Koblenz

	Koblenz
; Koblenz címere	; Koblenz zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Németország
Tartomány	Rajna-vidék-Pfalz
Járás	Rajna-vidék-Pfalz
Rang	járási jogú város
Alapítás éve	805
Polgármester	Joachim Hofmann-Göttig (SPD)
Irányítószám	56001-50077
Körzethívószám	0261; 02606;
Rendszám	KO
Testvérvárosok	Lista Nevers (1963–); Haringey kerület (1969–); Norwich (1978–); Maastricht (1981–); Novara (1991–); Austin (1992–); Petah Tikva (2000–); Varasd (2007–); Maseru; Csengtu; Haszkovo; Rouen;
	Népesség
Teljes népesség	115 268 fő (2022. dec. 31.)
Népsűrűség	1 096,43 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	64,7 m
Terület	105,13 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	é. sz. 50° 21′ 35″, k. h. 7° 35′ 52″Koordináták: é. sz. 50° 21′ 35″, k. h. 7° 35′ 52″
	Koblenz Pozíció Rajna-vidék-Pfalz térképén
	Elhelyezkedése Rajna-vidék-Pfalz térképén
	Koblenz weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Koblenz témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Koblenz egy német város Rajna-vidék-Pfalz tartomány északi részén. Mainz és Ludwigshafen után a harmadik legnagyobb város a tartományban. A Koblenz-Landau Egyetem koblenzi egyetemvárosa itt található. Németország legrégebbi települései közé tartozik, kb. kétezer éves.

E település lakosaival települt újjá Magyarszentmiklós 1744-ben.

Nevének eredete szerkesztés

A város eredeti latin Confluentes neve („Az Összefolyók”) a római uralom emlékét őrzi. város fekvéséből következett. Az ún. Német Saroknál itt torkollik a Mosel folyó a Rajnába. Ebből a névből alakult ki később Koblenz neve.

Fekvése szerkesztés

A Rajnai-palahegység (Rheinisches Schiefergebirge) közepén fekszik, a Rajna és a Mosel találkozásánál. 1926-ig németül Coblenznek írták. 1962-ben a lakosok száma meghaladta a százezret. A legközelebbi nagyvárosok Bonn és Mainz.

Története szerkesztés

A várost még a rómaiak alapították, akik az első század eleje óta erődítményekkel védték a moseli átkelőhelyeket. A város fejlődését elsősorban földrajzi fekvésének köszönhette, mivel a Koblenz körzetéhez tartozó folyók - a Rajnán és a Moselen kívül a Lahn is - a várostól nem messze ömlenek a Rajnába és hajózhatók.

Eredetileg a Mosel mentén húzódó óváros a középkorban déli és keleti irányba terjeszkedett, és ez időben a városban több jelentős román stílusú templom is épült.

A választófejedelemi kastély

1018-ban II. Henrik császár a város feletti felségjogot a trieri érseknek adományozta és idővel Koblenz az érsekek (Fülöp Kristóf és Kelemen Vencel) és a német választófejedelem székhelye is lett. A 13. században a német lovagrend igazgatási épületeket emelt a városban, 1344-ben pedig már híd vezetett át a Moselen, a későbbi századokban pedig az egyházi épületeken kívül sok szép világi épület (céh házak, nemesi udvarházak) is készültek a kornak éppen megfelelő stílusban. A város további fejlődése pedig főként a 18. század második felére esik.

1815-ben, a napóleoni háborúk után a város a Porosz Királysághoz került és az ország legnagyobb erődítményévé épült ki, mely a Rajna melletti királyi kastélytól délre kiindulva a Moselig vezetett. Az erődítményt csak 1891-ben, a század végén bontották le, mely lehetővé tette a város további terjeszkedését is. A Rajna mellett hosszan elnyúló sétányt alakítottak ki és szállodákat építettek, és a város fekvésének is köszönhetően fokozatosan növekedésnek indult az idegenforgalom is.

A várost a második világháború súlyos pusztításait követően nagyrészt modern stílusban építették újjá.

Nevezetességek szerkesztés

Német egység emlékműve - A két folyó által közrezárt földnyelven épült.
St. Castor-templom - Ez Koblenz legrégibb temploma. A harmonikusan tagolt, kereszthajós, négytornyú bazilika a Rajna-Mosel vidék egyik legszebb román stílusú épülete, melyet még 836-ban szenteltek fel. Szentélye a 12. század közepén történt átépítés során alakult ki a mögötte levő apszissal és annak hét félköríves ablakával együtt. Barokk díszítésű homokkőből készült szószéke 1625-ből való.
Szent Florin-templom (St. Florin Kirche) - római alapokra, 1200 körül épült. A román bazilika külső falazatában világos és sötét kövek váltakoznak.