A királyrák (Paralithodes camtschaticus) a felsőbbrendű rákok (Malacostraca) osztályának tízlábú rákok (Decapoda) rendjébe, ezen belül a Lithodidae családjába tartozó faj.[1]

Királyrák
Fagyasztott példány
Fagyasztott példány
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Rákok (Crustacea)
Főosztály: Multicrustacea
Osztály: Felsőbbrendű rákok (Malacostraca)
Alosztály: Eumalacostraca
Öregrend: Eucarida
Rend: Tízlábú rákok (Decapoda)
Alrend: Úszórákok (Pleocyemata)
Alrendág: Satnyafarkú rákok (Anomura)
Öregcsalád: Lithodoidea
Család: Lithodidae
Nem: Paralithodes
Brandt, 1848
Faj: P. camtschaticus
Tudományos név
Paralithodes camtschaticus
(Tilesius, 1815)
Szinonimák
  • Lithodes japonicus De Haan, 1849
  • Lithodes spinosissimus Brandt, 1848
  • Maja camtschatica Tilesius, 1815
  • Paralithodes camtschatica (Tilesius, 1815)
  • Paralithodes rostrofalcatus MacKay, 1932
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Királyrák témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Királyrák témájú médiaállományokat és Királyrák témájú kategóriát.

A nevei más nyelveken: angolul Red King Crab/Alaska King Crab, németül Königskrabbe, franciául Roi Crabe.

Előfordulása szerkesztés

 
Múzeumi példány

A királyrák a Csendes-óceán északi részéhez tartozó Bering-tengerben őshonos. Az eredeti előfordulási területe Kamcsatkától Alaszkáig tart és a következő országokat érinti: Oroszország, Japán és az Amerikai Egyesült Államok. Az 1960-as években a szovjetek újabb halászterület létesítésének céljából betelepítették e rákfajt a Barents-tengerhez tartozó Murmanszk-fjordba. Igen ám, de a rákok nem maradtak csak ezen a helyen, hanem nyugat felé indultak és behatoltak az Atlanti-óceánba, egészen Norvégia déli részéig.[2] Az új élőhelyeken a királyrák veszélyes inváziós fajnak bizonyul, mivel természetes ellensége hiányában jól szaporodik és számos helybéli fajt felfal.[3][4] Habár káros fajnak számít, a norvég rákhalászok örvendenek a jelenlétének, mivel példányait jó áron tudják eladni.[5] Érdekes módon a királyrák az őshonos területén, az 1980-as és 2000-es évek között erősen megritkult. Manapság fogságban nevelt példányokkal próbálják növelni az állományát.[6]

Megjelenése szerkesztés

A legnagyobb királyrák páncéljának az átmérője akár 28 centiméter lehet, lábfesztávolsága pedig 1,8 méter. Átlagosan 4-5 kilogrammos, de 12 éves korában akár 15 kilogramm is lehet. Teste és lábai sötétvörösek.[7]

Életmódja szerkesztés

Általában 20-50 méteres mélységben él, de akár 200 méterre is lehatol. Télen és kora tavasszal nagy csapatokba verődve a sekélyebb vizekbe vándorol. A homokos, iszapos helyeket részesíti előnyben. A 4-10 Celsius-fokos hőmérsékleten érzi jól magát. Mindent felfal, ami útjába esik és amit meg tud fogni.

Szaporodása szerkesztés

A szaporodási időszaka tél végén és tavasszal van; ekkortájt a hímek felkeresik a nőstényeket. Körülbelül májusban vedlenek, és ekkor történik a párosodás is. Ősszel a nőstények kibocsátják a megtermékenyített petéket, amelyek a plankton részévé válnak.[8]

A királyrák a kultúrában szerkesztés

A királyrák egyike azoknak a rákfajoknak, amelyeket a Discovery Channel tévécsatorna „A halálos fogás(Deadliest Catch) című sorozatában lehet látni.

Képek szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. Jørgensen, Lis Lindal: Invasive Alien Species Fact Sheet – Paralithodes camtschaticus'. NOBANIS.org, 2006. november 21. [2009. július 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. február 20.)
  2. Deshayes, Pierre-Henry. „Barents Sea teems with 'Stalin's crabs'”, Mail & Guardian, 2006. május 24. (Hozzáférés ideje: 2010. február 20.) 
  3. Bevanger, Lars. „Norway fears giant crab invasion”, BBC News, 2006. augusztus 9. (Hozzáférés ideje: 2010. február 20.) 
  4. Kirby, Alex. „King crabs march towards the Pole”, BBC News, 2003. szeptember 29. (Hozzáférés ideje: 2010. február 20.) 
  5. A meal to get your claws into. SeafoodfromNorway.com, 2006. február 6. [2012. február 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. február 20.)
  6. Blau, S. Forrest: Alaska King Crabs. Alaska Department of Fish and Game, 1997. november 1. [2010. december 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. február 20.)
  7. Jensen, Gregory.szerk.: Hutchins, Michael: Order:Decapoda, Grzimek's Animal Life Encyclopedia. Detroit: Thomson-Gale, 208. o. (2004). ISBN 0-7876-5362-4 
  8. Kluce, Michael: Paralithodes camtschaticus. Animal Diversity Web. [2013. október 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. október 16.)

Források szerkesztés

  • Paralithodes camtschaticus (Tilesius, 1815) WoRMS
  • Katsanevakis, S.; Bogucarskis, K.; Gatto, F.; Vandekerkhove, J.; Deriu, I.; Cardoso A.S. (2012). Building the European Alien Species Information Network (EASIN): a novel approach for the exploration of distributed alien species data. BioInvasions Records. 1: 235-245., available online at http://easin.jrc.ec.europa.eu
  • Streftaris, N.; Zenetos, A.; Papathanassiou, E. (2005). Globalisation in marine ecosystems: the story of non-indigenous marine species across European seas. Oceanogr. Mar. Biol. Ann. Rev. 43: 419-453.
  • Occhipinti-Ambrogi, A.; Marchini, A.; Cantone, G.; Castelli, A.; Chimenz, C.; Cormaci, M.; Froglia, C.; Furnari, G.; Gambi, M. C.; Giaccone, G.; Giangrande, A.; Gravili, C.; Mastrototaro, F.; Mazziotti, C.; Orsi-Relini, L.; Piraino, S. (2010). Alien species along the Italian coasts: an overview. Biological Invasions. 13(1): 215-237., available online at https://doi.org/10.1007/s10530-010-9803-y
  • Mclaughlin, P. A.; Komai, T.; Lemaitre, R.; Listyo, R. (2010). Annotated checklist of anomuran decapod crustaceans of the world (exclusive of the Kiwaoidea and families Chirostylidae and Galatheidae of the Galatheoidea. Part I – Lithodoidea, Lomisoidea and Paguroidea. The Raffles Bulletin of Zoology. Supplement No 23, 5-107.
  • Zenetos, A.; Gofas, S.; Verlaque, M.; Cinar, M.; Garcia Raso, J.; Bianchi, C.; Morri, C.; Azzurro, E.; Bilecenoglu, M.; Froglia, C.; Siokou, I.; Violanti, D.; Sfriso, A.; San Martin, G.; Giangrande, A.; Katagan, T.; Ballesteros, E.; Ramos-Espla, A.; Mastrototaro, F.; Ocana, O.; Zingone, A.; Gambi, M.; Streftaris, N. (2010). Alien species in the Mediterranean Sea by 2010. A contribution to the application of European Union's Marine Strategy Framework Directive (MSFD). Part I. Spatial distribution. Mediterranean Marine Science. 11(2): 381-493., available online at https://doi.org/10.12681/mms.87

Fordítás szerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Red king crab című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk szerkesztés