Kifli
A kifli a félhold alakúra formázott pék-, cukrász- és teasütemények általános megnevezése. A péksütemények közül Magyarországon a tejes- vizes- és vajas kiflik,[2] valamint újabban a töltetlen és töltött croissant-ok[3] a legnépszerűbbek. A cukrásztermékek között a különböző búrkiflik és a diós/mákos pozsonyi-kiflik a legismertebbek. Ugyancsak régóta népszerűek a különböző kifli formájú apró- és teasütemények is, mint például a hókifli. A különböző kiflik készülhetnek kelt-, leveles-, sajtos-, vajas- és omlós tésztából is.
| kifli | |
 | |
| Más néven | osztrák-német: Kipferl szerb-horvát: kifla bolgár és macedón: кифла (kifla) albán: kifle dán és svéd: giffel cseh: rohlík szlovák: rožok orosz: рогалик (rogalik) ukrán: рогалик (rohalik) szlovén: rogliček lengyel: rogal román: corn |
| Típus | péksütemény |
| Nemzet, ország | Ausztria, Magyarország |
| Alapanyagok | búzaliszt, (tej), élesztő, (vaj vagy margarin, olaj), víz |
| Fűszerek | só |
| Kalória (1 adag) | 300 kcal (100 g)[1] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz kifli témájú médiaállományokat. | |
Etimológiája szerkesztés
A kifli szó Ausztrián át került a magyar nyelvbe, és egyes vélemények szerint a délbajor Kipfel (Kipferl) szóból vagy annak tájnyelvi változatából, a Kiflből származhat. Mindkettő a Kipf (lőcs) kicsinyítő képzős alakja. A német kifejezés egyébként a latin cippus (cölöp, karó) szóból ered.[4] Ugyanakkor a Kipf egy hosszúkás, délnémet kenyérféle, ami nem hasonlít a kiflire. Más nyelvészek rámutatnak, hogy Németország délnyugati részén és Svájcban inkább a formájára utaló Gipfel, Gipfeli (csúcs) kifejezés terjedt el, ahogy más német nyelvű területeken Horn vagy Hörnchen, a bajoroknál Hörndl, a sváboknál és frankoknál Hörnle (szarv, vagy szarvacska) a neve.[5][6] Ezek alapján tehát valószínűbb, hogy a formájára utaló Gipfle-ből lett Bécsben Kipfle, Kipfel, majd Kipferl és Pesten a magyaroknak nyelvtörő p elhagyásával kifli.
Története szerkesztés
A "kipferl" Ausztriából származik és feltehetően már a 13. században készítették,[7] 1227-ben már említi egy vers, mint VI. Lipót osztrák herceg részére bécsi pékek által karácsonykor felszolgált péksüteményt.[3] Maga a félhold forma még ennél is sokkal régebbi. A svájci Max Währen egy, az i.e. 8. századból származó asszír reliefen talált egy félhold alakú kenyér-ábrázolást, ami az akkori holdkultuszban az újhold utáni növekvő holdat szimbolizálta.[8] Az 5. századi Rossano-i Bíborkódex egyik miniatúráján is látható egy kehely jobb- és baloldalán egy-egy kifli,[9] ami a korai kereszténység idején Krisztus feltámadását szimbolizálta. Valószínűleg ugyan ezért található meg az egyik, 11. századira datált hildesheimi ereklyetartón is kifli.[10] A szent-galleni kolostor apátja IV. Ekkehard 1000 körül összeállított péktermék-katalógusában is szerepel egy félhold alakú péksütemény a megáldandó termékek listájában. A Freckenhorst-i apácák a 11. században böjt idején hetente háromszor kaptak kifli formájú kenyérfélét.[6] Szent-Gallenre visszatérve, az itteni szerzetesek egy 13. századi feljegyzés szerint, délutánonként ostyát és kiflit fogyasztottak, tehát ezidőtájt a péksütemény már meglehetősen elterjedt volt. Az is biztos, hogy Bécsben a 15. században már annyira népszerű volt, hogy a pékek céhén belül önálló foglalkozásként jelent meg a "Kipfelbäcker", vagyis a kiflipék.[11]
Legenda szerkesztés
A legenda szerint mikor 1529-ben, vagy 1683-ban a törökök megkísérelték Bécs elfoglalását, az ostrom után sütött először egy pék félhold alakú péksüteményt, ami aztán később a kifli nevet kapta.[12][13][3]
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ nosztalgia kifli. Lipóti Pékség. (Hozzáférés: 2019. augusztus 5.)
- ↑ Ne egyen boltit, süssön otthon igazi ropogós kiflit. origo.hu, 2015. szeptember 26. (Hozzáférés: 2019. augusztus 5.)
- ↑ a b c Is the Croissant Really French?. smithsonian.com. (Hozzáférés: 2019. augusztus 5.)
- ↑ kifli. Magyar etimológiai szótár. (Hozzáférés: 2019. augusztus 5.)
- ↑ Synonyme zu Hörnchen | Anderes Wort für Hörnchen | Duden (német nyelven). www.duden.de. (Hozzáférés: 2022. január 6.)
- ↑ a b Gut gewickelt − das Kipferl: Zur Kulturgeschichte eines Frühstücksgebäcks - Das Wissensforum Backwaren e.V. (de-DE nyelven). Das Wissensforum, 2019. augusztus 22. (Hozzáférés: 2022. január 6.)
- ↑ Jacob Grimm and Wilhelm Grimm: Deutsches Wörterbuch von Jacob Grimm und Wilhelm Grimm 11. [2015. október 1-i dátummal az eredetiből archiválva].
- ↑ Max Währen. Brot und Gebäck im Leben und Glauben des Alten Orient Vorderasien, 6.-1. Jahrtsd. vor Christus. Bern: Schweizerisches Archiv f. Brot- u. Gebäckkunde, Institut zur wissenschaftlichen Bearbeitung u. Förderung d. Gebäckkunde [1967]. OCLC 72283500
- ↑ William C. Loerke: The Miniatures of the Trial in the Rossano Gospels. In: Art Bulletin. 43, 1961
- ↑ Neue Standorte für die Domkunstwerke. www.dom-hildesheim.de. (Hozzáférés: 2022. január 6.)
- ↑ Alexander Gigl: Geschichte der Wiener Marktordnungen: vom sechzehnten Jahrhundert an bis zu Ende des achtzehnten ; aus Urkunden entwickelt. 1865. Hozzáférés: 2022. január 6.
- ↑ Ki sütötte az első kiflit? Ráth-Végh István is így vélekedik A varázsvessző című munkájában.
- ↑ A félhold-kifli
