Killmann Viktor

Killmann Viktor (Újpest, 1900. április 19. – Kolozsvár, 1975. augusztus 24.) gépészmérnök, műszaki szakíró.

Killmann Viktor
Született	1900. április 19. Újpest
Elhunyt	1975. augusztus 24. (75 évesen) Kolozsvár
Foglalkozása	gépészmérnök, műszaki szakíró
Sablon • Wikidata • Segítség

Életútja

Középiskoláit Buzăuban (1910-14) és Budapesten (1914-18) végezte, műegyetemi tanulmányokat Prágában folytattott, majd Grácban szerzett gépészmérnöki oklevelet (1926). Romániai pályáját a petróleumiparban kezdte, 1927-től két évtizeden át a nagyhírű SKF svéd golyóscsapágy-gyár romániai leányvállalatának tervezőmérnöke. 1948 után a Gépgyártóipari Minisztérium különböző egységeiben vezetett tervezési munkákat: 1955-től a kolozsvári Műegyetemen a gépgyártási technológia előadótanára nyugdíjazásáig (1965).

Műszaki tudományos írásai hazai és külföldi szakfolyóiratokban (Metalurgia, Revista MIMCM, Metalurgia și Construcții de Mașini, Zeitschrift für Bohrtechnik, Kugellager Tidning) jelentek meg; a Munkásélet hasábjain közölt műszaki kisszótár (1972) egyik szerkesztője.

Munkái

• Îngrijirea mașinilor unelte (1951);
• Curs general de mașini unelte (1953);
• Toleranțe și calibre (1953);
• Așchierea și sculele așchietoare (1954);
• Probleme de angrenaje (1954, 1957);
• Tehnologia metalelor (társszerzőkkel, 1955);
• Angrenaje melcate (társszerző Maros Dezső és Rohonyi Vilmos, 1966);
• Tehnologia construcției de mașini (társszerzőkkel, 1967);
• Csigahajtások (társszerzők Maros Dezső és Rohonyi Vilmos, Budapest, 1970);
• Román-magyar-német műszaki szótár (társszerzők: Bíró András és Rohonyi Vilmos, 1973).

Irodalom

• Illés Ferenc: A Munkásélet műszaki kisszótára. Munkásélet, 1972/12.

Források

• Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés III. (Kh–M). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest: Kriterion. 1994. ISBN 973-26-0369-0