Kenneth Dale Cockrell

amerikai űrhajós

Kenneth Dale Cockrell (Austin, Texas, 1950. április 9. –) amerikai űrhajós.

Kenneth Dale Cockrell

Született1950. április 9. (74 éves)
Austin
IskoláiUniversity of West Florida
Rendfokozatsorhajókapitány
Űrben töltött idő92 904 perc
Repülések
KitüntetéseiNASA Distinguished Service Medal
A Wikimédia Commons tartalmaz Kenneth Dale Cockrell témájú médiaállományokat.

Életpálya szerkesztés

1972-ben az University of Texas (Austin) keretében gépészmérnöki diplomát kapott. 1974-ben az University of West Florida keretében megvédte mérnöki diplomáját. 1975–1978 között az USS Midway repülőgép-hordozó fedélzetén teljesített szolgálatot. Tesztpilóta-kiképzésben részesült. 1987-ben leszerelt és a Johnson Space Center (JSC) repülőgép-üzemeltetési osztály kutatópilótája.

1990. január 17-től a Lyndon B. Johnson Űrközpontban részesült űrhajóskiképzésben. Az Űrhajózási Iroda megbízásából a Space Shuttle technikai képességeinek biztosításáért volt felelős. A NASA megbízásából egy évet Moszkvában volt műveleti igazgató. 1997–1998 között az Űrhajózási Iroda igazgatóhelyettese. Öt űrszolgálata alatt összesen 64 napot, 12 órát és 25 percet (1548 óra) töltött a világűrben. Űrhajós pályafutását 2006 februárjában fejezte be, a WB- 57 High Altitude Research Program Manager. A T–37 Tweet repülőgépen az űrhajósok oktatásával foglalkozik.

Űrrepülések szerkesztés

  • STS–56, a Discovery űrrepülőgép 16. repülésének küldetésfelelőse. A legénység az ATLAS–2 autonóm obszervatórium telepítésével és a SPARTAN–201 laboratórium kihelyezésével/visszanyerésével segítette a kutatómunka eredményességét. Első űrszolgálata alatt összesen 9 napot, 6 órát és 8 percet (222 óra) töltött a világűrben. 6 202 407 kilométert (3 853 997 mérföldet) repült, 148 kerülte meg a Földet.
  • STS–69, a Endeavour űrrepülőgép 9. repülésének pilótája. A legénység pályairányba helyezte a Spartan 201 műholdat, valamint a Wake Shield Facility (WSF) űreszközt, amit később visszanyertek. Második űrszolgálata alatt összesen 10 napot, 20 órát és 10 percet (160 óra) töltött a világűrben. Egy 6 órás űrsétát (kutatás, szerelés) végzett, szerelési munkák közben tesztelte a módosított szkafander használhatóságát. 7 200 000 kilométert (4 500 000 mérföldet) repült, 171 kerülte meg a Földet.
  • STS–80, a Columbia űrrepülőgép 21. repülésén küldetés parancsnoka. A legénység telepített, később visszanyerte a Wake Shield Facility (WSF) űreszközt. Ez volt a leghosszabb űrrepülés, de technikai okok miatt nem tudták végrehajtani a legfőbb műveleteket (műhold pályára állítása), a tervezett Nemzetközi Űrállomás (ISS) építésének egyik tervezett lépése lett volna. Harmadik űrszolgálata alatt összesen 17 napot, 15 órát 53 percet és 18 másodpercet töltött a világűrben. 10,9 millió kilométert tett meg, 279 alkalommal kerülte meg a Földet.
  • STS–98, a Atlantis űrrepülőgép 23. repülésének parancsnoka. A Nemzetközi Űrállomásre szállították az amerikai Destiny laboratóriumot. Negyedik űrszolgálata alatt összesen 12 napot, 21 órát és 21 percet (309 óra) töltött a világűrben. 8 500 000 kilométert (5 300 000 mérföldet) repült, 171 alkalommal kerülte meg a Földet.
  • STS–111, a Endeavour űrrepülőgép 18. repülésének parancsnoka. A második űrrepülő küldetés az ISS állomásra új robotkart szállított, amit a legénység űrséta alkalmával felszerelt. Ötödik űrszolgálata alatt összesen 13 napot, 20 órát és 35 percet (332 óra) töltött a világűrben. 9 300 000 kilométert (5 800 000 mérföldet) repült.

Források szerkesztés