Kiss István (építész, 1857–1902)
Kiss István (Körösladány, 1857. május 4. – Budapest, 1902. január 9.) magyar építész, műegyetemi magántanár.
| Kiss István | |
| Született | 1857. május 4. Körösladány |
| Elhunyt | 1902. január 9. (44 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Gyermekei | Kiss László (építész) |
| Foglalkozása | építész |
| Halál oka | veseelégtelenség |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kiss István témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete szerkesztés
Középiskolai tanulmányait a nagyváradi és budai főgimnáziumban és a budapesti IV. kerületi főreáliskolában, egyetemi éveit pedig mint ösztöndíjas és pályadíjjal kitüntetett hallgató 1875-től a királyi magyar József-műegyetemen végezte. 1878-ban Németországban, Franciaországban és Angliában tett tanulmányutazásokat és az építészi oklevelet (mely az első építészi oklevél volt hazánkban) 1880-ban nyerte el. Már műegyetemi évei alatt 1876-tól 1880-ig a budapesti IV. kerületi főreáliskolánál, 1880-tól 1882-ig pedig a királyi József-műegyetemen mint tanársegéd működött. 1882-től 1885-ig a vallás- és közoktatási minisztériumtól nyert ösztöndíjjal külföldön tartózkodott. Ez alatt növendéke volt a Theophil Hansen báró mesteriskolájának a bécsi császári és királyi képzőművészeti akadémián; továbbá másfél évig ugyancsak Bécsben Schmidt Frigyes bárónak (a híres dóm-építőnek) atelierjében volt alkalmazva a Stiftungshaus építésénél. Visszatérve külföldről a királyi József műegyetemen magántanári képesítést nyert és utána ezen minőségben ott működött. Az 1890-es években szinte kizárólag igazságügyi épületeket tervezett.
Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület könyvkiadó vállalatának bizottsági tagja; a VIII. nemzetközi közegészségügyi és demográfiai kongresszus szakosztályi titkára; a millennáris kiállítás történelmi főcsoportjának bizottsági tagja és az I. magyar országos technikus kongresszuson az országos törvényszéki műszaki tanács életbeléptetésére vonatkozó javaslat előadója volt. A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet választmányának, egyleti tanácsának és könyvkiadó vállalata bizottságának tagja; a Magyar Iparművészeti Társulat és az országos közegészségügyi tanács rendkívüli tagja.
Több évig munkatársa volt az Építő-Ipar c. műszaki hetilapnak, a Közteleknek (építészeti rovatát vezette); terjedelmesebb munkálatai a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönyében és az Első Magyar Technikus Congressus irataiban.
1901 decemberében régi vesebaja kiújult és 1902. január 9-én életének 45. évében elhunyt.[1] Két fiú maradt utána: Kiss László (1887–1925) építész és ifjabb Kiss István (1889–1960) gépészmérnök.[2]
Írásai szerkesztés
- A szent-margittai kő. Budapest. 1884.
- Északnyugati Európa építészete. Budapest. 1885.
- A ferde dongaboltozatok kőszerkezetei. Budapest. 1886. Hat tábla rajzzal. (Mind a három különnyomat a Magyar Mérnök- és Építészet-egylet Közlönyéből.)
Ismert épületei szerkesztés
Budapesten szerkesztés
- 1893–1897: László-ház, 1088 Budapest, József körút 2.[1]
- 1894–1898: Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika (ma: Semmelweis Egyetem I. számú Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika), 1088 Budapest, Baross u. 27.[3][4]
- 1896 k.: Lakóház, Budapest, Váci u. 65.[1]
- 1896 k.: Lakóház, Budapest, Veres Pálné u. 29.[1]
- 1897: Gyermekmenhely (ma: Közgazdasági Politechnikum Alternatív Gimnázium), Budapest, Vendel utca 3.[5]
- 1898–1900: II. Számú Sebészeti Klinika (ma: Semmelweis Egyetem Transzplantációs és Sebészeti Klinika), 1082 Baross u. 23–26.[6]
- 1898: Lakóház, 1082 Budapest, Üllői út 80.[1]
- 1899–1900: Saját lakó és bérháza, 1093 Budapest, Lónyay u. 17.[1]
- 1902: Lakóház, 1092 Budapest, Hőgyes Endre u. 7-9.[1]
- 1903: Budai Irgalmasrendi Kórház, 1027 Budapest, Frankel Leó út 17-19. (Fligauf Károllyal közösen)[7]
Egy ideig neki tulajdonították a Szent János Kórház (1125 Budapest, Diós árok 1–3.) építését is,[8] de az újabb kutatások szerint ez Barcza Elek alkotása.[9]
Vidéken szerkesztés
- 1885–1887: Veszprémi Megyeháza, 8200 Veszprém, Megyeház tér 1.[1]
- 1896–1897: Kalocsai Törvényszék (ma: Kalocsai Járásbíróság), 6300 Kalocsa, Szent István utca 46-48.[1][10]
- 1896–1897: Kalocsai Fegyház és Börtön, 6300 Kalocsa, Szent István király út 26.[11]
- 1898–1902: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet, 3525 Miskolc, Fazekas u. 4.
- 1899: Miskolci Igazságügyi palota (ma: Miskolci Járásbíróság, Miskolci Törvényszék), 3525 Miskolc, Dózsa György út 4. (egyes kutatások Jablonszky Ferencet valószínűsítik tervezőként)[12]
Egyes források a ő nevéhez kötik a Komáromi Törvényszék (ma: Komáromi Járásbíróság, 2900 Komárom, Beöthy Zsolt u. 26.) terveit is,[1] azonban részletesebb kutatások szerint az épület jóval Kiss István halála után, 1929–1930-ban épült fel Brüll Ignác tervei szerint.[13]
Határon túli területeken szerkesztés
- 1890–1893: Székelyföldi Iparmúzeum, Marosvásárhely, Strada Horea 24.[14]
- 1893: Pénzügyi Palota, Nagybecskerek, Subotićeva 1.[15]
- 1898: Törvényszék, Nagyvárad, Parcul Traian 10.[16]
- 1898–1899: Törvényszék, Déva[1][16]
- 1900–1902: Igazságügyi palota, Brassó, Bulevardul Eroilor 5.[1][16]
- Törvényszék, Marosvásárhely[1]
- Törvényszék, Lőcse[1]
- Törvényszék, Nyitra[1]
- Törvényszék, Besztercebánya
Tervben maradt épületek szerkesztés
Képtár szerkesztés
-
Budai Irgalmasrendi Kórház -
Megyeháza, Veszprém -
Gyermekmenhely, Budapest -
Pénzügyi Palota, Nagybecskerek -
Igazságügyi palota, Brassó -
Kalocsai Fegyház és Börtön -
I. számú Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika -
II. Számú Sebészeti Klinika
.jpg)
.jpg)
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ a b c d e f g h i j k l m n o p q Pápai, i. m.
- ↑ http://epa.oszk.hu/03000/03018/00245/pdf/EPA03018_honismeret%20_2017_4_066-071.pdf
- ↑ http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC07165/07995.htm
- ↑ https://semmelweis.hu/hirek/2013/04/30/seta-az-egyetemen-az-i-sz-szuleszeti-es-nogyogyaszati-klinika-otthonai/
- ↑ https://poli.hu/wp/2010/02/22/a-politechnikum-epuletenek-tortenete/
- ↑ https://semmelweis.hu/sebeszet/a-klinikarol/a-baross-utcai-klinika-tortenete/a-klinika-tortenete/
- ↑ http://egykor.hu/budapest-ii--kerulet/budai-irgalmasrendi-korhaz/3984
- ↑ Magyar életrajzi lexikon
- ↑ https://www.hegyvidekujsag.hu/archivum-2010-oktober-19/haromszaz-eves-szent
- ↑ https://kecskemetitorvenyszek.birosag.hu/20130704/kalocsai-jarasbirosag-tortenete
- ↑ http://www.kalocsa.hu/wp-content/uploads/2017/05/KALOCSA_ERTEKKATASZTER.compressed.pdf
- ↑ Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 1/1. Miskolc: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár. 2006. 60–62. o. ISBN 9639311499
- ↑ https://mnl.gov.hu/mnl/keml/hirek/a_komaromi_jarasbirosag_letrehozasa
- ↑ Gaál Kornélia: A Székelyföldi Iparmúzeum Marosvásárhelyt. In szerk. Egyed et al: Marosvásárhely történetéből I. Marosvásárhely: Mentor. 2007. 146. o. ISBN 9789735992767
- ↑ https://www.muemlekem.hu/hatareset/Penzugyi-Palota--varosi-muzeum--Nagybecskerek-2127
- ↑ a b c Fegyveresi, i. m.
- ↑ http://www.ditro.hupont.hu/3/jezus-szive-templom
Források szerkesztés
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái VI. (Kende–Kozocsa). Budapest: Hornyánszky. 1899.
- {{MÉL|1||ABC07165/07995.htm]
- Pápai Tamás László: Kiss István, az első műegyetemi építészmérnöki diploma tulajdonosa
- (szerk.) Fegyveresi Zsolt – Veress Emőd: Történelmi bírósági épületek Erdélyben
További információk szerkesztés
- Magyar múzeumi arcképcsarnok. Főszerk. Bodó Sándor, Viga Gyula. Budapest: Pulszky Társaság; Tarsoly. 2002. ISBN 963-86222-4-5
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Művészeti lexikon I–IV. Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981–1983.
- Új magyar életrajzi lexikon I–VI. Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub; (hely nélkül): Helikon. 2001–2007. ISBN 963-547-414-8
- Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. Veszprém, Veszprém Megyei Önkormányzatok Közgyűlése, 1998.
- (szerk.) Dercsényi Balázs: Bírósági épületek Magyarországon, HG & Társa Kiadó, Budapest, 1993, ISBN 963-7592-16-4