Kovászna megye
Kovászna megye (románul: Județul Covasna) Erdély délkeleti részén helyezkedik el, a Kárpát-medence legkeletebbre fekvő megyéje. Szomszédos megyék: keleten Bákó megye (Bacău), Vrancea megye, Buzău megye (Bodza), északon Hargita megye, nyugaton és délen Brassó megye. Székhelye Sepsiszentgyörgy.
| Kovászna megye (Covasna) | |
 | |
 | |
| Kovászna megye címere | |
| Adatok | |
| Ország |  Románia |
| Régió | Erdély |
| Megyeszékhely | Sepsiszentgyörgy |
| Jelzés | CV |
| Terület | 3710 km² |
| Körzethívószám | (+40) 267 (+40) 367 |
| Népesség | |
| Népesség | 200 042 fő (2021. dec. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 57 fő/km² |
| Térkép | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kovászna megye témájú médiaállományokat. | |
Földrajz szerkesztés
Kovászna megye Erdély délkeleti részén helyezkedik el, a 25°32' és 26°18' keleti hosszúságok, valamint a 45°32' és a 46°18' északi szélességek között.
Domborzat szerkesztés
A megye legnagyobb részét a Brassói-medence északkeleti része és a Felső-háromszéki-medence foglalja el. Északi és keleti határain középmagas hegyek találhatók. A legmagasabb pont a Háromszéki-havasokban található 1777 méter magas Lakóca-tető, a legalacsonyabb pont az ágostonfalvi Olt-híd melletti erózió-bázis 468 méteres magassággal. A megye területének 44%-át erdő borítja.
Az északi hegységek nagy része vulkáni tevékenység során alakultak ki (zárójelben legmagasabb pontjuk): Déli-Hargita (1558 m), Csomád-hegység (1301 m), Nagy-Murgó (1016 m). Keleti hegységek: Répát-hegység, Nemere-hegység (1649 m), Háromszéki-havasok (1777 m), Bodzai-havasok (1479 m). A megye középső részén elterülő hegységek: Baróti-hegység (1017 m), Bodoki-hegység (1240 m).
| Hely | Név | Magasság | Hegység |
|---|---|---|---|
| 1. | Lakóca | 1777 m | Háromszéki-havasok |
| 2. | Nagy-Mányicska | 1675 m | Háromszéki-havasok |
| 3. | Nagy Sándor-csúcs | 1640 m | Nemere-hegység |
| 4. | Kis-Nemere | 1627 m | Nemere-hegység |
| 5. | Clabucilor | 1615 m | Háromszéki-havasok |
| 6. | Zernye-havas | 1602 m | Háromszéki-havasok |
| 7. | Kakukk-hegy | 1558 m | Hargita |
| 8. | Fekete-bérc | 1543 m | Háromszéki-havasok |
| 9. | Szélkapu | 1524 m | Háromszéki-havasok |
| 10. | Kis-Bonyó | 1522 m | Háromszéki-havasok |
Vízrajz szerkesztés
A megye két meghatározó folyóvize az Olt és a Feketeügy (az Olt legnagyobb mellékfolyója). A két legnagyobb állóvíz a 2 km hosszúságú Besenyői-tó és a 23 hektár területű Rétyi-tó.
Éghajlat szerkesztés
A megye mérsékelt kontinentális éghajlatú (forró nyarak, hideg telek), évi átlaghőmérséklete 2-7 °C között változik. A megyeszékhelyen mért legalacsonyabb hőmérséklet -32 °C (1929. február 11.), a legmagasabb 37.8 °C (1951. augusztus 11.) 2005. február 6. és február 8. között kétszer is megdőlt a megyei hidegrekord. Február 8-án reggel Bodzafordulón -37 °C-ot mértek. A városban 1939-ben hozták létre a meteorológiai intézetet, a szakemberek szerint azóta nem mértek ilyen alacsony hőmérsékleti értéket a vidéken. Az évi csapadékmennyiség a megyében 500 és 1100 mm között változik.
Lakosság szerkesztés
Kovászna megye lakossága 2007-ben 223 364 fő (1992-ben még 233 256 fő volt), melynek 50,1%-a városlakó. 122 település található a megye területén. A 2002-es népszámláláskor 222 449 volt a lakosság száma, ebből 73,79% magyar, 23,28% román és 2,68% cigány. Magyarok ennél nagyobb arányban csak Hargita megyében vannak. A népesség változása az utóbbi 150 évben (a megye mai területére számítva):[2][3]
Közigazgatás szerkesztés
A megyei tanács szerkesztés
A megyei tanács 31 tagból áll, a tanács elnökével együtt. A legutóbbi, 2020-as választásokkor Tamás Sándor az RMDSZ színeiben nyerte a tanácselnöki tisztségért folyó küzdelmet. A táblázat a 2020-as helyhatósági választások eredményeit mutatják:
| Párt | Mandátumok | Jelenlegi megyei tanács összetétel | ||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| RMDSZ | 22 | |||||||||||||||||||||||
| Erdélyi Magyar Szövetség | 3 | |||||||||||||||||||||||
| PNL | 3 | |||||||||||||||||||||||
| PSD | 2 | |||||||||||||||||||||||
Települések szerkesztés
A legnagyobb települések a megyében (2011):[3]
| Név | Rang | Lakosság (fő)[4] | ||
|---|---|---|---|---|
| 1. | Sepsiszentgyörgy | megyei jogú város | 56 006 |    |
| 2. | Kézdivásárhely | megyei jogú város | 18 491 | |
| 3. | Kovászna | város | 10 114 | |
| 4. | Barót | város | 8 672 | |
| 5. | Bodzaforduló | város | 7 528 | |
| 6. | Zágon | község | 5 282 | |
| 7. | Gelence | község | 4 815 | |
| 8. | Bardoc | község | 4 728 | |
| 9. | Zabola | község | 4 597 | |
| 10. | Szitabodza | község | 4 584 | |
| 11. | Kézdiszentlélek | község | 4 582 | |
| 12. | Előpatak | község | 4 475 | |
| 13. | Uzon | község | 4 430 | |
| 14. | Nagybacon | község | 4 403 | |
| 15. | Torja | község | 4 027 | |
| 16. | Csernáton | község | 3 978 | |
| 17. | Zágonbárkány | község | 3 688 | |
| 18. | Bereck | község | 3 550 | |
| 19. | Ozsdola | község | 3 519 | |
| 20. | Szentkatolna | község | 3 378 | |
| 21. | Bölön | község | 3 097 |
Gazdaság szerkesztés
Természeti kincsek:
- Lignit (Barót környéke)
- Ásványvíz (Bibarcfalva, Előpatak)
Források szerkesztés
- Kisgyörgy Zoltán: Erdővidék (Sepsiszentgyörgy, 1973);
- Kisgyörgy Zoltán: Barangolás Székelyföldön 3.: Kovászna megye (Pallas-Akadémia könyvkiadó, Csíkszereda, 2000);
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ 2021-es romániai népszámlálás
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- ↑ a b Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate definitive: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2023. április 5.)
- ↑ beosztott falvakkal együtt
További információk szerkesztés
- Háromszék.lap.hu – Linkgyűjtemény
- Kovászna megye Tanácsa
- Kovászna megye műemlék épületei
.svg){kind=small}