–84. (Szeged)
  • Traces and truths of relative constructions, Acta Linguistica 31. (1981), 137–146.
  • The reincarnation of raising, in F. Kiefer (ed.), Hungarian Linguistics, John Benjamins, Amsterdam, 1982, 269–292.
  • Újabb nyelvfilozófiai kalandozások, Magyar Filozófiai Szemle 26. (1982), 708–748. (társszerző: Kelemen János)
  • Stratégiák és típusok a vonatkozó mellékmondatok kialakításában, in: Telegdi Zsigmond és Szépe György (szerk.), Általános Nyelvészeti Tanulmányok XV. (1984), 117–126.
  • Word order in Hungarian complex sentences, Linguistic Inquiry 15. (1984), 328–342. (USA)
  • On what really figures in a non‑configurational language, Groninger Arbeiten zur germanistischen Linguistik, 24. (1984), 28–54. (Hollandia)
  • On the logic of word order in Hungarian, in W. Abraham and S. de Mey (eds.), Topic, Focus and Configurationality, J. Benjamins, Amsterdam, 1986, 143‑159.
  • On the role of the agreement morpheme in Hungarian, Acta LinguisticaHungarica 36. (1986), 109–120.
  • The interface between phonology and other components of grammar, Phonology 4. (1987), 243–263 (társszerző: Irene Vogel)
  • Logikus-e a magyar szórend? in: Telegdi Zsigmond és Kiefer Ferenc (szerk.), Általános Nyelvészeti Tanulmányok XVII. (1989), 105–152. (1984)
  • Prosodic phonology in Hungarian, Acta Linguistica Hungarica 39. (1989), 149–193 (társszerző: Irene Vogel)
  • On pronominal binding in Hungarian, in: L.K. Marácz and P. Muysken (eds.), Configurationality: The typology of asymmetries, Foris, Dordrecht, 1989, 223-236.
  • Syntax and semantics in phonology, in: D. Zec & Sh. Inkelas (szerk.), The Phonology‑Syntax Connection, University of Chicago Press, Chicago, 1990, pp. 339–363 (társ­szerző: Irene Vogel).
  • On the syntactic options of focus, kézirat, University of Delaware, Newark, és JATE, Szeged (1993-97)
  • Complementation in Finno-Ugric, in: N. Vincent (szerk.) Complementation in the Languages of Europe, Kluwer, Dordrecht (megjelenésre elfogadva; a kötetet a szerkesztő nem állította össze) (1994).
  • Functional Categories in Complementation, in N. Vincent (szerk.), Complementation in the Languages of Europe, Kluwer. Dordrecht (megjelenésre elfogadva; a kötetet a szerkesztő nem állította össze; társszerző: Jon Ortiz de Urbina) (1994)
  • Subordinate clauses, in: F. Kiefer and K.É. Kiss (szerk.), The Syntactic Structure of Hungarian, Academic Press, San Diego, 1994, pp. 275–354.
  • Történeti nyelvtan: elmélet és gyakorlat, Magyar Nyelv 91. (1995), 281-291.
  • On bracketing paradoxes in Hungarian, ALH 43. (1995/96), 153-173.
  • Adjuncts and arguments in VP-focus in Hungarian, ALH 45. (1998), 61-88.
  • A toldalékmorfémák meghatározásáról, Nyr. 122/1 (1998), 67-81.
  • A fókusz fonológiai szerkezete, in: Péter Mihály (szerk.), Általános Nyelvészeti Tanulmányok XIX. (1998), 79–119 (társszerző: Irene Vogel). (1995) – kézirat
  • Argumentumszerkezet és VP-fókusz, in: Büky László és Maleczki Márta (szerk.), A magyar nyelv leírásának újabb módszerei III., JATEPress, Szeged, 1998, 223–242.
  • A szintagma alapú képzésekről, NyK 95. (1996-97), 101-118. (1994, megjelent: 1999-ben)
  • Szavak, szófajok, toldalékok, in: Kiefer Ferenc (szerk), Strukturális magyar nyelvtan 3: Morfológia, Akadémiai Kiadó, Bp., 2000, 75–136.
  • Van-e segédige a magyarban? Esettanulmány a grammatikai kategória és vonzat fogalmáról, in: Kenesei (2000), 157-196.
  • Criteria for auxiliaries in Hungarian, in: Kenesei (2001), 73–106.
  • Hányféle igazság van? MNy 98/1 (2002), 39–49.
  • A filozófia a nyelvészetben, avagy hová tűnt a nyelvfilozófia? in: Farkas Katalin és Orthmayr Imre (szerk.), Bölcselet és analízis, Eötvös Kiadó, Bp., 2003, 100–117.
  • Jogi szemantika: problémafelvetés és kutatási program, Világosság 44. (2003), 63-70.
  • Szavak, morfémák, toldalékok, Magyar Nyelvőr 128, 441–445 (2004)
  • Kettős fókusz és kettős tagadás a magyarban, Magyar Nyelv 101/2 (2005), 178–196.
  • A nyelvelmélettől a nyelvművelésig: A nyelvtudomány egységéről és változatosságáról, 25 év anyanyelvünk szolgálatában, Akadémiai, Bp., 2004, 7–25. Magyar Nyelvőr 129, (2005), 1–12.
  • Nonfinite clauses in derived nominals, in: Christopher Piñón and Péter Siptár (eds.), Approaches to Hungarian, Vol. 9, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2005, 161–186. (2003)
  • Hungarian in focus (review article), Journal of Linguistics 41/2 (2005), 409–435. (2003)
  • Funkcionális kategóriák, in: Kiefer F. (szerk.), Strukturális magyar nyelvtan 4. A szótár szerkezete, Akadémiai Kiadó, Bp., 2008, 601–637.
  • Why indefinite pronouns are different, in: Organizing grammar: Linguistic studies for Henk van Riemsdijk, ed. by Hans Broekhuis, Norbert Corver, Riny Huybregts, Ursula Kleinhenz and Jan Koster, Mouton de Gruyter, Berlin – New York, 2005, 310-318.
  • A nyelvtudomány a társtudományok tükrében (szerkesztői bevezető), Magyar Tudomány 167/4 (2006), 386-392.
  • Focus as identification, in: Valéria Molnár and Susanne Winkler (eds.), The architecture of focus, Mouton de Gruyter, Berlin – New York, 2006, 137–168.
  • Szófajok, in: Kiefer F. (szerk.), Magyar nyelv, Akadémiai, Bp., 2006, 80–109.
  • Antal László igazgyöngyei és hamis ékszerei, in: Kálmán László (szerk.), KB 120 A titkos kötet Nyelvészeti tanulmányok Bánréti Zoltán és Komlósy András tiszteletére, MTA Nyelvtudományi Intézet - Tinta Könyvkiadó (2006), 337–352.
  • Semiwords and affixoids: The territory between word and affix, ALH 54. (2007), 263–293.
  • Hungarian as a pluricentric language, 5 o. + 24 képkocka (2007)
  • Az ellipszis szabályai a szóösszetételekben, in: Bibok Károly és mások (szerk.), Emlékkönyv Pete Istvánnak, Szeged, 2008
  • Quantifiers, negation, and focus on the left periphery in Hungarian, Lingua 119 (2009), 564-591 (2006) (http://dx.doi.org/10.1016/j.lingua.2007.11.004.)
  • Chomsky's century in: Zoltán Vajda (ed.), Within and without culture: Essays in honor of Bálint Rozsnyai, JATEPress, Szeged, 2009, 155–162.
  • Negation in syntactic dialects in Hungarian in: Johan Brandtler, David Håkansson, Stefan Huber and Eva Klingvall (eds.), Discourse & Grammar. A Festschrift in Honor of Valéria Molnár. 2012. Lund: Centre for Languages and Literature, Lund University, 373–386
  • Szintaktikai nyelvjárások a tagadásban In: É. Kiss Katalin és Hegedűs Attila (szerk.), Nyelvelmélet és dialektológia 2., PPKE, Piliscsaba (2012), 110–121.
  • A kreativitás mint a nyelvészet kognitív fordulatának kulcseleme ÁNyT 25., 2013, (szerk.: Pléh Csaba), 17–46.
  • On a multifunctional derivational affix: Its use in relational adjectives or nominal modification, and phrasal affixation in Hungarian. To appear in Word Structure 7:(2) 214-239. (2014)
  • Új utakon a magyar nyelvtörténeti kutatások: É. Kiss Katalin (szerk.), Magyar generatív történeti mondattan. Nyelvtudományi Közlemények 110: 411-422. (2014)

Díjai, ösztöndíjai, elismerései szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kenesei_István_(nyelvész)&oldid=26400110”