Kiss Albert (református lelkész)

Kiss Albert (Botpalád, 1838. november 9. – Debrecen, 1908. augusztus 30.) református lelkész és országgyűlési képviselő.

Kiss Albert
Született	1838. november 9. Botpalád
Elhunyt	1908. augusztus 30. (69 évesen) Debrecen
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	politikus református lelkész
Tisztsége	magyarországi parlamenti képviselő (1878. október 19. – 1887. május 25.) magyarországi parlamenti képviselő (1887. szeptember 28. – 1896. október 3.) magyarországi parlamenti képviselő (1896. november 25. – 1901. szeptember 5.)
Sírhelye	Debreceni köztemető
A Wikimédia Commons tartalmaz Kiss Albert témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete

Botpaládon született, ahol atyja, Kiss György szintén lelkész és 1848-49-ben esperes volt, édesanyja nemes Szegi Mária. 1838. november 13-án keresztelték. Középiskolai, jogi és hittani tanulmányait Szatmárt és Debrecenben végezte. Az 1860-as évek elején a politikai helyzet hatása alatt a papi pályára lépett és a györgyteleki (Szatmár megye) református egyház által rendes lelkésznek hivatott meg. 1873-ban Bagamérra (Bihar megye) ment lelkésznek. 1883. szeptember 17-én a Révész Imre halálával megürült debreceni lelkészi állomásra hívták meg. A Cegléd utcai új templom felépítése, a felsőbb leányiskola létrehozása, a debreceni református főiskola anyagi ügyeinek rendezése, később azon főiskolának tanárképző intézettel kibővítése és fejlesztése buzgalmának bizonyságai. Ezen érdemei elismeréseül a tiszántúli kerület egyházai megválasztották egyházkerületi tanácsbíróvá. Mint zsinati tag egyházának törvényhozásában is tevékeny részt vett. 1878-ban Bihar megye székelyhídi kerülete megválasztotta országgyűlési képviselővé függetlenségi és 48-as programmal.

Országgyűlési beszédei (1878-tól) a Naplókban, programm- és beszámoló-beszédei a debreceni lapokban jelentek meg.

Munkája

• Beköszöntő egyházi beszéd, 1883. máj. 27. a debreczeni egyház nay templomában elmondott. Debreczen 1883.

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái VI. (Kende–Kozocsa). Budapest: Hornyánszky. 1899.  
• Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában

További információk

• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
• Országgyűlési almanach. Szerk. Halász Sándor. Bp., Athenaeum, 1886.
• Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiad. Bp., 1938-1939. Budai-Bernwaliner József ny.
• Toth, Adalbert: Parteien und Reichtagswahlen in Ungarn 1848-1892. München, R. Oldenburg Verlag, 1973.