Kner Izidor
Kner Izidor (Gyoma, 1860. február 5. – Gyoma, 1935. augusztus 19.) kiadó, a magyar nyomdászat, könyvkötészet kiemelkedő személyisége.
| Kner Izidor | |
 | |
| Született | 1860. február 5.[1] Gyoma |
| Elhunyt | 1935. augusztus 19. (75 évesen)[1] Gyoma |
| Gyermekei | |
| Foglalkozása | tipográfus |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kner Izidor témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Életútja, munkássága szerkesztés
A könyvkötő elindul szerkesztés
.jpg)
Zsidó származású vándor könyvkötő családból származó apja Kner Sámuel, anyja egy gyomai cipészmester lánya volt.
Önképzéssel, folyamatos tanulással szerezte ismereteit. 1873-ban egy Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei műhelyben inaskodott. Ezt követően bérmunkásként Aradon, Budapesten, Egerben, Komáromban, Tatán és a székesfehérvári Számmer-nyomdában dolgozott.
1882 júniusában Gyomán megnyitotta egyszemélyes könyvnyomdáját, amihez a helyi takarékpénztár kölcsönt is adott. Így tudott vásárolni egy használt nyomdagépet, egy szerény betűkészletet és valamennyi papírt. 1888-ban a Magyar Nyomdászok évkönyve már segédet alkalmazó nyomdaként említette felsorolásában Kner Izidor műhelyét.
1889-ben megnősült, Netter Kornélia, egy mokrini gabonakereskedő lánya lett a felesége, a vele kapott 3000 forintnyi hozomány jelentősen hozzájárult a nyomda anyagi helyzete megszilárdulásához. Hat gyermekük született, akik közül Lajos korán meghalt, Kner Imre, Kner Endre, Kner Albert, Kner Erzsébet és Kner Ilona viszont megérték a felnőttkort, sőt sikeres emberek lettek.
1890-ben vásárolta meg első nagy teljesítményű nyomdagépét. Nagyobb nyomdákhoz hasonlóan beraktározta az állandóan használt nyomtatványokat, de összegyűjtötte az érvényben lévő nyomtatványmintákat is. Az első 1892-ben kiadott árulistája 170 tételt tartalmazott.
1898-ban már mintegy 1500 nyomtatványt kezelt a nyomda. Ebben az évben adta ki a 265 oldalas nagy Közigazgatási Mintatárat. Az 1900-as évek eleje a magyar könyvgrafika és könyvillusztráció egyik fénykora volt. Kner Izidor a klasszikus tipográfia neveltje volt, de egyszersmind Fülep Lajos művészetfilozófus, művészettörténész közvetítésével egy olyan, a modernizmust előkészítő puritán korszellemé is, amely arra ösztönözte, hogy a betűt tegye meg a tipográfiai kifejezés fő eszközévé.
A nyomdász és kiadó szerkesztés
.jpg)
A 20. század elején végrehajtott közigazgatási racionalizálás is változást hozott a Kner-nyomda fejlődésében. A korabeli Magyarország településeinek közel fele az ő nyomd ája megrendelője volt. A közigazgatás változásait napra készen követte a cég, s többször megjelentetett egy-egy nagy mintatárat friss, bővített változatban. Ebben az időben egy másik üzletágban is betört az országos piacra. A Gyomán készült báli meghívók komoly sikert arattak. (Röpke Lapok címen jelent meg a meghívókat tartalmazó mintakönyv.)
1905-ben az első vidéki kollektív szerződést hozta létre a nyomdájában, ahol két bérosztállyal feljebb soroltatta be a maga vállalatát. Ennek kettős előnye is volt: a magasabb bérek mellett valóban jó szakmunkásokat alkalmazhatott. A bérezés mellett más tekintetben is egyedüli szerepet vállalt a Kner–nyomda: Gyomán 1899-ben (a kötelezőnél öt évvel korábban) bevezették a kilencórás munkaidőt, ami 1907-től 8 és fél óra lett. Azok a munkások, akik legalább fél évet a nyomdában dolgoztak, egy heti nyári fizetett szabadságban részesültek.
1907-től fia, Kner Imre a nyomda műszaki vezetője lett.
A vállalkozás sikereiben fontos szerep jutott a reklámnak is, hiszen csak magában Békés vármegyében a Kner-nyomdán kívül még nyolc nyomda működött. (Povázsay László, Békés; Povázsay Testvérek, Zsilinszky Endre, Csaba; Dobay János, Gyula; Magyar A. M., Veres Lajos, Orosháza; Sámuel Adolf, Szikes Antal, Szarvas.)[2]
A második bő évtized alatt a kis műhely korszerű vidéki középüzemmé lett: a nyomda történetének ez a szakasza az első gyorssajtó megszerzésével (1890) indult, és több mint 50 főnek munkát adó új nyomdaépület felépítésével és felszerelésével zárult 1902-ben. A nyomda fejlődésének harmadik szakasza – szintén sikertörténet – az elso világháború kitöréséig tartott. 1902 és 1913 között a vállalat évi forgalma százezer koronáról közel ötszörösére növekedett. Ekkor az állandó személyzet száma 90–100 fő között volt.
A Kner-nyomda munkássága az 1914. évi lipcsei kiállításon aranyérem elismerésben részesült.
Trianon után szerkesztés
A háborút követően Gyoma román megszállás alá került, a megszállók a nyomda felszerelésének kétharmadát elrabolták, de elvesztette a nyomda a trianoni határok megvonásával potenciális vevőköre kétharmadát is. A csupán két ívre elegendő betűkészlettől és az első kis taposósajtótól igen hosszú volt az út a mintegy száz alkalmazottat foglalkoztató, korszerűen felszerelt nyomda megteremtéséig.
Nagy utat járt be Kner Izidor a társadalmi mobilitásban is. Könyvkötősegédként kezdte, innen küzdötte fel magát Gyoma község köztiszteletben álló polgárává. A szakmai közéletnek is aktív tagja volt. A nyomdászati írások mellett gyakran közölt szakcikkeket, melyekben sürgette a szakoktatás fejlesztését, az inasnyúzás megszüntetését, és szót emelt a tisztességtelen verseny ellen.
Gyakran írt a hazai ipar fejlesztésének, a színvonal emelésének kérdéseiről. 1932-ben Békés vármegye örökös törvényhatósági bizottsági taggá választotta a nyomda alapításának 50. évfordulóján, és ebben az évben céhmesteri címet és oklevelet kapott.
A kiadó alapító utódai szerkesztés
A nyomdának a család életében betöltött szerepét jelzi, hogy az alapító Kner Izidor gyermekeinek és unokáinak többsége is a nyomdász-könyves mesterséget választotta. 1935-ben bekövetkezett halála után fiai, Endre, valamint Imre vették át a családi üzem irányítását. Legkisebb fia, Albert 1940-ben kivándorolt az Amerikai Egyesült Államokba, ahol a második világháború után a csomagolás-marketing-nyomtatvány iparág meghatározó személyisége lett. Lánya, Erzsébet szintén Amerikában telepedett le a háború után, ahol könyvkötő mesterként dolgozott. Kner Izidor legidősebb unokája, Haiman György pedig jeles tipográfus, könyvművész, nyomdatörténész, egyetemi tanár lett az államosított magyar nyomdaipar fennállása alatt, sokat tett a minőségigényes könyvkiadásért és könyvnyomtatásért.
Művei szerkesztés
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC07165/08114.htm, Kner Izidor, 2017. október 9.
- ↑ Magyar nyomdászok évkönyve /szerk. Ács Mihály. Budapest : Franklin Társulat Könyvnyomdája, 1889, 121. o.
Források szerkesztés
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. Online elérés
- Tersánszky J. Jenő: Kner Izidor, Nyugat · / · 1935 · / · 1935. 9. szám · / · Figyelő · / · Képzőművészet
- Kner Izidor: Fél évszázad mezsgyéjén. Kner Izidor ismert és ismeretlen emlékezéseiből
- Haiman György: A Kner család és a magyar könyvművészet 1882–1944
- Dr. Füzesné Hudák Julianna: Kner és a közigazgatás, Jegyző és Közigazgatás 9. évf. 1.
- Sebők Marcell (szerk.): A sokszínű kapitalizmus, HVG Kiadói Rt., Budapest, 2004
További információk szerkesztés
- Kéki Béla: A Kner-nyomda és a magyar könyvművészet. Budapest, 1957
- Fitz József: A magyar nyomdászat, könyvkiadás és könyvkereskedelem története
- Gyomai Kner Nyomda Rt. - Kiállítások
- Huszonöt esztendő (MEK)
