Wikipédia

Komáromfüss

község Szlovákiában

Komáromfüss (szlovákul Trávnik, 1927–-1948 között Fiš) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Komáromi járásában. Közigazgatási területe 18,7 km². Általában csak Füss néven emlegetik, így szerepel a szlovákiai táblatörvény mellékletét alkotó listán is.

Komáromfüss (Trávnik)
Az egykori bencés kolostor épülete
Az egykori bencés kolostor épülete
Komáromfüss címere
Komáromfüss címere
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNyitrai
JárásKomáromi
Rangközség
PolgármesterFarkas Károly
Irányítószám946 19 (pošta Číčov)
Körzethívószám035
Forgalmi rendszámKN
Népesség
Teljes népesség683 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség37 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság114 m
Terület18,74 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 46′ 35″, k. h. 17° 47′ 53″Koordináták: é. sz. 47° 46′ 35″, k. h. 17° 47′ 53″
Komáromfüss weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Komáromfüss témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Fekvése szerkesztés

Az Alsó-Csallóközben, a történelmi Komárom vármegye területén, Nagymegyertől 13 km-re délkeletre, Komáromtól 28 km-re nyugatra fekszik. Almásmajor (Jabloňové) tartozik hozzá. Keletről Kolozsnéma, nyugatról Csicsó, északról Tany, délről Vének és Gönyű községek határolják. Mellékutak kötik össze Tannyal (4,5 km), Csicsóval (1 km) és Kolozsnémával (5 km).

Élővilága szerkesztés

A faluban egy gólyafészket tartanak nyilván. Fészkelésről ezidáig nincs adat.[2] Itt található a Lyon mocsár.[3]

Története szerkesztés

A települést 1216-ban említik először Fys néven, a pápai tizedre vonatkozó összeírásban, mint a pannonhalmi apátság birtokát. 1268-ban IV. Béla a falu egy részét báró Cseszneky Jakab királyi kardhordozónak adományozta. A középkorban a bencés rend birtoka volt, de 1383-ban lakóit katonai szolgálataikért az egyházi nemesség rangjára emelték (önállóan választottak alispánt és tisztségviselőket egészen 1848-ig). Egykor két faluból, Kis- és Nagyfüssből állt.

A 17. században portyázó törökök mindkét falut elpusztították, de Nagyfüss lakói később visszatértek. Kisfüss azonban nem épült újjá, román stílusú régi templomának maradványait a Duna töltése temette maga alá. Eredetileg katolikus lakossága Kolozsnémával és Csicsóval együtt tért át a református hitre, 1737-ben azonban egyházát erőszakkal felszámolták, a prédikátort elűzték. A református lakosság egy része Nemesócsán telepedett le, templomuk elpusztult. A falu sokat szenvedett az árvizektől, 1867-ben pedig teljesen leégett egy nagy tűzvészben.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a községről: "Füss, magyar falu, Komárom vármegyében, Komáromhoz nyugotra 2 3/4 mfd., az öreg Dunától 1/4 mfd. A szentmártoni főapát adományzása alá tartozó papnemesi helység, s egy illy papnemesi szék innen veszi nevét. Határa 2536 722/1200 hold, mellyből belsőség 31 h., szántóföld 834, kaszálló 615 h., nádas 142, legelő 913 hold. Földje igen jó, s mindent megterem; a szarvasmarha és lótenyésztés virágzó. Népessége 849 lélek, kik közt 845 r. kath., 4 zsidó. Nevezetesebb épületei a kath. egyház, s a szentmártoni főapátság administratori és lelkészi laka. Az egész határ majorsági birtok s birják: a szentmártoni főapát, Ghyczy, Szabó, Matkovics, Kajdacsy, Orbán, Pázmány, Priviczer, Markovics, gr. Somogyi, Pach."[4]

A trianoni békeszerződésig Komárom vármegye Csallóközi járásához tartozott. Az 1965-ös árvíz itt is nagy károkat okozott.

A faluhoz tartozott: Újfüss (Nový Trávnik), Kisfüss-puszta vagy Balogh-puszta (Malý Trávnik), Ronka-puszta (Ronka), Almás-puszta (Jabloňové vagy Almáš), Erecs-puszta (Ereč) és Bezdán-csárda (Bezdanská čárda, Csicsó határában), Ásványtői-csárda vagy Kisnéma (Malá Nemá), Gátőrház (Hatný dom), Szelleház-puszta, juhászház.

Népessége szerkesztés

1880-ban 664 lakosából 622 magyar és 1 szlovák anyanyelvű volt.

1910-ben 645 lakosából 644 magyar anyanyelvű volt.

1930-ban 738 lakosából 685 magyar, 23 csehszlovák, 9 zsidó és 21 állampolgárság nélküli volt.

1970-ben 942 lakosából 842 magyar és 95 szlovák volt.

2001-ben 703 lakosából 642 magyar (91%) és 59 szlovák volt.

2011-ben 698 lakosából 570 magyar és 123 szlovák volt.

2021-ben 683 lakosából 554 (+22), 96 (+10) szlovák, (+1) cigány és 33 ismeretlen nemzetiségű volt.[5]

Oktatás, kultúra szerkesztés

A faluban magyar nyelvű óvoda működik. 2007-ben megszűnt a magyar alapiskola, azóta a komáromfüssi tanulók főként a szomszédos Csicsón folytatják tanulmányaikat.

Nevezetességei szerkesztés

  • A bencések temploma eredetileg a 14. században épült, (Szent Vendelnek szentelt) 1665-ben a török lerombolta. 1762-ben új templomot emeltek (Szent Benedeknek szentelt), melyet a 19. század első felében klasszicista stílusban átalakítottak. Az egyhajós építmény szentélyének északi falához épült a Szűz Mária-kápolna.
  • A templom mellett áll az egykori kolostor 18. századi klasszicista épülete, melyet a helyiek kastélynak neveznek. Itt volt az apátsági birtok intézői hivatala és a plébánia. Ma könyvtár és plébánia működik itt.
  • Kisnemesi kúriái közül a Balogh- és az almásmajori Hriastély-kúria maradt fenn.
  • Itt élt és alkotott, itt van eltemetve Szeder Fábián János bencés író, néprajzkutató, nyelvtudós. Tiszteletére 1996-ban emlékszobát rendeztek be. Síremléke a füssi temetőben található.
  • A Farkasrét-dűlő sásssal borított szikes-tőzeges terület.

Emlékművek, szakrális kisemlékek szerkesztés

  • Szeder Fábián emléktáblája a volt bencés kolostor épületének falán.
  • A két világháborúban elesett füssiek emlékműve a községháza melletti parkban található. Talapzatán 1996-ban honfoglalási emléktáblát helyeztek el.
  • A falu Tany felé eső végén 19. századi Mária-képoszlop található.
  • A temetői nagykeresztet 1886-ban állították.
  • A világháborús emlékmű mellett 2002-ben állított fa emlékkeresztet a koronás magyar címer díszíti.
  • A templom mellett található a 19. század végéről származó kálvária.
  • A faluban található fakeresztet 2008-ban állították egy régebbi kereszt helyére.
  • A falu határában, a Balogh-tagon, kis mesterséges dombon egy 19. századi kőkereszt található.
  •  
    Szeder Fábián emléktáblája
  •  
    Világháborús emlékmű
  •  
    Világháborús emlékmű
  •  
    Honfoglalási emléktábla
  •  
    Mária-képoszlop
  •  
    Temetői nagykereszt
  •  
    Emlékkereszt (2002)
  •  
    Kálvária
  •  
    Fakereszt (2008)

Neves személyek szerkesztés

Képtár szerkesztés

  •  
    A bencések temploma
  •  
    Községháza
  •  
    A volt alapiskola épülete
  •  
    Szeder Fábián síremléke
  •  
    Régi síremlékek a füssi temetőben
  •  
    Utcakép
  •  
    Tűzoltószertár
  •  
    Óvoda
  •  
    Új lakóházak a községben
  •  
    Komáromfüssi részlet
  •  
    Kétnyelvű helységnévtábla
  •  
    Erdő a község határában
  •  
    Kavicsbányató a község határában

Testvértelepülés szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ bociany.sk No. 1366
  3. ↑ Kövesdi Károly: Ahol minden a múltról mesél: Komáromfüss. Vasárnap 2007.[halott link]
  4. ↑ Füss. In Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  5. ↑ ma7.sk
  6. ↑ Szeder Fábián portréja. [2013. október 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. november 2.)
  7. ↑ Magyar néprajzi lexikon /

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

 
A Wikimédia Commons tartalmaz Komáromfüss témájú médiaállományokat.

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Komáromfüss&oldid=26470141”