Wikipédia

Kisszekeres

magyarországi község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében

Kisszekeres község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Fehérgyarmati járásban.

Kisszekeres
Kisszekeres címere
Kisszekeres címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásFehérgyarmati
Jogállásközség
PolgármesterGyöngyösi Attila Károly (független)[1]
Irányítószám4963
Körzethívószám44
Népesség
Teljes népesség499 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség38,15 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület14,68 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 58′ 25″, k. h. 22° 38′ 12″Koordináták: é. sz. 47° 58′ 25″, k. h. 22° 38′ 12″
Kisszekeres (Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye)
Kisszekeres
Kisszekeres
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Kisszekeres weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kisszekeres témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése szerkesztés

A vármegye keleti részén fekszik, a Szamos és Túr folyók között.

Szomszédai: észak felől Fülesd, északkelet felől Vámosoroszi, délkelet felől Darnó, dél felől Jánkmajtis, délnyugat felől Nagyszekeres, északnyugat felől pedig Nemesborzova és Mánd.

Legközelebbi szomszédja Nagyszekeres, amitől mindössze 2 kilométer választja el; a legközelebbi város, Fehérgyarmat 12 kilométerre fekszik. A térség más fontosabb települései közül Csengersimától 18, Tunyogmatolcstól 17, Mátészalkától pedig 27 kilométer távolságra található.

Megközelítése szerkesztés

A településen végighúzódik, annak főutcájaként a Nagyszekerestől Fülesdig vezető 4133-as út, közúton csak ezen érhető el, Nagyszekeresen vagy Vámosoroszin keresztül. Északi külterületei között elhalad a 4132-es út is, de lakott területeket nemigen érint.

A hazai vasútvonalak közül a települést a Nyíregyháza–Mátészalka–Zajta-vasútvonal érinti, amelynek egy megállási pontja van itt. Kisszekeres megállóhely a lakott terület déli szélénél helyezkedik el, közvetlenül a vasút és a 4133-as út keresztezésénél.

Története szerkesztés

Kisszekerest az oklevelekben 1181-ben említik először.

Már 1359-ben a Szekeressy család birtoka.

1404-ben a Kölcsey 1422-ben a Domahidy, 1446-ban az Ujhelyi családbelieknek van itt még zálogos birtoka. 1460-ban a Károlyi, 1481-ben a Bornemisza, 1490-ben a Rozsályi Kún és a Drágfi családok a földesurai. 1515-ben Czégényi Kende Pétert iktatták be részeibe. 1524-ben Drágfi János a rozsályi uradalomhoz csatolta.

1555-ben Drágfi János utód nélküli elhunyta után birtokát a Rozsályi Kún, majd 1672-ben gróf Zinzendorff család kapta, amelytől Du Jardin örökölte.

A 18. században földesurai a Domahidy, Pongrácz, Morvay, Fogarassy, Isaák, gróf Majláth, Ajtay, Osváth és Mándy családok.

A 19. században, a szabadságharc után mellettük még báró Haynau és Vállyi János is szerez itt birtokot.

A 20. század elején a Haynau család, és a Vállyi család örököseinek birtoka.

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

  • 1990–1994: Balogh Lőrinc (független)[3][4]
  • 1994–1998: Id. Homoki László (független)[5][6]
  • 1998–2002: Id. Homoki László (független)[7][8]
  • 2002–2005: Id. Homoki László (független)[9][10]
  • 2005–2006: Szigeti Bertalan Árpád (független)[11]
  • 2006–2010: Szigeti Bertalan Árpád (független)[12]
  • 2010–2014: Szigeti Bertalan Árpád (független)[13]
  • 2014–2016: Szigeti Bertalan Árpád (független)[14][15]
  • 2016–2018: Berki Balázs (független)[16][17]
  • 2018–2019: Váradiné Vincze Szilvia (független)[18]
  • 2019–től: Gyöngyösi Attila Károly (független)[1]

A településen 2005. július 24-én időközi polgármester-választást tartottak,[11] az előző polgármester halála miatt.[19]

A 2014–2019 közti önkormányzati ciklusban két időközi választásra is sor került a községben, előbb 2016. december 11-én,[16] majd alig több mint egy évvel később, 2018. január 14-én.[18] Az előbbire az addigi polgármester lemondása miatt volt szükség,[20] az utóbbira pedig az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[21]

Népesség szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
580
573
555
489
505
499
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 91%-a magyar, 9%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[22]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96,4%-a magyarnak, 14,8% cigánynak, 0,2% görögnek, 0,2% örménynek, 0,2% románnak mondta magát (3,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 5,9%, református 81,1%, görögkatolikus 0,9%, evangélikus 0,2%, izraelita 0,2%, felekezeten kívüli 4,3% (7,1% nem válaszolt).[23]

2022-ben a lakosság 91,7%-a vallotta magát magyarnak, 21,8% cigánynak, 0,2-0,2% németnek, bolgárnak, ukránnak és románnak, 1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 2,8% volt római katolikus, 66,7% református, 1,2% görög katolikus, 0,4% egyéb keresztény, 11,1% felekezeten kívüli (17,6% nem válaszolt).[24]

Nevezetességei szerkesztés

  • Református templom – 1500-as években épült, műemlék. A templom helyén álló kápolnát a Boldogságos Szűz tiszteletére emelték egy 1328-as feljegyzés szerint. A református templomban 13. századból való bútorok is találhatók. Faragott, festett szószéke 1711-ből való. Sokszögzáródású szentélyének északi falában középkorból származó szentségtartó fülke található. Az épületet 1986–1999-között újították fel.
  • Fa harangláb – 1699-ben épült.
  • Falumúzeum – 2003-ban adták át.
  • A Millenniumi park, melyben emlékoszlop áll.

Híres szülöttei szerkesztés

  • Berky Ferenc (1824 Kisszekeres) festő is a faluban született 1824-ben.

Korán hajlamot érzett a festészetre. Gaál akadémiai festőtől tanult, aki korán felismerte tehetségét, és a törekvő ifjút magával vitte a fővárosba. Az 1840-es években a vármegye birtokos családjainak portrékat, arcképeket festett, majd 1847-ben Szatmáron telepedett le, ahol arckép- és templomifestőként élt, de csendéletei is különösen sikeresek voltak. A környéken több mint félszázra tehető azon templomok száma – ezek nagy része a vármegye területére esett – melyek oltárképeit, freskóit Berky F. készítette.

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ a b Kisszekeres települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 11.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Kisszekeres települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ A megválasztott polgármesterek megyénkben (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 1990. október 3. (Hozzáférés: 2020. február 11.) == Kelet-Magyarország, 1990. okt. 3. 4. p.
  5. ↑ Kisszekeres települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 11.)
  6. ↑ A helyi választások végeredménye : A polgármester-jelöltek sorrendje (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 1994. december 13. (Hozzáférés: 2020. február 11.) == Kelet-Magyarország, 1994. dec. 13. 11. p.
  7. ↑ Kisszekeres települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 11.)
  8. ↑ Megyénk új polgármesterei (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 1998. október 21. (Hozzáférés: 2020. február 11.) == Kelet-Magyarország, 1998. okt. 21. 7. p.
  9. ↑ Kisszekeres települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 11.)
  10. ↑ Községeink és nagyközségeink polgármesterei (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 2002. október 21. (Hozzáférés: 2020. február 11.) == Kelet-Magyarország, 2002. okt. 21. 7. p.
  11. ↑ a b Kisszekeres időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2005. július 24. (Hozzáférés: 2020. február 11.)
  12. ↑ Kisszekeres települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 11.)
  13. ↑ Kisszekeres települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. február 11.)
  14. ↑ Kisszekeres települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 11.)
  15. ↑ Önkormányzati választás 2014 (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 2010. október 14. (Hozzáférés: 2020. február 11.) == Kelet-Magyarország, 2014. okt. 14. 4. p.
  16. ↑ a b Kisszekeres időközi polgármester-választás (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2016. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 11.)
  17. ↑ Polgármestert választottak (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 2016. december 12. (Hozzáférés: 2020. február 11.) == Kelet-Magyarország, 2016. dec. 12. 1. p.
  18. ↑ a b Kisszekeres időközi önkormányzati választás (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2018. január 14. (Hozzáférés: 2020. február 11.)
  19. ↑ Időközi önkormányzati választások 2005-ben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2005 (Hozzáférés: 2020. május 30.)
  20. ↑ Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2016 (Hozzáférés: 2020. június 23.)
  21. ↑ Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2018 (Hozzáférés: 2020. június 24.)
  22. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  23. ↑ Kisszekeres Helységnévtár
  24. ↑ Kisszekeres Helységnévtár

További információk szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kisszekeres&oldid=26590536”