Kovácsy Béla (állatorvos)

Hadadi Kovácsy Béla (Tasnádszántó, Szilágy megye, 1861. november 22. – Budapest, 1931. június 6.) gazdasági tanintézeti igazgató, állatorvos, állattenyésztési szakíró, lapszerkesztő.

Kovácsy Béla
Született	1861. november 22. Tasnádszántó
Elhunyt	1931. június 6. (69 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	iskolaigazgató, állatorvos, állattenyésztési szakíró, lapszerkesztő
Iskolái	Magyar Királyi Állatorvosi Akadémia (–1880) Magyaróvári Magyar Királyi Gazdasági Akadémia (–1884)
Sírhelye	Farkasréti temető (felszámolták)
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete

Tasnádszántón született, ahol apja, Kovácsy Sándor, gróf Mikó Imre jószágigazgatója volt. Középiskolai tanulmányai után a budapesti magyar királyi állatorvosi akadémián szerzett oklevelet, majd az 1883–1884-es tanévben a Magyaróvári Gazdasági Akadémián is tanult. Állatorvosi tanulmányai befejezése után külföldi tanulmányutat tett. Visszatérése után, 1881-ben vesztegintézeti segéddé nevezték ki és a Földművelésügyi Minisztérium Állategészségügyi Osztályába osztották be. 1884-ben állami állatorvos lett Sopronban. 1885-ben a Kassai Magyar Királyi Gazdasági Tanintézet állattenyésztési tanszékének rendes tanárává, 1895-ben pedig ugyanezen intézet igazgató-tanárává nevezték ki. 1907–1910 között a végleges épületbe költözött Mezőgazdasági Múzeumba helyezték tanintézeti igazgatói fokozatának és minőségének megőrzésével, ahol az állattenyésztési és szakoktatási kiállítások berendezési munkáit irányította. 1910 végével a Rodiczky Jenő által alapított Országos Gyapjúminősítő Intézet igazgatójává nevezték ki. 1914-ig töltötte be e pozíciót állami szolgálatból való nyugdíjaztatásáig. Ezután a Műtrágyát Értékesítő Szövetkezet propagandaosztályának lett az igazgató­ja, azonban főleg a juhtenyésztés terén tevékenykedett tovább.

Elhunyt 1931. június 6-án délután 1 órakor, örök nyugalomra helyezték 1931. június 8-án délután a Farkasréti temetőben. Neje Oberling Imra volt.

Munkái

Cikkei a Kassai Állatvédő Egyesület Évkönyveiben (1888. A hasznos madarak és azok védelméről, 1890. Adatok a ló eredete és történetéről); a Kassai m. kir. Gazdasági Tanintézet Évkönyveiben (1889. Kísérletek egy új fertőtlenítő szerrel, Kuhlandi tehenészetünk, 1891. A réti széna és értékét befolyásoló körülmények, A legegyszerűbb zöldtakarmány-eltartási mód, 1892. Takarmányozási kísérletek a közönséges módon és a Mandl-féle eljárással készült moslékkal, 1893. Etetési kísérletek malacokkal, 1897. Micsoda befolyással van a mosléketetés a tejre); a Gazdasági Mezőgazdában (1889. A kassai gazdasági tanintézet, Védhetjük-e betegségek ellen állatainkat gyógyszerekkel?, A Blunt-féle takarmányprés, Egy mintagazdaság Erdélyben, Egynémely mesterséges takarmány hamisítása, A szarvasmarha hizlalása, 1892. Modern állattenyésztők, Hol és mikor oltsunk lépfene ellen?, Védő oltások lépfene és orbánc ellen); a Gazdasági Lapokban (1889. A ragadós száj- és körömfájás); a Mezőgazdasági Szemlében (1891. Szarvasmarha-tenyésztésünk fejlődésének akadályai, 1895. Milyen húsú sertést tenyésszünk?, 1896. A sovány tej értékesítése sertéssel, 1898. Hogy tehetnők sertés-tenyésztésünket jövedelmezőbbé?), a Köztelekben (1895. Depecoratio, 1898. Magyarország sertéstenyésztésének jövője) stb., a Magyarország vármegyéi és városai c. monográfia I. kötetében Abaúj-Torna vármegye és Kassa, Budapest, 1896. (Abauj-Tornavármegye mezőgazdasága); a Torontálmegyei Gazdasági Egyesület Értesítőjének és a Háztartásnak is munkatársa volt.

• Tanulmány a kefirről, különös tekintettel annak eredete és története, készítési módja és összetétele, élettani és gyógytani jelentőségére. Kassa, 1888.
• A hasznos madarak és azok védelméről. Kassa, 1888.
• A ló és annak tenyésztése. Kézikönyv lótenyésztők, lókedvelők, állatorvosok és mezőgazdák számára. Kassa, 1888–1889. 531 ábrával és Magyarország lótenyésztési térképével. Négy füzet. (Monostory Károllyal együtt. 2. jav. kiadás. Kassa, 1892.)
• A sertés, annak tenyésztése és hizlalása. Kézikönyvül sertéstenyésztők, hizlalók, mezőgazdák és állatorvosok számára. Számos ábrával és fénynyom. mellékletekkel. Kassa, 1889-1890. Nyolc füzet. (Monostory Károllyal.)
• Adatok a ló eredete és történetéről. Kassa, 1890.
• Takarmányozástan. Kézikönyv gazdák, gazdasági akadémiai hallgatók használatára. Kassa, 1893.
• Háziállataink takarmányozása. Kolozsvár, 1893. (Az erdélyi gazdasági egylet könyvkiadó-vállalata. VII. évf. 2. füzet.)
• Sertéstenyésztéstan. Kézikönyv gazdasági tanintézeti hallgatók, sertéstenyésztők, mezőgazdák és állatorvosok részére. Kassa, 1899. Szövegbe nyomott 45 ábrával.

Szerkesztette a Magyaróvárról Kassára áthelyezett Gyakorlati Mezőgazda c. gazdasági hetilapot 1886–1894-ben; a Falusi Gazda Naptárát, 1889–1892-ben, a Gyakorlati Mezőgazda Zsebnaptárát 1892–1894 között és a Kassai m. kir. Gazdasági Tanintézet Értesítőjét és Évkönyvét 1895-től.

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.  
• Petőfi Irodalmi Múzeum
• Gyászjelentése. Pannon Digitális Egyesített Archívum (PANDEA) - OSZK gyászjelentések
• Magyar agrártörténeti életrajzok II. (I–P). Szerk. Für Lajos, Pintér János. Budapest: Magyar Mezőgazdasági Múzeum. 1988. ISBN 963-7092-05-6  [1] 266–269. oldal