Kotessó

község Szlovákiában

Kotessó (1899-ig Nemes-Kis-Kotessó és Nagykotessó, szlovákul Kotešová) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Nagybiccsei járásban. Nemeskutas, Buková, Vágbalázsi és Trencsénkutas egyesítése.

Kotessó (Kotešová)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásNagybiccsei
Rangközség
Első írásos említés1243
PolgármesterPeter Mozolík
Irányítószám013 61
Körzethívószám041
Forgalmi rendszámBY
Népesség
Teljes népesség2151 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség93 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság343 m
Terület20,33 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 14′ 41″, k. h. 18° 35′ 58″Koordináták: é. sz. 49° 14′ 41″, k. h. 18° 35′ 58″
Kotessó weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kotessó témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Fekvése szerkesztés

Nagybiccsétől 2 km-re északkeletre a Vág partján fekszik.

Története szerkesztés

Kotessót 1234-ben "Hotesou" alakban említik először. 1336-ban "Hatisow", 1341-ben "Hutasow", 1374-ben "Chotesow", 1423-ban "Hothesow" alakban szerepel a korabeli forrásokban.

Nagykotessó, (későbbi magyar nevén Trencsénkutas) 1598-ban szerepel először, "Nagy Kotessowa" alakban. Részben a nyitrai püspökség, részben a Kotessói, Kudelka, Prileszky, Kohács és Hrabovszky családok birtoka volt. 1598-ban 29 háza volt. 1784-ben 75 házában 527 lakos élt. 1828-ban 91 háza volt 767 lakossal. A hricsói, később a nagybiccsei uradalomhoz tartozott, az Eszterházy családnak gazdasága volt a községben. Lakói mezőgazdasággal, erdei munkákkal, bognármesterséggel, drótozással foglalkoztak.

Kiskotessót 1598-ban "Kys Kotessowa" néven említik először, helyi nemesi családok birtoka volt. Ekkor 8 háza volt. 1784-ben 21 házában 123 lakos élt. 1828-ban 16 háza volt 176 lakossal. A 19. század közepén egyesült Nemeskotessóval.

Nemeskotessó (vagy Nemeskutas) 1598-ban "Nemes Kotessowa" néven tűnik fel. 1598-ban 16 háza volt. 1784-ben 21 házában 123 lakos élt, 1828-ban 36 háza volt 487 lakossal. Plébániája 1421-ben már létezett, a községnek zsinagógája is volt. 1550 körül a falu lakói protestánsok lettek, plébániáját csak 1788-ban alapították újra.

A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Nagybiccsei járásához tartozott. Nagy- és Nemeskiskotessót 1943-ban egyesítették.

Népessége szerkesztés

1910-ben Nemeskutasnak 775 lakosából 727 szlovák, 38 német, 8 magyar és 2 más anyanyelvű, míg Trencsénkutasnak 561 lakosából 532 szlovák, 19 német, 1 magyar és 9 más anyanyelvű volt.

2001-ben 1842 lakosából 1826 szlovák volt.

2011-ben 1897 lakosából 1843 szlovák volt.

Neves személyek szerkesztés

  • Itt szolgált Ján Haranta (1909-1983) szlovák költő és műfordító.

Nevezetességei szerkesztés

  • Az Angyalok Királynője tiszteletére szentelt római katolikus temploma a korábbi templom alapjain a 17. században épült. Tornya 1641-ben készült el.
  • Gótikus eredetű kastélya a 15. századg végén épült, a 16. század végén átépítették. A 19. század második felében lebontották és újra felépítették. Kerek saroktornyai és gótikus kapuzata van.
  • Reneszánsz eredetű kastélya 1578 körül épült, egyik szárnyát a 17. század elején építették. A 18. század közepén barokk stílusban építették át.
  • A plébánia épülete 18. századi barokk stílusú.

Jegyzetek szerkesztés

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

Külső hivatkozások szerkesztés