Kladovo

	Kladovo (Кладово)
	Kladovói panoráma
	; Kladovo címere
	; Kladovo címere
	Közigazgatás
Ország	Szerbia
Körzet	Bori
Község	Kladovo
Polgármester	Dejan Nikolic
Irányítószám	19320
Körzethívószám	+381 19
Rendszám	KL
	Népesség
Teljes népesség	ismeretlen
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	67 m
Terület	629 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 44° 36′ 14″, k. h. 22° 36′ 26″Koordináták: é. sz. 44° 36′ 14″, k. h. 22° 36′ 26″
	Kladovo weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Kladovo témájú médiaállományokat.

Kladovo (szerbül Кладово / Kladovo, románul Claudia) város és község (járás) Szerbia keleti részében.

Fekvése szerkesztés

A Kárpát-medencén kívül, a Duna jobb partján, Szörényvárral átellenben található. A várost északról és északkeletről a Duna, délnyugatról és délről alacsony hegyek határolják. A közelben található a Vaskapu Nemzeti Park (Nacionalni Park Đerdap).

Kladovo község (járás) szerkesztés

A községhez tartozik Kladovo és Brza Palanka városa, valamint a következő falvak:

A község lakosságának 89,5%-a szerb, 2,4%-a montenegrói, 2,4%-a vlach (román).

Történelem szerkesztés

Szent György ortodox templom

A fennmaradt helyi régészeti emlékek közé tartozik Traianus római császár hídja és több táblája.

Az Oszmán Birodalom idején erődítményt építettek itt, melynek szerb neve Fetislam (törökül eredetileg Feht-ul-Iszlam, az „iszlám kapuja”). Az 1970-ben az erődöt sportközponttá építették át, játszóterekkel, futball-, kézilabda-, röplabda- és teniszpályákkal.

1941-ben itt történt a kladovói mészárlás.

A Vaskapu I. vízerőművet 1972-ben építették. Ekkor Kladovo még falu volt, az erőmű létrehozása óta azonban lakossága jelentősen megszaporodott.

Népesség szerkesztés

1948-ban 2 128 lakosa volt.
1953-ban 2 336 lakosa volt.
1961-ben 2 683 lakosa volt.
1971-ben 6 957 lakosa volt.
1981-ben 8 325 lakosa volt.
1991-ben 9 626 lakosa volt.
2002-ben 9 142 lakosa volt, melyből 8 074 szerb (88,31%), 510 montenegrói (5,57%), 112 vlah, 67 román, 37 macedón, 30 jugoszláv, 19 horvát, 12 muzulmán, 11 magyar (0,12%), 9 bolgár, 8 cigány, 4 szlovén, 3 ukrán, 2 bosnyák, 2 német, 1 cseh, 1 orosz, 61 ismeretlen.

Gazdaság szerkesztés

A helyi munkahelyek jó részét közvetlenül vagy közvetve a vízerőmű biztosítja.

Kenyérkereseti forrás a halászat is. Az erőmű építése előtt az itt készült kaviár exportcikként is híres volt, Nyugat-Európába és az Amerikai Egyesült Államokba adták el.

A vízierőmű népszerű turistacélponttá tette, különösen nyáron vonz sok látogatót. A városnak egy szállodája van (a neve szintén „Đerdap”) és egy ifjúsági tábora, a „Karataš” (török kara tas, azaz „fekete kő”).

Külső hivatkozások szerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Kladovo témájú médiaállományokat.

Kladovo város honlapja