Koraszülöttség és nyelvfejlődés

Koraszülöttség és nyelvfejlődés A koraszülött csecsemőket az orvosi ellátás a 25. gesztációs héttől kezdődően meg tudja menteni, még extrém kis születési súly esetén is. A koraszüléskor esetlegesen fellépő különböző károsodások gyakran érinthetik azokat az agyi területeket, melyek a nyelv fejlődéséért felelősek (pl. bal temporoparietális terület). Elképzelhető az is, hogy a korán megszakított intrauterin érés és a különböző környezeti hatások miatt az agykérgi területek fejlődése megváltozik. Ezen tényezők miatt előfordulhat, hogy a koraszülöttség atípusos nyelvi fejlődéssel jár együtt.[1]

Expresszív és receptív szókincsbeli különbségek koraszülöttek és nem koraszülöttek között szerkesztés

Az ún. receptív szókincs a megértő szókincsre vonatkozik, a receptív nyelvi képességek vizsgálata alatt többek között megnevezett tárgyak megértését, igék, jelzők, elöljárószók, a cselekvés-tárgy közötti szemantikai kapcsolat megértését, és passzív vagy kérdő mondatok megértését értjük. Ezzel ellentétben az ún. expresszív szókincs a kifejező nyelvi képességeket foglalja magában, feltérképezésére például tárgyak, képek megnevezését, konkrét és absztrakt fogalmak definiálását vagy képsorozatokon alapuló történet mesélését lehet feladatul adni. A morfoszintaktikai képességek és a spontán beszéd mérése is az expresszív nyelvi képességek vizsgálatára alkalmas eljárások.[2]

Egy vizsgálat koraszülött és normál időben született gyermekek csoportjait hasonlította össze. 70 koraszülött és 34 nem koraszülött vett részt a vizsgálatban, akik hat évesek voltak a tesztelés idejében. A két csoportot nyelvi képességek (szókincs, grammatika, fonológiai tudatosság) és általános kognitív fejlődési szint – azaz a megismerő funkciók fejlődése, mint pl. a figyelem, emlékezés, észlelés, végrehajtó funkciók stb.- alapján hasonlították össze, egy intelligencia teszttel mérve. Nem találtak különbséget koraszülöttek és nem koraszülöttek között az általános kognitív fejlődésben. Kevésbé kifejlett nyelvi képességek azonban tetten érhetők voltak, mégpedig a szókincsben, a grammatikában és a fonológiai tudatosságban egyaránt. A szókincs mérésére egy képmegnevezési vizsgálatot, a grammatikai képességek feltérképezésére pedig egy olyan feladatot alkalmaztak, mely során a gyerekeknek ki kellett választaniuk, hogy egy adott képen zajló eseményt a felsorolt mondatok közül melyik jellemez a legjobban. A fonológiai tudatosság vizsgálatára számos tesztet alkalmaztak, például fel kellett ismerniük a gyerekeknek az ugyanolyan szótaggal kezdődő szavakat, vagy három perc alatt a lehető legtöbb „pa” szótaggal kezdődő szót kellett felsorolniuk. (Ez utóbbi eljárást szótag fluenciának nevezzük.) A vizsgálat alátámasztotta, hogy különösebb agyi károsodás jelenléte nélkül a koraszülöttség igenis befolyásolja a nyelvi fejlődést egészen az iskoláskor kezdetéig, azt mintegy atípusos fejlődési pályára terelve.[3]

Egy másik vizsgálat koraszülöttek expresszív nyelvi képességeit vizsgálta kétéves korukban. 58 koraszülött és 60 nem koraszülött vett részt a vizsgálatban. Egy olyan teszt segítségével hasonlították össze a két csoportot, mely az expresszív nyelvi képességeket és a szóbeli nyelvben való késéseket detektálja. Azok a gyerekek, akik koraszülöttek voltak nagyobb százalékban mutatták a szóbeli (expresszív) nyelvi képességek fejlődésének késését. Alacsonyabb volt az expresszív szókincsük ezeknek a gyerekeknek, mint a normális időben születő társaiknak. Tehát, azoknál a gyerekeknél, akik koraszülöttek és normálisnál kisebb születési súllyal jönnek a világra a szókincs fejlődésük nem a normál időben született gyerekekéhez hasonlítható. Ez az eredmény különböző beszédterápiás intervenciós programok szükségességére hívhatja fel a figyelmet.[4]

Hasonló eredményekre jutott egy másik kutatócsoport is, akik szintén jelentős eltéréseket találtak a koraszülött és nem koraszülött gyerekek között a receptív és expresszív nyelvi jellemzőket tekintve.[2]

Egy longitudinális (utánkövetéses) vizsgálattal kimutatták, hogy az expresszív és a receptív nyelvi képességek a fejlődésben 3-5 hónapot késnek átlagosan olyan koraszülöttek esetén, akik 2000g súly alatt jöttek világra és 36 hétre születtek. Mindezek ellenére, megfigyelhető volt, hogy a 26. hónapra a gyerekek nyelvi fejlődése már a normális tartományba esett. A tanulmány szerint a kórházban eltöltött idő, a születési súly, az Apgar-pontszámok, a csecsemő ingerelhetősége, állapotának stabilizálása a kórházból való kiengedéskor, és az érzékeny anyai gondoskodás mind befolyásolják a nyelvi képességek fejlődését.[5]

Általános kognitív deficit koraszülöttek körében? szerkesztés

Az általános kognitív fejlődés a különböző megismerési funkciók fejlődését jelenti, úgy mint a figyelem, végrehajtó funkciók, emlékezet, észlelés (pl. látás, hallás), érzelmek, nyelvi képességek stb. Elképzelhető, hogy ezen funkciók deficitje együttesen okozzák koraszülöttek körében a nyelvi lemaradást. Egy kutatás ezt vizsgálandó kimutatta, hogy a nagyon kicsi születési súllyal világra jövő csecsemők sokkal rosszabban teljesítenek egy vizuális és egy audiovizuális feladaton mint a kontroll csecsemők. Ezek az eredmények ellentmondanak a fent említett vizsgálatoknak, de arra utalhatnak, hogy a koraszülöttek körében megfigyelhető nyelvi lemaradás akár magyarázható egy sokkal általánosabb kognitív deficittel, mely nem specifikus csak a nyelvi képességekre.[6]

Iskolai teljesítmény és koraszülöttség szerkesztés

Koraszülötteket és nem koraszülötteket 16 éves korukban vizsgálva kimutatták, hogy e két csoport nem különbözik jelentősen iskolai teljesítményükben, még idegen nyelvi tantárgyakon sem.[7]

Agyi aktiváció és koraszülöttség szerkesztés

Funkcionális mágneses rezonancia-vizsgálattal (fMRI) bizonyították, hogy habár koraszülött és nem koraszülött csoportoknál ugyanazok az agyi területek aktiválódnak szemantikus feldolgozás hatására (bal superior, középső temporális gyrusok, és inferior frontális gyrus), de a koraszülött csoportnál jelentősen nagyobb összeköttetések figyelhetőek meg a hagyományos nyelvi területek és szenzomotoros területek között. Ugyanakkor, kevesebb összeköttetés a megfigyelhető a frontális területen belül a kontroll csoporthoz viszonyítva. 12 évesen a gyerekek (legyen koraszülött vagy sem) nem mutatnak jelentős teljesítménybeli eltérést egy egyszerű lexikális-szemantikai feladaton, és hasonló agyi területek aktiválódnak mindkét csoportnál, de a koraszülött csoportnál megfigyelhetőek eltérő neurális útvonalak kiépülései.[8]

Források szerkesztés

  1. Csépe, V. (2005). Kognitív fejlődés-neuropszichológia. Gondolat Kiadó: Budapest
  2. a b Van Lierde, K. M., Roeyers, H., Boerjan, S., & De Groote, I. (2009). Expressive and receptive language characteristics in three-year-old preterm children with extremely low birth weight. Folia Phoniatrica et Logopaedica, 61, 296-299.
  3. Guarini, A., Sansavini, A., Fabbri, C., Alessandroni, R., Faldella, G., & Karmiloff-Smith, A. (2009). Reconsidering the impact of preterm birth on language outcome. Early Human Development, 85, 639-645.
  4. Isotani, S. M., Azevedo, M. F., Chiari, B. M., & Perissinoto, J. (2009). Expressive language of two year-old pre-term and full-term children. Pro Fono, 21, 155-159.
  5. Cusson, R. M. (2003). Factors influencing language development in preterm infants. Journal of Obstetric, Gynecologic, & Neonatal Nursing, 32, 402-409.
  6. Ortiz-Mantilla, S., Choudhury, N., Leevers, H., & Benasich, A. A. (2008). Understanding language and cognitive deficits in very low birth weight children. Developmental Psychobiology, 50, 107-126.
  7. Saavalainen, P. M., Luoma, L., Laukkanen, E. M., Bowler, D., Määttä, S., Kiviniemi, V., & Herrgård, E. (2008). School performance of adolescents born preterm: neuropsychological and background correlates. European Journal of Paediatric Neurology, 12, 246-252.
  8. Schafer, R. J., Lacadie, C., Vohr, B., Kesler, S. R., Katz, K. H., Schneider, K. C., Pugh, K. R., Makuch, R. W., Reiss, A. L., Constable, R. T., & Ment, L. R. (2009). Alterations in functional connectivity for language in prematurely born adolescents. Brain, 132, 661-670.