Koromfarkú csuk

madárfaj

A koromfarkú csuk (Oenanthe melanura) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a légykapófélék (Muscicapidae) családjába tartozó faj.[1][2]

Koromfarkú csuk
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Alrend: Verébalkatúak (Passeri)
Család: Légykapófélék (Muscicapidae)
Alcsalád: Saxicolinae
Nem: Oenanthe
Faj: O. melanura
Tudományos név
Oenanthe melanura
(Temminck, 1824)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Koromfarkú csuk témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Koromfarkú csuk témájú médiaállományokat és Koromfarkú csuk témájú kategóriát.

A magyar név forrással nincs megerősítve.

Rendszerezése szerkesztés

A fajt Coenraad Jacob Temminck holland zoológus le 1824-ben, a Saxicola nembe Saxicola melanura néven. Sorolják a Cercomela nembe is, Cercomela melanura néven.[3]

Alfajai szerkesztés

  • Oenanthe melanura airensis (Hartert, 1921)
  • Oenanthe melanura aussae (Thesiger & Meynell, 1934)
  • Oenanthe melanura lypura (Hemprich & Ehrenberg, 1833)
  • Oenanthe melanura melanura (Temminck, 1824)
  • Oenanthe melanura neumanni (Ripley, 1952)
  • Oenanthe melanura ultima (Bates, 1933)[2]

Előfordulása szerkesztés

Afrikában a Szahara alatti részén és a Közel-Keleten, Csád, Dzsibuti, Egyiptom, Eritrea, Etiópia, Izrael, Jemen, Jordánia, Mali, Niger, Omán, Palesztina, Szaúd-Arábia, Szomália, Szudán és Szíria területén honos. Kóborlásai során eljut Gambiába, Kuvaitba és az Egyesült Arab Emírségekbe is.

Természetes élőhelyei a szubtrópusi vagy trópusi cserjések, sziklás környezetben és sivatagok. Állandó, nem vonuló faj.[4]

Megjelenése szerkesztés

Testhossza 14 centiméter, testtömege 13–18 gramm.[5] Tollazata szürke-barna, fekete farokkal.

 

Életmódja szerkesztés

Rovarokkal táplálkozik, de bogyókat is fogyaszt.

Szaporodása szerkesztés

Fészekalja 3-4 tojásból áll.

Természetvédelmi helyzete szerkesztés

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]

Jegyzetek szerkesztés

  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2020. október 20.)
  2. a b A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2020. október 20.)
  3. Avibase. (Hozzáférés: 2020. október 20.)
  4. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2020. október 20.)
  5. Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2020. október 17.)

Források szerkesztés

További információk szerkesztés