Korallfa
A korallfa (Erythrina) a hüvelyesek (Fabales) rendjébe tartozó pillangósvirágúak (Fabaceae) családjában a bükkönyformák (Faboideae) egyik nemzetsége.
Származása, elterjedése szerkesztés
A nemzetség pántropikus: fajai az Ó- és Újvilág szubtrópusi és trópusi tájain egyaránt megtalálhatók.
Megjelenése, felépítése szerkesztés
Kisebb fa vagy nagyobb bokor.
Ovális, fűzöld levelei hármasával ülnek a levélnyélen. Némely faj szárát végig tövisek borítják.
Színpompás, többnyire élénkvörös virágzata a bohóc csörgősipkájára emlékeztet. A virágok az új hajtások végén, nagyjából a növény hároméves korától nyílnak.
Termése a zöldborsóhoz hasonló hüvely: a fajok többségéé fényes barna, de akad élénk színmintás is.
Életmódja, élőhelye szerkesztés
A tápanyagban gazdag, jó vízáteresztő talajt kedveli. Annak ellenére, hogy trópusi növény, a rövid ideig tartó, enyhe fagyot képes elviselni. A mérsékelt öv nagyobbik részén hidegházi növénynek számít.
Virágait madarak porozzák be, ezért azok feltűnő színűek és sok nektárt termelnek.
Magról és félfás dugványról is viszonylag könnyen szaporítható.
Felhasználása szerkesztés
Az ausztrál bennszülöttek kérgét és gyökerét nyugtatónak, leveleit pedig főzelékként fogyasztották. A chachafuto (balú, Erythrina edulis magvát a muiszka indiánok megfőzték és megették.[1]
A nemzetség több faját dísznövénynek ültetik.
Jegyzetek szerkesztés
Források szerkesztés
- Susanne Lipps: Madeira. A Botanical Melting Pot! Oliver Breda Verlag, Duisburg. p. 24. ISBN 3-938282-09-6
- Lovas Katalin: Meseszép korallfa