Kis vöcsök

Kis vöcsök
	Tachybaptus ruficollis ruficollis
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
	Magyarországon védett; Természetvédelmi érték: 50 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Altörzság:	Állkapcsosok (Gnathostomata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Csoport:	Magzatburkosok (Amniota);
Osztály:	Madarak (Aves);
Csoport:	Carinatae;
Alosztály:	Neornithes;
Alosztályág:	Újmadárszabásúak (Neognathae);
Öregrend:	Neoaves;
Csoport:	Columbea;
Csoport:	Mirandornithes;
Rend:	Vöcsökalakúak (Podicipediformes);
Család:	Vöcsökfélék (Podicipedidae);
Nem:	Tachybaptus; Reichenbach, 1853
Faj:	T. ruficollis;
Tudományos név
	Tachybaptus ruficollis; (Pallas, 1764)
Szinonimák
	Colymbus ruficollis; Podiceps ruficollis;
Elterjedés
	A kis vöcsök elterjedési területe költőhely (nyáron) egész éves telelőhely szórványos
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Kis vöcsök témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Kis vöcsök témájú médiaállományokat és Kis vöcsök témájú kategóriát.

A kis vöcsök (Tachybaptus ruficollis) a vöcsökalakúak (Podicipediformes) rendjébe, ezen belül a vöcsökfélék (Podicipedidae) családjába tartozó faj.^[1]^[2]

Rendszerezése szerkesztés

A fajt Peter Simon Pallas német zoológus írta le 1764-ben, a Colymbus nembe Colymbus ruficollis néven.^[3]

Alfajai szerkesztés

Tachybaptus ruficollis ruficollis (Pallas, 1764) - Európa, Oroszország nyugati része és Észak-Afrika
Tachybaptus ruficollis iraquensis (Ticehurst, 1923) - Irak délkeleti és Irán délnyugati része
Tachybaptus ruficollis capensis (Salvadori, 1884) - Afrika egésze a Szaharától délre, Madagaszkár, Srí Lanka és az indiai szubkontinens keletre Mianmarig
Tachybaptus ruficollis poggei (Reichenow, 1902) - Ázsia délkeleti és keleti része, Hajnan, Tajvan, Japán és a Kuril-szigetek
Tachybaptus ruficollis philippensis (Bonnaterre, 1791) - a Fülöp-szigetek északi szigetei
Tachybaptus ruficollis cotabato (Rand, 1948)^[2] - Mindanao

Tachybaptus ruficollis poggei

Tachybaptus ruficollis capensis

Előfordulása szerkesztés

Eurázsiában és Afrikában is megtalálható. Azokon a területeken, ahol befagy a víz, ott vándorol, máshol állandó madár. Főleg az állóvizeket kedveli, amelyek partján sűrű a növényzet. Édes és sós vizeknél is megtalálható.^[4]

Kárpát-medencei előfordulása szerkesztés

Magyarországon minden álló- és egyes folyóvizeinken rendszeres fészkelő március-november hónapokban. Az itt élő egyedek jelentős része elvonul, de maradnak áttelelők is (pl.: Hévízi-tó).^[5]

Megjelenése szerkesztés

Átlagos testhossza 25–29 centiméter, szárnyfesztávolsága 40–45 centiméter, a hím tömege 140–200 gramm, a tojóé 130–190 gramm.^[5] Nászruhája felül fényes fekete, barnás csillogással, alul szürkésfehér, sötét foltokkal. A szem vörösesbarna, szemsávja sárgászöld, a csőr töve sárgászöld, a hegye fekete.

Életmódja szerkesztés

Jól úszik és bukik, de röpte nagyon nehézkes. Veszély elől alábukással igyekszik menekülni, vagy a vízi növények közé úszik. Kisebb állatokra vadászik, elkapja a ízeltlábúakat, puhatestűeket és férgeket is, de növényi anyagokat is fogyaszt.

Szaporodása szerkesztés

A párok tél folyamán állnak össze. Április és július között a tojó 4-6 fehéres zöld tojást rak, amelyeken a szülők felváltva 20-27 napig kotlanak. A fészkét, amely egyfajta úszófészek, a nyílt víztükör közelében, vízinövényekből építi. Mindkét szülő gondozza az utódokat. Magányosan fészkelő.

Fészke

tojásai

Egy fiókája

és egy fiatal példány

Természetvédelmi helyzete szerkesztés

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma viszont csökkenő, de még nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.^[4] Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 50 000 forint.^[5]