Kolontár
Kolontár község Veszprém vármegyében, a Devecseri járásban.
| Kolontár | |||
 | |||
| A Magyarok Nagyasszonya-templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Vármegye | Veszprém | ||
| Járás | Devecseri | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Horváth Zoltán (független)[1] | ||
| Irányítószám | 8468 | ||
| Körzethívószám | 88 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 669 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 31,72 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 21,72 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 05′ 04″, k. h. 17° 28′ 30″Koordináták: é. sz. 47° 05′ 04″, k. h. 17° 28′ 30″ | |||
 Kolontár
Pozíció Veszprém vármegye térképén
| |||
| Kolontár weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kolontár témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Fekvése szerkesztés
Devecsertől körülbelül 3 kilométerre délkeletre, Ajkától pedig körülbelül 5 kilométerre nyugatra található lakott területén a két várost összekötő 7339-es út halad végig. Mivel Ajkán keresztül a megközelítési útvonala kissé körülményes (a 8-as főútról való jelentős letérés és Ajka városában a több jelzőlámpás csomópont miatt), egyszerűbb lehet Devecser felől megközelíteni a települést azoknak is, akik Veszprém és az ország keletebbi részei felől igyekeznek Kolontárra. A 8-as főút devecseri leágazásától 4 kilométerre érhető el a község.
A település határában halad a Székesfehérvár–Szombathely-vasútvonal, azonban 2015 végétől nem állnak meg a vonatok a település vasúti megállóhelyén. A legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget így jelenleg Devecser vasútállomás kínálja.
A falu határában található, 58 hektáros területű Lőrintei-víztározó kedvelt horgászhely. A tó a közelében létezett − hajdan önálló, de már régen Kolontárhoz csatolt, majd elnéptelenedett − Lőrinte falu nevét őrzi.
Történelem szerkesztés
A 18. századig szerkesztés
Kolontár történelme a régmúlt időkre nyúlik vissza. A régi magyar nyelvben a Caranthini, Carinthini, (azaz korontál ~ Kolontár) szó karintiait, karantánt jelentett, ezen szókifejezés a helység első telepeseinek valamikori származási helyére utalhat.
A falu első írásos említése Szent István király korából származik, 1019-ben Korunthal néven említik a települést. Ekkor a zalavári bencés apátság birtoka volt, és ide volt köteles dézsmát (tizedet) fizetni. A község nevét a későbbiekben, 1272-ben Korontál (Kuruntál) családnévként említik, ekkor Korontáli Péter nemes birtoka volt. Ezenkívül még egy 1274-es adománylevél határjárása is megemlíti Kolontár nemesi falut.
A 15. században már a források Kis- és Nagykorontált említenek, így a 14. vagy a 15. században Kolontár két külön településrészre szakadt. A 15. század végétől íródott veszprémi káptalan számadáskönyve megemlíti Koronthár falut és kis templomát. Magyarország 1488-as Veszprém vármegye közigazgatási beosztása szerint Kolontár a vásárhelyi szék adóköteles települése volt. Az 1488 őszén készült Veszprém vármegyei adólajstrom szerint Nagykorontál 4 forintnyi adót fizetett, összesen 4 portával rendelkezett, földbirtokosai pedig Nagykorontáli Mihály és Nagykorontáli Imre voltak, akik 2-2 birtokkal és adóköteles háztartással rendelkeztek. Az adójegyzék szerint Kiskorontál (Nagykorontál határában, tőle délre feküdt) adója 1 forint, 1 birtokkal és adóköteles portával rendelkezett, földesura Kiskorontáli Péter volt.
A német betelepítésektől szerkesztés
A törökdúlás után újratelepítési szerződés eredményeképpen 15 német gazda vásárolta meg a pápa–ugod–devecseri Esterházyak devecseri uradalmához tartozó Nagy-Kolontár pusztát és Kis-Kolontár pusztát felerészben. A községre jellemző a gazdálkodásnak kedvező természeti adottságain túl szorgos, takarékos német lakosságának köszönhetően 1751-ben iskolát és 1772-ben templomot építettek.
A kolontári templom a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére lett felszentelve és megáldva, anyagi felajánlásokból. Ezen az ünnepen, amely mindig december 8-ra esik, ünnepelte a község a búcsúját, amelyet később (októberre) átnapoltak.
A kolontári iskola és a tanító szegénységéről Táncsics Mihály is tanúbizonyságot tett. Táncsics 1820 karácsonyától 1821. Szent György napjáig (április 23.) Kolontáron lakott és tanított segédtanítóként. Nem állt szándékában sokáig itt tanítani, mivel leírása szerint a helyi tanító nagyon szegény volt, így fizetést ő nem kapott. Arról is beszámol, hogy kis település lévén, nyáron nem, csak ősztől tavaszig jártak iskolába a gyerekek. Emellett a kolontáriak szeretetét és megbecsülését is kivívhatta: egyszer, mikor a faluból elment „egy gazda ember, ki gyermekének a tanulásban való előmenetelével nagyon meg volt elégedve, irántam hálájábul” útravalóul élelemmel látta el.
1872. október 3-án megindult a forgalom a Székesfehérvár–Szombathely-vasútvonalon, ahol megálló létesült a település számára.
A 20. század elején a jobb megélhetés reményében 78 kolontári lakos vándorolt ki Amerikába. Emléküket őrzi az 1911-ben felállított Szentháromság oszlop.
A rendszerváltás után szerkesztés
Ajkai vörösiszap-katasztrófa szerkesztés
2010. október 4-én a déli órákban átszakadt a községhez közeli Ajkai Timföldgyár vörösiszap-tározójának gátja. Rövid idő alatt mintegy 600–700 ezer köbméter lúgos iszap árasztotta el a települést. A szerencsétlenség tíz helyi lakos halálát követelte. A vörösiszap-áradat a Torna-patak völgyében a közeli Devecser felé folyt tovább, ott és még további településeken is súlyos károkat okozva.[3] Később az iszap a Torna-patakon, a Marcalon, a Rábán és a Mosoni-Dunán keresztül a Dunát is elérte. Október 9-én az egész falut kitelepítették, mivel tovább gyengült a zagytározó gátjának északi fala.[4] A katasztrófát követően egy újabb esetleges gátszakadás kivédésére védőtöltés épült a község magasabban lévő részein, a templomdomb oldalától indulóan a Torna-patak bal partján. Lebontásra kerültek a védőtöltés és a vasútvonalon túli lakóterületei a községnek, így a Kossuth Lajos utca a polgármesteri hivataltól keletre eső szakasza és a Malom utca. A Kossuth utcai vasúton belüli lakótelkeinek helyén emlékpark létesült életfával és lélekharanggal. Az itt lévő egykori gazdasági épület egyetlenként megőrzésre került és mementóként őrzi a katasztrófa pusztítását. Az új lakóházak a Bezerédi utcában épültek fel 2010-2011. júliusa között.
Közélete szerkesztés
Polgármesterei szerkesztés
- 1990–1994: Hanisch Mihály (KDNP)[5]
- 1994–1998: Hanisch Mihály (KDNP)[6]
- 1998–2002: Hanisch Mihály (független)[7]
- 2002–2006: Tili Károly (független)[8]
- 2006–2010: Tili Károly (független)[9]
- 2010–2014: Tili Károly (független)[10]
- 2014–2019: Tili Károly (független)[11]
- 2019-től: Horváth Zoltán (független)[1]
Népesség szerkesztés
A mai napig többségében sváb betelepítettek leszármazottai alkotják a lakosságot. A kolontári sváb nyelv annyira különbözött a környék más sváb falvaitól (Ajkarendek, Úrkút, Tósokberénd), hogy a környékbeli svábok nem is értették meg. A szocializmusban a kolontáriak nem mertek svábul megszólalni, ezért a sváb beszéd eltűnt. Néhány tipikus név kiejtésében azonban a mai napig fennmaradt a kolontári jellegzetesség.
| Név a mai formájában | Eredeti forma | Fonetikus kiejtés |
|---|---|---|
| Ertl | Ertl | "Ertli" |
| Fischli | Fischl | "Fisli" |
| Fuchs | Fuchs | "Fuksz" |
| Glózer | Gloser | "Glózer" |
| Hanisch | Hanisch | "Hanis" |
| Holczer | Holzer | "Holcer" |
| Kirchner | Kirchner | "Krikner" |
| Koller | Koller | "Koller" |
| Léhmann | Lehmann | "Lémon" |
| Pauer | Pauer | "Pajer" |
| Rádl | Radl | "Rádli" |
| Rednágel | Rednagel | "Rednógel" |
| Somogyi | Schomoti | "Somogyi" |
| Stampf | Stampf | "Stamf" |
| Stumpf | Stumpf | "Stumf" |
| Steinmacher | Steinmacher | "Stamokker" |
| Steszli | Stesl | "Steszli" |
| Torma | Kren | "Torma" |
| Vágó | Schnitzer | "Vágó" |
| Veingartner | Weingartner | "Vengotner" |
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 690 | 682 | 689 | 634 | 707 | 669 |
| 2013 | 2014 | 2017 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 71,6%-a magyarnak, 4,7% németnek, 0,1% cigánynak, 0,1% szlováknak mondta magát (28,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt az végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 57,2%, református 0,9%, evangélikus 0,7%, felekezeten kívüli 3% (37,7% nem nyilatkozott).[12]
Pecsétleírása szerkesztés
A falu pecsétje valamikor az úrbéri rendezés ideje után keletkezhetett, de csak a későbbi időszakokból maradt fenn.
A település legelső ismert, negatív vésetű, ovális pecsétje egy 1787-ben keletezett iraton maradt fenn. Babérkoszorúval keretezett pecsétmezejének közepén lebegő, élével balra, hegyével felfelé álló ekevas, mellette kétoldalt egy-egy gabonakalász látható. A címerképeket alulról két pálmaág koszorúzza, felettük K G S betűk. (Kolontár Gemeinde Siegel = Kolontár község pecsétje, rövidítéseként). A pecsétmezőt hét, négyszirmú virág díszíti, a pecsét vörösviasz-nyomatú. Egy hasonló motívumú negatív vésetű, kör alakú pecsét is fennmaradt 1849-ből, de annak felirata már Nagykolontar Helsig.
Pesty Frigyes helynévtára Kolontárról nem ad sok forrást, leírást 1864-ben. A leírás beszámol arról, hogy „a községnek nem volt más elnevezése, a nép tudomása szerint a mostanin kívül”, így Kolontár neve eredetileg is Kolontár volt, a bejövő német telepesek tehát nem adtak neki új nevet. Valamint arról írt, hogy nem lehet tudni, honnan történt a betelepítés, de annyi biztos, hogy a lakosság német ajkú volt. Így kijelenthető, hogy több forrásban megemlített magyar hangzású nevű kolontári jobbágyok nem a betelepítés óta éltek a faluban. Ezt a dokumentumot négy kolontári lakos írta alá hitelesítésképp, amelyhez Kolontár viaszbélyegzős pecsétje is tartozott.
Látnivalók szerkesztés
- Magyarok Nagyasszonya-templom a Torna-patak feletti magaslaton áll. Épült barokk stílusban, 1772-ben.
- Kolontári szentkút, valójában Devecser város területén található, de fekvését tekintve a községhez van közelebb. Egy 1805-ös feljegyzés szerint már az 1700-as években is rendszeresen jártak ide zarándokok, és hittek a kút vizének gyógyerejében. A 20. század első felében élénk vallási élet folyt itt. Anna-napkor tartották a búcsút, amelyre sok helyről érkeztek a hívek. A század második felében a szocialista időben csoportosan nem látogathatták e helyet a zarándokok. A rendszerváltás után a kis kápolnát felújították, és az 1990-es évek közepétől ismét megindultak a szervezett zarándoklatok. 2003-tól minden év szeptember utolsó vasárnapján tartják a szentmisével egybekötött szentkúti búcsút. A vörös iszap katasztrófa a kutat körülvette, de el nem árasztotta, így a szentkút körüli hit megerősödött. Azóta eltelt időben a búcsúi zarándokok száma az előző évekhez képest megháromszorozódott.[13]
- Bezerédi utca: A vörösiszap-katasztrófát követő újjáépítés során 2010 októbere és 2011 júliusa között Kós Károly Egyesülés keretében Turi Attila és Zsigmond László építészek tervei alapján épültek az utca végén álló új lakóházak.[14]
- Játékvár: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Karán tanuló hallgatók építették a vörösiszap-katasztrófát követően
- A Szentháromság-szobrot 1911-ben az Amerikába kivándorolt lakosok állíttatták.
- Szabadságdomb remek kilátás tárul elénk a községre és a Bakonyra. Itt található a focipálya is.
Ismert személyek szerkesztés
- Az egykor önálló, de mára megszűnt, területileg Kolontárhoz tartozó Lőrinte községben született 1891-ben Forster György jogász, földbirtokos, országgyűlési képviselő.
Galéria szerkesztés
-
Kilátás a Szabadság dombról -
Templomdomb kereszttel -
Templomdomb a barlanggal -
Betlehemi barlang belső -
Bezerédi utca új lakóházai -
Bezerédi utca új lakóházai -
Emlékpark a templomdombról -
Lélekharang és Életfa az emlékparkban -
Emlékpark megmaradt pajtaépület... -
és kiállítás belül -
Kolontári védőtöltés -
Általános Iskola balra jobbra a Polgármesteri Hivatal -
Szentháromság szobor 1911-ből -
Kolontári szentkút -
Szentkút forrása -
A 20-as vasútvonal Kolontár mellett
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ a b Kolontár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 4.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Iszapömlés Veszprém megyében
- ↑ kiürítették a falut
- ↑ Kolontár települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Kolontár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 3.)
- ↑ Kolontár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
- ↑ Kolontár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
- ↑ Kolontár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
- ↑ Kolontár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)
- ↑ Kolontár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 19.)
- ↑ Kolontár Helységnévtár
- ↑ Emlékmű a kolontári Szentkútnál
- ↑ Isten hozott, kis sziget... Devecserben, Kolontáron
