Kisraksa

község Szlovákiában

Kisraksa (szlovákul Rakša) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Stubnyafürdői járásban. Turócnádasér tartozik hozzá.

Kisraksa (Rakša)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásStubnyafürdői
Rangközség
Első írásos említés1277
PolgármesterJán Grauzeľ
Irányítószám039 01
Körzethívószám043
Forgalmi rendszámTR
Népesség
Teljes népesség219 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség18 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság502 m
Terület11,73 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 52′ 54″, k. h. 18° 52′ 57″Koordináták: é. sz. 48° 52′ 54″, k. h. 18° 52′ 57″
Kisraksa weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kisraksa témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Fekvése szerkesztés

Turócszentmártontól 27 km-re délre fekszik.

Története szerkesztés

A község területén ősidők óta élnek emberek, a falutól délre a puhói kultúra településének maradványait tárták fel.

1277-ben „Roxa” néven említik először. 1280-ban Mikcs bán fiaié, majd története során különböző nemesi családok birtoka. 1503-ban két faluból: Felső- és Alsóraksából állott. 1714-ben az egész falu leégett. 1785-ben 32 házában 222 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „RAKSA. Tót falu Túrócz Vármegyében, földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, és többen evangelikusok, fekszik Mosóczhoz fél órányira, egy kies vőlgyben, ’s Lotarnicza, és Macsa vizek nedvesítik; kisded tava soha bé nem fagy; erdejében lévő nagy kősziklája Hollókősziklának neveztetik; hajdani erőssége felől lásd Bél Mátyást pag. 344. Hradek név alatt. Határja a’ természetnek szép javaival megáldatott, gyümöltse is elég terem, első osztálybéli.[2]

1828-ban 36 háza volt 254 lakossal. A 19. század közepéig a Raksánszky család birtoka. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Raksa, tót falu, Thurócz vmegyében, Mosóczhoz egy fertálynyira: 67 kath., 182 evang. lak., a beszterczebányai országutban. Erdeje, legelője, bőven; gyümölcse is sok. F. u. többen. Ut. p. Rudnó.[3]

A trianoni diktátumig Turóc vármegye Stubnyafürdői járásához tartozott.

Népessége szerkesztés

1910-ben 167, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 207 lakosából 203 szlovák volt.

2011-ben 214 lakosából 206 szlovák.

Nevezetességei szerkesztés

  • 1820-ban épített harangláb

Híres emberek szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár. www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2022. október 25.)

Külső hivatkozások szerkesztés

Lásd még szerkesztés