Kiskárna

község Szlovákiában

Kiskárna (szlovákul: Karná) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Homonnai járásában.

Kiskárna (Karná)
Kiskárna címere
Kiskárna címere
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásHomonnai
Rangközség
Első írásos említés1543
PolgármesterHelena Žaková
Irányítószám067 45
Körzethívószám057
Forgalmi rendszámHE
Népesség
Teljes népesség458 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség43 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság188 m
Terület10,21 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 59′ 10″, k. h. 21° 48′ 21″Koordináták: é. sz. 48° 59′ 10″, k. h. 21° 48′ 21″
Kiskárna weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kiskárna témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Fekvése szerkesztés

Homonnától 15 km-re északnyugatra, az Alacsony-Beszkidek déli részén fekszik.

Története szerkesztés

A falu a 14. században a német jog alapján, soltész általi betelepítéssel keletkezett. 1543-ban I. Ferdinánd király oklevelében említik először a Drugethek homonnai uradalmának részeként és egészen a család 1684-ben történt kihalásáig a birtokuk is maradt. A falu 1567-ben 5 portáig adózott és mind az öt porta zselléreké volt. 1582-ben 3 és fél portáig adózott a község. 1600-ban Kiskárnán a bíró házával együtt 14 ház állt, ezzel a közepes nagyságú falvak közé számított. A 17. században lakói elszegényedtek. 1610-ben az itteni zsellérek csak egy és egynyolcad portáig, 1635-ben már csak fél és egynyolcad portáig adóztak. A falu templomáról 1666-ban történt az első említés. Az egyházi vizitáció szerint a templom fából épült és van tornya, melyben két harang található. Az egyházi szolgálatot a göröginyei evangélikus lelkész látta el.

Később a Barkóczyak, Csákyak, Zámbory és Joanelli családok a település főbb birtokosai. 1715-ben 18, 1720-ban 16 adózó háztartása volt. 1770-ben új templomot épít a község, melynek ekkor már katolikus papja van.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KÁRNA. Tót Zemplén Várm. földes Ura G. Vandernót Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Görögenyéhez 162 órányira, határja agyagos, hegyes, 3 nyomásbéli, zabot, és Krompélyt leginkább terem, erdeje bikkes, bővelkedik fenyő madarakkal, egyéberánt hasonló a’ Leszlóczi határhoz.[2]

1828-ban 48 házában 354 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal és szénégetéssel foglalkoztak. A 19. században a községben szeszfőzde működött.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Karna, tót falu, Zemplén vmegyében, Göröginye fil., 347 r. kath., 9 zsidó lak., 901 h. szántófölddel. F. u. gr. Csáky. Ut. p. Nagy-Mihály.[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Kiskárna, azelőtt egyszerűen Kárna, tót kisközség, 45 házzal és 266 róm. kath. vallású lakossal. Postája Göröginye, távírója és vasúti állomása Homonna. A Homonnai Drugethek birtoka volt s az újabb korban a báró Barkóczyak, a gróf Csákyak, a Zámboryak és báró Joanelli tulajdonába került. Most Ehrenheim Schytra Ferdinándnak és Máriának van itt nagyobb birtokuk. Díszesíti egy régi úrilak, mely azelőtt a gróf Csáky családé volt. Róm. kath. temploma 1770-ben épült.[4]

1920 előtt Zemplén vármegye Homonnai járásához tartozott.

Népessége szerkesztés

1910-ben 286, többségben szlovák lakosa volt, jelentős lengyel kisebbséggel.

2001-ben 447 lakosából 389 szlovák és 54 cigány volt.

2011-ben 437 lakosából 350 szlovák és 54 cigány.

Nevezetességei szerkesztés

A Rózsafüzéres Szűz Mária tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 1770-ben épült.

Jegyzetek szerkesztés

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. [2018. június 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. május 30.)
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség Zemplén vármegye.

Külső hivatkozások szerkesztés