Wikipédia

Kerényi Jenő

(1908–1975) magyar szobrászművész

Kerényi Jenő (teljes nevén Kerényi Jenő Antal Sándor) (Budapest, 1908. november 20. – Budapest, 1975. július 10.[6]) Kossuth-díjas magyar szobrászművész.

Kerényi Jenő
SzületettKerényi Jenő Antal Sándor
1908. november 20.[1][2][3]
Budapest[4]
Elhunyt1975. július 10. (66 évesen)[1][2][3]
Budapest[5]
Állampolgárságamagyar
HázastársaFrenkel Margit
Henyel Erzsébet
(h. 1940–1973)
SzüleiKerényi Béla Márton Jenő
Mayer Margit Mária Stefánia
Foglalkozásaszobrász
IskoláiMagyar Királyi Képzőművészeti Főiskola (–1937)
Kitüntetései
SírhelyeFarkasréti temető (25-1-75)
A Wikimédia Commons tartalmaz Kerényi Jenő témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Kerényi Jenő Csontváry-szobra a pécsi Csontváry Múzeum előtt
Kerényi Jenő sírja Budapesten. Farkasréti temető: 25-1-75. A művész saját alkotása

Életpályája szerkesztés

Szülei Kerényi Béla és Mayer Margit voltak. A Mintarajziskolában tanult, majd 1931-től 1937-ig a Képzőművészeti Főiskolán Bory Jenő tanítványa volt, később tanársegéde lett. Fővárosi ösztöndíjat, majd római ösztöndíjat nyert. 1937–38-ban Olaszországban járt tanulmányúton.

Nagy hatással volt rá az etruszk művészet és a szobrászok közül Rodin, Bourdelle, Maillol plasztikai munkái. Hazajőve a szolnoki művésztelepen, Szentendrén és a Százados úti művésztelepen is dolgozott. 1937. november 10-én Budapesten, az Erzsébetvárosban házasságot kötött Frenkel Margittal.[7] 1938-tól rendszeresen szerepelt kiállításokon; első gyűjteményes kiállítása a Tamás Galériában volt 1941-ben. 1958-ban a brüsszeli világkiállításon Somogyi Józseffel együtt készített Táncoló című szobrával Grand Prix díjat nyert; 1960-ban a Velencei biennálén nagyobb kollekcióval vett részt.

Művészete szerkesztés

Szobrait drámai expresszivitás, erőteljes kompozíció és izgatott felületkezelés jellemzi; jó arányérzékkel szerkeszti a csoportos kompozíciókat; a mozgás ábrázolásának kiváló mestere. Kisplasztikáinak nagy részét a Magyar Nemzeti Galéria őrzi, mely 1976-ban rendezett tiszteletére emlékkiállítást. Szentendrén a Kerényi Jenő Emlékmúzeum állandó kiállítás keretében mutatja be műveit. Egyes megrendelésre készített, politikai mondanivalót is kifejező szobrait a szoborparkok őrzik.

Művei (válogatás) szerkesztés

Kisplasztikái szerkesztés

  • Táncosnő (1937–38) (bronz, magasság: 28,5 cm; Városi Képtár – Deák Gyűjtemény, Székesfehérvár)
  • Szent család (1939) terrakotta, magasság: 36 cm; MNG)
  • Vetkőző nő (1940) (terrakotta, magasság: 32 cm; MNG)
  • Szegény asszony (1940 körül) (terrakotta, magasság: 44,5 cm; MNG)
  • Pietà (1941) (terrakotta, magasság: 53,5 cm; MNG)
  • Talpát néző lány (1943) (terrakotta, magasság: 36 cm; MNG)
  • Napozó (1946) (bronz, magasság: 30 cm; magántulajdonban)
  • Goethe (1948) (öntött bronz érme, 107 mm; MNG)
  • Napozó (1946) (bronz, magasság: 30 cm; magántulajdonban)
  • Keresztelő Szent János (1957) (bronz, magasság: 41 cm; MNG)
  • Lebegő nő (1959[8] 415 cm-es alumínium szobor, 1961-ben helyezték el először Debrecenben, majd 1971-ben a mai helyén, Szentendrén.)
  • Csontváry (1961–62) (bronz, magasság: 40 cm; magántulajdonban)
  • Május elsején (1960 (bronz, magasság: 82 cm; MNG)
  • Anya gyermekkel (1969) (bronz, magasság: 32,5 cm; magántulajdonban)
  • Golgota (1972) (bronz, 35 x 38 cm; Művelődési és Kulturális Minisztérium, Budapest)

Monumentális köztéri szobrai szerkesztés

Díjai (válogatás) szerkesztés

Szobra egy regényben szerkesztés

Kulcsszerepet játszik Kerényi Jenő pécsi Csontváry szobra A Csontváry-kód, avagy nem esik messze a macska a fájától[10] című szatirikus-misztikus krimiben. A történet szerint ugyanis Csontváry pécsi kiállítását olyanok is látogatják, akik nemcsak a művészetében szeretnének gyönyörködni. A szobor alatt fontos bizonyítékok rejtőznek, amelyekért ádáz küzdelem folyik a főhős és az egyik gonosz között.

Galéria szerkesztés

Lásd még szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ a b 2017. augusztus 22., https://rkd.nl/explore/artists/297193
  2. ↑ a b Jenö Kerenyi (holland nyelven)
  3. ↑ a b The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
  4. ↑ https://resolver.pim.hu/auth/PIM60720, 2020. május 28.
  5. ↑ 2020. május 28., PIM60720, https://resolver.pim.hu/auth/PIM60720
  6. ↑ Halotti bejegyzése a Budapest XII. kerületi polgári halotti akv. 2307/1975. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 7.)
  7. ↑ Kerényi Jenő és Frenkel Margit házasságkötési bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári házassági akv. 1614/1937. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 7.)
  8. ↑ Fotószoba - Köztérkép
  9. ↑ Ki is az az Osztyapenkó?
  10. ↑ A Csontváry-kód, avagy nem esik messze a macska a fájától. [2010. november 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. május 23.)

Források szerkesztés

  • Művészeti lexikon. 2. köt. 3. kiad. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1981-84. ISBN 9630523620

További információk szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kerényi_Jenő&oldid=26758347”