Komáromcsehi

község Szlovákiában

Komáromcsehi (szlovákul Čechy) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, az Érsekújvári járásban.

Komáromcsehi (Čechy)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNyitrai
JárásÉrsekújvári
Rangközség
Első írásos említés1419
PolgármesterIng. Jozef Baranovič
Irányítószám941 32
Körzethívószám00421 (0) 35
Forgalmi rendszámNZ
Népesség
Teljes népesség301 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség25 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság151 m
Terület11,85 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 02′ 04″, k. h. 18° 22′ 20″Koordináták: é. sz. 48° 02′ 04″, k. h. 18° 22′ 20″
Komáromcsehi weboldala
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Fekvése szerkesztés

Érsekújvártól 20 km-re, északkeletre fekszik.

Élővilága szerkesztés

A faluban egy gólyafészek-alátét található.[2]

Története szerkesztés

1419-ben "Felsewchey" néven említik először. 1497-ben "Superior Chey" alakban említik. Története során több nemesi család birtokolta: a Csehi, Gyöpös, Nagyörvedi, a 17. században a Kürthy, Balogh, Megyery és más családok tulajdonában állt. A 16.-17. században elnéptelenedett. 1633-ban Zádory András szerez a faluban birtokot zálogjogon.[3] 1715-ben 11 adózója volt. 1787-ben 55 házában 344 lakos élt. 1828-ban 58 házát 431-en lakták, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Vályi András szerint "CSEHI. Elegyes tót falu Komárom Vármegyében, birtokosai Baranyai, és külömbféle Urak, lakosai katolikusok, és más félék, fekszik Nyitra Vármegyének szomszédságában, Érsek Újvártól két mértföldnyire, Szemeréhez közel, mellynek filiája, határjában réttye, és legelője elegendő, szőlei ellenben harmadik Osztálybéli borokat teremnek, egyéb középszerű vagyonnyaihoz képest, második Osztálybéli."[4]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a községről: "Csehi, tót-magyar falu, Komárom vgyében, fekszik Bars vgye szélén jó magas hegyek közt; Érsekujvárhoz 3 és 1/2 mfdnyire. Hegyes s már tagositott határa 4000 holdból áll, mellyből 10 telek után 350 h. urbériség, 1650 h. pedig majorság. Földe fekete agyag, terem rozsot, búzát, árpát és zabot; számlál 332 kath., 78 ref., 16 zsidót; kath. fiókegyházzal. F. u. Lipovniczky Vilmos, Jaross, Mátéfy, és Diósy." [1] Archiválva 2007. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben

A trianoni békeszerződésig Komárom vármegye Udvardi járásához tartozott. 1938 és 1945 között újra Magyarország része volt.

Népessége szerkesztés

1880-ban 496 lakosából 285 szlovák, 189 magyar, 10 német anyanyelvű és 12 csecsemő; ebből 432 római katolikus, 53 református, 10 zsidó és 1 evangélikus vallású volt.

1890-ben 552 lakosából 218 magyar és 330 szlovák anyanyelvű volt.

1900-ban 560 lakosából 307 magyar és 251 szlovák anyanyelvű volt.

1910-ben 596 lakosából 481 szlovák, 107 magyar és 8 német anyanyelvű volt.

1921-ben 568 lakosából 359 magyar és 207 csehszlovák volt.

1930-ban 643 lakosából 154 magyar és 480 csehszlovák volt.

1941-ben 639 lakosából 437 magyar és 201 szlovák volt.

1991-ben 316 lakosából 6 magyar és 305 szlovák volt.

2001-ben 326 lakosából 317 szlovák és 5 magyar volt.

2011-ben 299 lakosából 278 szlovák és 13 magyar volt.

2021-ben 301 lakosából 284 (+3) szlovák, 9 magyar, 5 egyéb és 3 ismeretlen nemzetiségű volt.[5]

Neves személyek szerkesztés

Nevezetességei szerkesztés

  • Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1735-ben épült.
  • Felvonóval ellátott sípálya.

Jegyzetek szerkesztés

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. bociany.sk
  3. Vende Aladár 1907: Komárom vármegye községei. In: Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség Komárom vármegye
  4. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  5. ma7.sk
  6. Szemerei római katolikus anyakönyv 1866, p. 49a-b

Külső hivatkozások szerkesztés