Kitartottság

paráznaságra való felbujtás és annak elősegítése

A kitartottság a nemi erkölcs elleni bűncselekmények csoportjába tartozó bűncselekmény, a jogi tárgya a nemi kapcsolatoknak a társadalomban elfogadott rendje.

A magyar szabályozás szerkesztés

Az 1961. évi V. törvény szerint „Aki üzletszerű kéjelgést folytató személlyel egészben vagy részben kitartatja magát, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Mellékbüntetésként kitiltásnak is helye van.”[1]

A 2013. július 1-jétől hatályos szabályozás szerint „Aki prostitúciót folytató személlyel egészben vagy részben kitartatja magát, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”[2]

Elkövetési magatartása szerkesztés

A bűncselekmény elkövetési magatartása a kitartás. A kitartás eltartást jelent: a kitartásnak azonban negatív értékítélete van, mivel a kitartás üzletszerű kéjelgést folytató személyhez kapcsolódik. A kitartó és a kitartott között vagyoni jellegű viszony van, az anyagi juttatást a prostitúció fedezi. A kitartás anyagi jellegű és az az elkövető megélhetését szolgálja. Nem követi el a bűncselekményt az a személy, akinek eltartására az üzletszerű kéjelgést folytató személy valamely jogszabálynál vagy más jogos címen köteles (például eltartja az anyját, gyerekét stb.)

A bűncselekmény alanya szerkesztés

Bárki lehet, kivéve, aki törvény vagy más jogos ok miatt eltartásra jogosult. A kitartott gyakran védelmezi vagy úgymond „futtatja” a prostituáltat (kitartott), a 'kitartó' köznapi elnevezése a strici.

Joggyakorlat szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. 1961. évi V. törvény (Btk). 206. §
  2. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 202. §

Források szerkesztés