Wikipédia

Kovács László (politikus)

(1939–) magyar szocialista politikus

Kovács László (Budapest, 1939. július 3. –) szocialista politikus, volt külügyminiszter, az MSZP volt elnöke, az Európai Bizottság volt adó- és vámügyi biztosa, 2010 júliusa és 2012 márciusa között pedig az MSZP alelnöke volt.

Kovács László
Magyarország külügyminisztere
Hivatali idő
1994. július 15. – 1998. július 8.
ElődJeszenszky Géza
UtódMartonyi János
Magyarország külügyminisztere
Hivatali idő
2002. május 27. – 2004. október 31.
ElődMartonyi János
UtódSomogyi Ferenc
Magyar Szocialista Párt 3. elnöke
Hivatali idő
1998. szeptember 5. – 2004. október 16.
ElődHorn Gyula
UtódHiller István
Született1939. július 3. (84 éves)[1][2]
Budapest
PártMagyar Szocialista Párt
Foglalkozás
Iskolái
Díjak
A Wikimédia Commons tartalmaz Kovács László témájú médiaállományokat.
Ez a szócikk a politikusról szól. Hasonló címmel lásd még: Kovács László (egyértelműsítő lap).

Tanulmányai szerkesztés

1957-ben érettségizett a Petrik Lajos Vegyipari Technikumban, majd 1963-ban felvették a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem esti tagozatára, külkereskedelmi szakra, ahol 1968-ban diplomázott. 1976 és 1980 között az MSZMP Politikai Főiskoláján tanult és végzett.

Rendszerváltás előtti pályafutása szerkesztés

1957 és 1959 között a Medicor Gyárban, majd 1962 és 1966 között a Kőbányai Gyógyszerárugyárban vegyésztechnikusként dolgozott. 1963-ban lépett be az MSZMP-be. 1966-ban átkerült a KISZ Központi Bizottságának nemzetközi osztályához, amelynek 1971 és 1975 között vezetője volt. Közben 1969 és 1971 között Prágában a Nemzetközi Diákszövetség(wd) titkára volt. 1975-től 1976-ig az MSZMP Központi Bizottsága külügyi osztályának konzultánsa, 1976 és 1983 között annak alosztályvezetője, 1986-ig osztályvezetője volt. 1986. május 1-jén a Lázár-kormány külügyminiszter-helyettese lett,[3] mely tisztségét a Grósz-kormányban is megtartotta, a Németh-kormányban pedig külügyminisztériumi államtitkár, vagyis Horn Gyula külügyminiszter első helyettese lett. Rövid ideig tagja volt az MSZMP Központi Bizottságának.[4]

Rendszerváltás utáni pályafutása szerkesztés

1989-ben a Magyar Szocialista Párt alapító tagja lett. 1990-ben beválasztották az elnökségbe, majd 1994-ben párt egyik ügyvivője lett. Az 1990-es országgyűlési választáson pártja országos listájáról szerzett mandátumot. 1993 és 1994 között a külügyi bizottság elnöke. 1994-ben az MSZP Győr-Moson-Sopron megyei területi listájáról jutott be az Országgyűlésbe. Horn Gyula akkori miniszterelnök behívta a kormányába külügyminiszternek. Első külügyminisztersége alatt ilyen minőségében 1994 és 1995 között az EBESZ soros elnöke és alatta zárták le a csatlakozási tárgyalásokat a NATO-hoz. Az 1998-as országgyűlési választás után újra országgyűlési mandátumhoz jutott (Győr-Moson-Sopron megyei területi lista). Az MSZP-frakció vezetője lett és a párt elnökévé választották. Frakcióvezetői posztjáról 2000-ben lemondott. 2002-ben pártja budapesti területi listájáról szerzett mandátumot. Medgyessy Péter kijelölt miniszterelnök újra külügyminiszterré nevezte ki. Külügyminisztersége alatt csatlakozott Magyarország az Európai Unióhoz. 2004-ben rövid ideig az első Gyurcsány-kormány külügyminisztere is volt, de tisztségéről lemondott. 1990-től 2004-ig megszakítás nélkül országgyűlési képviselő volt, amikor is mandátumáról várható uniós biztosi kinevezése miatt lemondott.[5]

2004-ben először a José Manuel Barroso vezette Európai Bizottság energiaügyi biztosának jelölték, de az európai polgári pártok tiltakozása és felmerült energiapolitikai gyengeségei miatt később az adó- és vámügyi biztosi posztot kapta meg. Ekkor a pártelnöki posztról is lemondott. A ciklus vége alkalmából a biztosok tevékenységét értékelő írás jelent meg a The Economist hetilapban, melynek szerzője szerint a gyengébb teljesítményűek közé sorolt Kovács nem hagyott nyomot maga után Brüsszelben.[6][7]

Mivel az európai bizottsági megbízatása 2009-ben lejárt, visszatért a hazai belpolitikába és indult a 2010-es választásokon 2010-es országgyűlési választásokra, amin az MSZP országos listájáról nyert mandátumot.

2010 júliusában ismét elindult az MSZP tisztújító kongresszusán, ahol alelnökké választották.

Személyéhez fűződő viták szerkesztés

2004 áprilisában a MÚOSZ-szal közösen hazugsággal vádolta meg és etikátlannak nevezte az Indexet, amiért egy újságírójuk külön meghívás nélkül („inkognitóban”) részt vett az MSZP egy kampánytréningjén, és cikket írt róla. Az Index visszautasította a vádakat azzal, hogy a cikk minden állítását alá tudják támasztani.[8]

Családja szerkesztés

1968-ban nősült, felesége Tóth Mária Éva, akitől egy lánya, Dóra (1977–) született.[9] Felesége 2013 februárjában elhunyt. 2015 júliusában újra megnősült.[10] Felesége Lucza Mónika, akitől egy fia (László) született 2011-ben. 2021 tavaszán egészsége miatt különköltözött családjától.[11][12]

Kitüntetései szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ MAK (lengyel nyelven)
  2. ↑ Munzinger Personen (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. ↑ Felmentés és kinevezés. Magyar Nemzet, XLIX. évf. 105. sz. (1986. május 6.) 3. o.
  4. ↑ Rendszerváltozás Magyarországon 1987-1990. felsooktatas.oktatolapok.mnl.gov.hu. (Hozzáférés: 2024. április 20.)
  5. ↑ Személyi névtér – Nemzeti Névtér. (Hozzáférés: 2024. április 20.)
  6. ↑ A commission report-card (angol nyelven). The Economist, 2009. szeptember 24. (Hozzáférés: 2009. október 7.)
  7. ↑ Pethő András: Csúsztatva védi magát Kovács László (magyar nyelven). Origo, 2009. október 6. [2009. október 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. október 7.)
  8. ↑ Hazudik az Index (Uj Péter), Kovács és a MÚOSZ szerint etikátlan az inkognitó
  9. ↑ Ki kicsoda 2000: Magyar és nemzetközi életrajzi lexikon. Budapest: Greger-Biográf. 1999. 917. o.  
  10. ↑ Kovács László újra nősült 76 évesen Archiválva 2015. július 28-i dátummal a Wayback Machine-ben – Blikk, 2015. július 28.
  11. ↑ Külön él fiatal feleségétől és kisfiától: öregek otthonába került Kovács László – Kiemelt ellátásban részesül a volt külügyminiszter – Blikk, 2021. március 31.
  12. ↑ Kovács László felesége kéri, tartsák tiszteletben a magánélethez fűződő jogaikat – Magyar Hang, 2021. március 31.
  13. ↑ Húszéves a Köztársaság-díj Göncznek, Fergének, Kornainak és másoknak - Népszabadság Online

Források szerkesztés

További információk szerkesztés


Elődje:
Martonyi János
Magyarország külügyminisztere
2002. május 27. – 2004. szeptember 30.
 Utódja:
Somogyi Ferenc
Elődje:
Jeszenszky Géza
Magyarország külügyminisztere
1994. július 15. – 1998. július 8.
 Utódja:
Martonyi János
Elődje:
Horn Gyula
A Magyar Szocialista Párt elnöke
1998 – 2004
 Utódja:
Hiller István
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kovács_László_(politikus)&oldid=27074490”