Münchner Residenz

A Münchner Residenz az egykori bajor hercegek, választófejedelmek és királyok palotája München belvárosában. Az épületcsoport Németország legnagyobb városi palotája és egyben Európa egyik legnagyobb művészeti múzeuma.

Münchner Residenz
Település	München
Cím	Max-Joseph-Platz (3)
Építési stílus	reneszánsz építészet
Hasznosítása
Felhasználási terület	kastély királyi palota
Elhelyezkedése
Münchner Residenz Pozíció München térképén
é. sz. 48° 08′ 28″, k. h. 11° 34′ 43″48.14104910534, 11.578714243688
Münchner Residenz weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Münchner Residenz témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Münchner Residenz 1700 körül

Az épületkomplexum alaprajza

A palotakomplexum tíz belső udvar körül három nagy épületcsoportból áll. Az egyik a Königsbau (azaz „Királyi építmény”, a Max-Joseph tér felőli oldalon), a második a Maximilianische Residenz vagy Alte Residenz, a Residenzstraße felé nyíló homlokzattal, a harmadik pedig a Hofgarten park felé néző Festsaalbau. A paloták hatalmas belső terének jelentős részét Residenzmuseum foglalja el, a látogatható termek száma 130. Az építészeti stílus a keletkezési koroknak megfelelően változatos, a fő irányzatok a reneszánsz, barokk, rokokó és a klasszicizmus.

Története

A Residenz helye már évezredekkel ezelőtt is lakott volt. 2014-ben régészek az Apothekenhof nevű udvar alatt csaknem érintetlen késő bronzkori sírt tártak fel.

A Münchner Residenz a Hofgarten parkkal és a Neuveste maradványaival, Michael Wening alkotása, 1700 után

A város gyors növekedése és a polgári forrongások 1385-ben eddigi rezidenciájuk, a régi királyi vár feladására és a kibővített város északkeleti részén új erődítmény, a Neuveste emelésére késztették a Wittelsbachokat, ugyanis az Alter Hof, a felső-bajorországi, majd bajorországi hercegek addigi rezidenciája már nem volt elég biztonságos. Az új erődöt a város felől vizesárok védte.

A Neuveste a századok során rendszeresen változott, fejlődött. Szinte az összes Wittelsbach végzett bővítést a palotán, vagy éppen megcsonkította azt, mikor új épületekhez használta fel bizonyos részeit. Egyedül az ún. Móric-torony maradt évszázadokon át érintetlen. A különböző tervek és stílusok alkalmazása révén nem született ugyan építészetileg egységes épület, de kultúrtörténeti szempontból azonban mindenképpen érdekes együttes keletkezett az idők során.

A második világháborús bombázások során a palota súlyos károkat szenvedett. A 23.500 négyzetméteres tetőszerkezetből csupán 50 négyzetméter maradt meg épen. Az épületegyüttes nagy részét a Bajor Állami Kastélyok, Kertek és Tavak Hivatala a háború utáni évtizedekben újból felépítette. Ezt az is lehetővé tette, hogy a müncheni polgárok a palota bútorainak és belső burkolatainak a nagy részét még a bombatámadások előtt kimenekítették és biztonságba helyezték. Később a müncheniek adományokkal segítették a királyi palota helyreállítását. Egy részük még a világháború utolsó napjaiban megalapította a Freunde der Residenz egyesületet, aminek célja az épületek újbóli felépítésének és gondozásának segítése. Az egyesület a mai napig aktív és számos adakozási akciót szervezett.

Mai használata

A palota nagy része múzeumként működik. A múzeumban egyrészt 130 uralkodói termet, szobát lehet megtekinteni, de láthatók benne művészeti gyűjtemények is. Ilyenek a porcelán és miniatúrfestmény gyűjtemények. A palotában található még az Állami Éremgyűjtemény.

Szintén a palotában kapott helyet a Bajor Állami Színház mindhárom színpada (Neues Residenztheater, Cuvilliés-Theater, Marstall). A Herkulessaalban klasszikus zenekarok koncerteznek rendszeresen. A belső udvar nyáron szabadtéri koncertek, színházi előadások helyszíne. A Bajor Tudományos Akadémia és a Bajor Szépművészeti Akadémia székhelyei is a kiterjedt épületegyüttesben vannak.

Több termet lehet privát rendezvényre bérelni. A palotamúzeum két termében a bajor kormány tart néha reprezentatív rendezvényeket. Ilyen például a kormány hagyományos újévi fogadása.

Kincstár

Külön látogatható a kincstár, amelynek tíz helyiségből álló páncéltermében a bajor uralkodók által évszázadokon át gyűjtött legértékesebb tárgyak tekinthetők meg. A több mint 1200 darabból álló gyűjtemény uralkodói ékszerekből, aranytárgyakból, valamint drágakövekből, elefántcsontból, hegyikristályból és más értékes anyagokból készült dísztárgyakból áll. A kincstárban őrzik a Gizella magyar királynéhoz köthető díszes keresztet és a bajor királyi koronázási ékszereket is.

Képek

• 
• 
• 
• 
• 
  Diana temploma
• 
• 
  Hálószoba
• 
  Kaisertreppe
• 
• 
  Boldog Gizella keresztje
• 
• 
• 
  A Hofgarten tavasszal
• 

Irodalom

• Kurt Faltlhauser: Die Münchner Residenz. Geschichte, Zerstörung, Wiederaufbau. Thorbecke, Ostfildern 2006, ISBN 978-3-7995-0174-3
• Gerhard Hojer: Die Prunkappartements Ludwigs I. im Königsbau der Münchner Residenz. Hugendubel GmbH, München 1992, ISBN 3-88034-639-9
• Gerhard Hojer: König Ludwig II.-Museum Herrenchiemsee. Hirmer Verlag, München 1986, ISBN 3-7774-4160-0
• Gerhard Hojer, Herbert Brunner und Lorenz Seelig: Residenz München. Bayerische Verwaltung der staatlichen Schlösser, Gärten und Seen, München 1996, ohne ISBN
• Johannes Erichsen u. Katharina Heinemann: Bayerns Krone 1806 - 200 Jahre Königreich Bayern. Hirmer Verlag, München 2006, ISBN 978-3-7774-3055-3
• Henriette Graf: Die Residenz in München - Hofzeremoniell, Innenräume und Möblierung von Kurfürst Maximilian I. bis Kaiser Karl VII.. Bayerische Verwaltung der staatlichen Schlösser, Gärten und Seen, München 2002, ISBN 3-932982-43-6
• Susan Maxwell: The Pursuit of Art and Pleasure in the Secret Grotto of Wilhelm V of Bavaria, in: Renaissance quarterly, 61 (2008), 2, S. 414–462.
• Samuel John Klingensmith: The utility of splendor. Ceremony, social life and architecture at the Court of Bavaria 1600 - 1800, Chicago, Ill. [u.a.] 1993.
• Cornelia Kemp: Das Herzkabinett der Kurfürstin Henriette Adelaide in der Münchner Residenz. Eine preziöse Liebeskonzeption und ihre Ikonographie, in: Münchner Jahrbuch der bildenden Kunst, 33 (1982), S. 131–154.
• Tino Walz: Untergang und Neubeginn - Die Rettung der Wittelsbacher Schatzkammer, der Wiederaufbau der Münchner Residenz und andere Erinnerungen aus meinem Leben. Langen/Müller, München 2003, ISBN 3-7844-2940-8
• Tino Walz, Otto Meitinger und Toni Beil: Die Residenz zu München. Bayerische Vereinsbank, München 1987, ohne ISBN
• Prinz Adalbert von Bayern: Als die Residenz noch Residenz war. Prestel Verlag, München 1967, ISBN 3-7913-0225-6
• Thomas Langenholt: Das Wittelsbacher Album. Books on Demand GmbH, Norderstedt 2001, ISBN 3-8311-2818-9
• Herbert Brunner: Die Kunstschätze der Münchner Residenz. Süddeutscher Verlag, München 1977, ISBN 3-7991-5743-3
• Herbert Brunner: Die Schatzkammer der Residenz München . Bayrische Verwaltung der staatlichen Schlösser, Gärten und Seen München, München 1970, ohne ISBN
• Hermann Neumann: Die Münchner Residenz. Prestel Museumsführer, 2.Aufl. München 2007, ISBN 978-3-7913-2207-0
• Jean Louis Schlim: Ludwig II. - Traum und Technik. MünchenVerlag, München 2010, ISBN 978-3-937090-43-6. Der Wintergarten auf der Münchner Residenz, mit 3D-Simulationen.
• Otto Meitinger: Die baugeschichtliche Entwicklung der Neuveste. Ein Beitrag zur Geschichte der Münchener Residenz. München 1970.

További információk

• Die Münchner Residenz A Bajor állami kastélyok, kertek és tavak hivatalának honlapján