Kereskényi Gáspár

(? - 1672) főlovászmester, a Wesselényi-összeesküvés részese

Kereskényi Gáspár (alsó- és felső-kereskényi) (? – Sátoraljaújhely, 1672) fejedelmi főlovászmester, a Wesselényi-összeesküvés részese.

Kereskényi Gáspár
Születettnem ismert
nem ismert
Elhunyt1672
Állampolgárságaerdélyi
SablonWikidataSegítség

Származása szerkesztés

Előkelő, ősi nemesi családból származott. Édesapja Kereskényi András liptó vármegyei alispán és országgyűlési követ, édesanyja felső-kubini és deményfalvi Kubinyi Anna volt. 1664-ben vette feleségül a szintén ősi nemesi családból származó veskóczi Budaházy Zsófiát, Budaházy László munkácsi várnagy és buzlai Gergellaky Éva leányát. Tőle született György nevű fia.

Élete szerkesztés

II. Rákóczi György fejedelem udvarában nevelkedett és az ő szolgálatába állt. Fiatal korát Sárospatakon töltötte, mint fejedelmi apród. Később sárospataki udvarbíró, így a Rákóczi-család központi birtokainak a felügyelője lett. A fejedelem kedvelt embere volt, diplomáciai feladatokat is ellátott Krakkóban. 1667-ben jelentős birtokadományt kapott Zemplén és Ung vármegyében. 1668-tól fejedelmi főlovászmester és a terbesi uradalom prefektusa. Ebben az évben Zemplén vármegye táblabírájává nevezték ki, mint a vármegye egyik tekintélyes birtokosát. 1671-ben a Zemplén vármegyei küldöttség tagja Spankau tábornoknál. A Wesselényi-összeesküvésben I. Rákóczi Ferenc fejedelem ösztönzésére vett részt. Ő lett a Zemplén vármegyei fegyveres felkelés vezetője. De csapatai élén több túlkapást követett el, így 1672-ben felégette Céke falut és várát, ahol negyven embert eljárás nélkül kivégeztetett, néhány héttel később ugyanez történt Vinnán is, majd a bottyáni kastélyt rohanta le seregével, ahol szintén több embert lefejeztetett. Ezért már a felkelés vezetése is felszólította Kereskényit, hogy oszlassa fel seregét, aminek nem tett eleget. A felkelés bukása után Sporck tábornok kassai helyettes főkapitány a még el nem fogott felkelő vezetők ellen csapatokat vezényelt és Kereskényit is kézrekerítették. 1672-ben húsz alvezérével együtt karóba húzatta, birtokait pedig elkobozták, ezeket fia kapta vissza két évvel később kegyelem folytán.

Emlékezete szerkesztés

Kivégzéséről megemlékezik Jókai Mór A lőcsei fehérasszony című regényében is.

Források szerkesztés