Wikipédia

Kicune

A szócikk keleti írásjegyeket tartalmaz. Többnyelvű támogatás nélkül a kelet-ázsiai írásjegyek helyén négyszög, kérdőjel vagy más értelmetlen jel áll.
Ebben a szócikkben a japán nevek magyaros átírásban és keleti névsorrendben szerepelnek.

A kitsune【狐 (きつね)】 japán szó, jelentése róka. Eredetileg a sintó vallás segítőkész, kedves, róka alakú istene. Sok japán népmesében megtalálható az alakja. A kicunék a legismertebb jókaiok közé tartoznak, szerepük azonban a különböző történetekben sokszor teljesen más. Van, amikor átverik, becsapják az embereket, de van, amikor védelmezik őket, és vannak esetek, amikor az illető szeretője, felesége személyében jelennek meg. A japánok a legtöbb rókának különleges tulajdonságot tulajdonítanak, nem csak a rókaszellemeknek.

Hanzoku herceget egy kitsune sanyargatja. Utagava Kunijosi, 19. század

Eredet szerkesztés

 
Kitsune szobrok

A japán róka-mítoszok eredete a kínai mitológiához vezethető vissza.[1][2] A kínai népmesék róka szellemeit Huli jingnek nevezik, melyeknek akár kilenc farkuk is lehetett.(Japánul: kjúbi no kitsune) A legkorábbi fennmaradt történetek a Kondzsaku Monogatariban találhatóak, ami egy 11. századi gyűjtemény, melyben kínai, indiai és japán elbeszélések is megtalálhatóak.[3]

Kijosi Nozaki, egy japán folklórkutató szerint, a kicunék mint pozitív alakok már a 4. században megjelentek japánban, Kínából és/vagy Koreából csak a negatív tulajdonságait vették át.[4] Állítása szerint a 16. századi Nihon Rjakkiban, a régi Japánban a rókák és az emberek közel éltek egymáshoz és a legendák ennek nyomán alakultak ki.[5] Karen Smyers szerint a róka mítoszok valóban Kínából származnak és a buddhizmus hozta be a japán folklórba, de azt is mondja, hogy néhány róka történetben egyedi japán elemek is találhatóak.[6]

Jellemzés szerkesztés

 
A kitsune valódi alakja lelepleződik az árnyékán.

A kitsune mondák kialakulásában legfőbb szerepet az játszik, hogy az ősi Japánban a rókák az emberek közelében éltek. Hagyományosan a rókákat tekintették az Inari nevű sintoista kamik hírvívőinek.[7] Ezáltal megnőtt természetfölötti jelentőségük a köztudatban. Elsődleges tulajdonságukként az emberré változást szokták megemlíteni.

Minél több farka van, annál bölcsebb, öregebb és hatalmasabb egy kitsune. A legidősebb és legkiválóbb rókák a kilenc farkúak, társaik közt is a legmegbecsültebb egyedek. Néhány népmese azt mondja, hogy egy róka csak akkor tud további farkakat növeszteni, miután élt 1000 évet. Az egy, öt, hét, és kilenc farok a leggyakoribb a történetekben.[8] Állítólag mikor egy rókának kinő a kilencedik farka, fehérré vagy arany színűvé válik a bundája.[9] Bizonyos esetekben a kicunének emberré változásának ideje alatt is megmarad a farka. A történetek igen intelligens és bölcs lényekként ábrázolják őket, ami koruk előrehaladtával csak gyarapodik.

Sok történet ravaszdi alakként mutatja be a kicunét, aki alakváltó képességével rászedi az embereket. Máshol azonban úgy festik le, mint hűséges őrzőt, barátot, szeretőt vagy éppen feleséget.[10] Számtalan legendában a kitsune megszállja egy nő testét vagy átváltozik azzá. Ilyen formában meghódít egy férfit, bűbájt bocsátva rá, és megtréfálja azt.[6] Ám ha ekkor a mit sem sejtő ember feleségül veszi a rókát, szerető asszonyként fog viselkedni az, egészen addig, amíg ki nem derül valódi kiléte.[10]

Egyes történetekben a kicunéknak még nagyobb erőt tulajdonítanak, képesek meghajlítani a tér-időt, az embereket az őrületbe kergetik és különleges alakokat tudnak felvenni, mint például egy hihetetlenül magas fa vagy egy második hold az égen.[11][12] Képességeik közé tartozik még, hogy farkukkal tüzet vagy villámot tudnak gerjeszteni (kitsunebi) vagy képesek megjelenni az álmokban, repülni, láthatatlanná válni vagy esetleg különböző illúziókat létrehozni.[13][14]

Fajtái szerkesztés

 
A szentély bejáratát őrző kitsune

Az Inarikat szolgáló kicunét, zenkonak (善狐, kb. jó róka) nevezik. Őket égi rókáknak, fenségesnek tekintették, és egyszerűen Inari rókáknak is hívták. A kicunék egy másik fajtája a jako (野狐, kb. mezei róka, más néven nogicune). Ő az, aki ravaszul, rosszindulatúan viselkedik.[15] A helyi legendák további különböző kicunéket hoztak létre. Például a ninko egy olyan láthatatlan rókaszellem, amit az emberi lények csak akkor tudnak észlelni, amikor az megszállja őket.[16] A középkori Japánban erősen élt az a hit, hogy ha egy nő egyedül sétál az éjszakában, az valójában egy kitsune.[17]

 
Egy 19. századi obake karuta (szörny kártya), egy Kitsune képével

Kitsunetsuki szerkesztés

Kitsunetsuki (狐憑き vagy 狐付き) jelentése az az állapot amikor a róka megszállt valakit. Az áldozat mindig egy fiatal nő, akit a róka a körme alatt vagy a mellén keresztül szállt meg.[18] Az áldozatok arckifejezése hasonlított egy rókáéhoz, innen tudták, hogy megszállták az illetőt. Úgy tartják, hogy a megszállt áldozatok, a megszállás idejéig képességeket kaptak, így például egy írástudatlan ember képes volt írni-olvasni egy ideig.[19] A Heian időszakban a kitsunetsukit, mint betegséget figyelték meg és egészen a 20. századig a mentális betegségek közös diagnózisaként tartották számon, mivel a megszállás magyarázat volt a kóros viselkedésre.[20][21]

Hosi no Tama szerkesztés

A kicunék vagy a megszállt áldozatok ábrázolásánál gyakran látható egy kerek vagy hagyma alakú, fehér gömb, amit hosi no tamának (ほしのたま-csillag gömb) neveznek. Egyes történetek a kitsunebi izzásaként írják le, míg máshol, egy mágikus ékszerként vagy gyöngyként van megemlítve.[22][23] Amikor a kitsune nem emberi formában van vagy megszállt testben, akkor ezt a gömböt a szájában tartja vagy a farkán hordozza.

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ Gubler, Greg. "Kitsune: The Remarkable Japanese Fox". Southern Folklore Quarterly 38(2):121-134.
  2. ↑ A woman's weapon: spirit possession in the Tale of Genji. Ho<rnolulu: University of Hawaii Press, 292. o. (1997. április 11.). ISBN 9780824818586 
  3. ↑ Goff, Janet. "Foxes in Japanese culture: beautiful or beastly?" Japan Quarterly 44:2 (April–June 1997).
  4. ↑ Nozaki, Kiyoshi. Kitsune — Japan's Fox of Mystery, Romance, and Humor. Tokyo: The Hokuseidô Press, 1961. 5
  5. ↑ Nozaki. Kitsune. 3
  6. ↑ a b Smyers 1999, pp.127–128
  7. ↑ Freenet-homepage.de Nihon Ryōiki
  8. ↑ Kitsune, Kumiho, Huli Jing, Fox (html), 2003. április 28. (Hozzáférés: 2014. december 10.)
  9. ↑ Smyers. The Fox and the Jewel.
  10. ↑ a b [1] Bazsó Dénes: Japán Regék és Mondák, ISBN 9789631182392
  11. ↑ Hearn. Glimpses. 156–157
  12. ↑ Nozaki. Kitsune. 36–37
  13. ↑ Nozaki. Kitsune. 25–26
  14. ↑ Hearn.Glimpses. 155
  15. ↑ Yōkai no hon írta Prof. Abe Masaji és Prof. Ishikawa Junichiro
  16. ↑ Hearn, Lafcadio. Glimpses of Unfamiliar Japan. Project Gutenberg e-text edition, 2005. 154
  17. ↑ Tyler xlix.
  18. ↑ Nozaki. Kitsune. 59
  19. ↑ Nozaki. Kitsune. 216
  20. ↑ Nozaki. Kitsune. 211
  21. ↑ Nozaki. Kitsune. 214–215
  22. ↑ Nozaki. Kitsune. 183
  23. ↑ Nozaki. Kitsune. 169–170

Források szerkesztés

Fordítás szerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Kitsune című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kicune&oldid=24918663”