Kislevelű fikusz
A kislevelű fikusz (Ficus benjamina) a rózsavirágúak (Rosales) rendjébe és az eperfafélék (Moraceae) családjába tartozó faj. Magyar nyelvterületen csüngőágú fikusz, csüngőlevelű fikusz, kínai banyánfa neveken is említik. Időnként ugyancsak kis levelű fikusznak nevezik a F. benjaminához igen hasonló és dísznövényként ugyancsak kedvelt Ficus retusa fajt is.
 | ||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||
| Ficus benjamina L. | ||||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Kislevelű fikusz témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Kislevelű fikusz témájú médiaállományokat és Kislevelű fikusz témájú kategóriát. |
Származása, elterjedése szerkesztés
Őshazája Indiától az ausztráliai Queensland államig tart, de dísznövényként a világ számos trópusi, illetve szubtrópusi éghajlatú tájára betelepítették, egyebek közt:
- Madeirára (a parti sávban, 200 m magasságig),
- a Hawaii-szigetekre,
- a Midway-atollra.
Megjelenése, felépítése szerkesztés
Kétszikű; kis vagy közepes termetű fa; hazájában akár 30 méter magasra is megnőhet. Kérge sima, barna. Törzsét gyakran léggyökerekkel támasztja meg.
Szórtan álló, sima levelei 6–13 cm hosszúságúra nőhetnek, egyszerűek, tojásdadok. A zöld levelek válla tompa, csúcsuk hegyesedik, a szélük ép. A vágások, sérülések helyén fehér tejnedvet eresztenek. A levélnyél rövid, a levelek erezete élre futó, szárnyas.
Jelentéktelen, kis virágaiból a fügére emlékeztető, mintegy 1 cm átmérőjű, zöld, gömbölyű makkocskák fejlődnek. A csonthéjas termést elhúsosodott lepellevelek burkolják be.
Egyes (kertészeti) változatok leveleit fehér vagy tojáshéjszínű foltok, sávok tarkítják.
Életmódja szerkesztés
Örökzöld, de ősszel lehullatja néhány levelét. Általában nem önállóan áll, hanem más fákra tekeredik, támasztékul használva azokat.
Magas páratartalmat igényel, száraz helyen a leveleit rendszeresen permetezni kell. Nagyon fényigényes, de a direkt napfényt nem bírja. Hőigénye közepes, de az öntözővíz ne legyen hideg. A hőingadozást nem kedveli: nyáron 18–22 °C, télen 14 °C az ideális. A huzatra kimondottan érzékeny; ilyen helyeken ledobja leveleit. A tarka levelű fajták az alapváltozatnál több fényt és meleget igényelnek.
Ideális körülmények között gyorsan nő, jól tűri a metszést és az alakítást, így erős növekedését tavasszal vagy nyár elején mérsékelhetjük. Bokorrá is nevelhető: ehhez minden ágát a harmadára vissza kell vágni. Ilyenkor, ha az egyéb feltételek (napfénymentes, de világos hely, tápkocka vagy tápoldat stb.) is biztosítottak, a metszéseken elágazik, és ezzel a hajtások száma megkétszereződik.
A legjobban dugványról szaporítható.
Felhasználása szerkesztés
A növény tejnedve mérgező, termése nem ehető. Kedvelt dísznövény.
Magyarországon gyakoriak az 1,5–2 m-es példányok, amelyek csüngő hajtásaikkal és kis zöld leveleikkel többnyire lakások vagy irodák díszei.
Kártevői szerkesztés
Főképp a gombafertőzésre érzékeny. Tavasszal a levéltetű, a takácsatka és a pajzstetű károsíthatja.
Források szerkesztés
- Susanne Lips: Madeira. A Botanical Melting Pot! Oliver Breda Verlag, Duisburg. p. 15. ISBN 3-938282-09-6
- Ficus benjamina L. Plants of the World Online
