Kováts József (költő)

(1780–1809) költő

Kováts József (Tótvázsony, 1780. április 1.Kaposvár, 1809. február) református lelkész, költő.

Kováts József
Született1780. április 1.
Tótvázsony
Elhunyt1809. február (28 évesen)
Kaposvár
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásalelkész,
költő
SablonWikidataSegítség

Pályája szerkesztés

Veszprémben és Pápán tanult. A teológia elvégzése után két évig tanító volt Pátkán, azután segédlelkészi állást kapott Városhidvégen (1805–1808) Kállai András prédikátor mellett. A lelkész nevelt leánya, Fanni volt ideálja, akihez több verset írt.

A latinon kívül németül, olaszul, franciául értett és olvasott. Versei rímelésével nagy népszerűségre tett szert, ezért „rímkovácsnak” nevezték el. Költeményei közül néhány megjelent a Kurirban, többségük azonban kéziratban terjedt. Ásvai Jókai József (Jókai Mór apja) is nagy bámulója volt; talán családja körében is többször beszélt róla, így kerülhetett a különcködéseiről is híres költő alakja Jókai Mór több regényébe. 1808-ban társaival együtt ittasan botrányt okozott egy templomban, ezért Kaposváron börtönbe került, ahol 1809. februárban meghalt.

Rendkívül népszerű volt, mesterkélt verselése ellenére a kortárs epigonok közül kiemelkedett rímfaragó tehetségével. Pintér Jenő a kor nagy költői: Csokonai Vitéz Mihály és Kisfaludy Sándor utánzói közé sorolja. „A költő a rokokó lírikusok díszítő fogásaival zengedezett ideálja szépségeiről, a kecseskedő stílus szellemében cicomázta strófáit.”

Költői hagyatékát Ferdős Dávid gyönki református tanár szedte össze és adta ki: Kováts József versei (Pest, 1817; második kiadása: Kolozsvár, 1835).

Kéziratban maradt költeményei közül többet kiadott Abafi Lajos a Figyelőben; a Magyar Nemzeti Múzeum (az Országos Széchényi Könyvtár?) kézirattárában vannak: Tünődés című hosszabb költeménye, Keserv Csokonai Vitéz Mihály halálára, hosszabb óda; és ásvai Jókai József füzetében 80 darab költemény.

Források szerkesztés

További információk szerkesztés