Kováts Mátyás (egri kanonok)

(1790–1861) teológus

Kováts Mátyás (Polgár, Szabolcs megye, 1790. február 24.Eger, 1861. május 4.) bölcseleti és teológiai doktor, egyetemi tanár, egri kanonok, egervári prépost és kurci apát.

Kováts Mátyás
Született1790. február 24.[1][2][3]
Polgár
Elhunyt1861. május 4. (71 évesen)[1][2]
Eger
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásateológus
SablonWikidataSegítség

Élete szerkesztés

Középiskoláit 1801-2-ben Miskolcon, 1803-ban Lőcsén, a humaniórákat 1804-ben szintén Lőcsén, 1805-ben Egerben végezte, majd az egri növendékpapok közé lépett. A bölcseletet 1806-7-ben és teológiát 1808-1811-ben Egerben hallgatta (időközben 1810. november 4-én a pesti egyetemen bölcseleti doktorrá avatták), majd az egri papnevelőben a kispapok felügyelője volt. 1812. november 11-én miséspappá szenteltetett fel és Budára került báró Fischer István egri érsek mellé, aki akkor ott prímási helyettes volt. 1813. május 2-án teológiai doktor lett. Ezután a pesti központi papnevelőben mint tanulmányi felügyelő, működött; ahonnét érseke ismét visszahelyezte Egerbe, az egyetemes- és magyar történelmi tanszékre, 1820. november 8-án pedig a pesti egyetemen a dogmatika tanára lett (1823-ban és 1826-ban dékáni hivatalt is viselt); ez állását 1832-ben egri kanonokká történt kineveztetése után hagyta el. 1837. március 25-én a Kisfaludy Társaság alapítója lett.

Cikkei az Eyházi Folyóirásban (1832. I. Erkölcsi méltóságunk eszközéről és ezen eszköz megmaradhatásának szükséges feltételéről), a Magyar egyházi beszédek Gyűjteményében (Pest, 1833. IV. Szent Péter és Pál napjára, Mondotta Ó-Budán 1820-ban).

Munkái szerkesztés

  • Carmen exc. ac rev. d. Stephano l. b. Fischer archiepiscopo Agriensi, oblatum. Agriae, 1808.
  • Biographia Joannis Hunyady, quondam regni Hungariae gubernatori, voivodae Transsilvaniae... ex probatis auctoribus in hocce compendium redacta. Uo. 1818.
  • Barátságos Értekezés A Vallási Egyesűlés Ideájának Szerzőjével. Pest, 1823. Online
  • Észrevételek ily czímű prédikácziók iránt: Az evangeliumi tolerantia két prédikáczióban előadva. Uo. 1824.
  • A keresztény katholika anyaszentegyháza hit- és erkölcsbeli szabásainak foglalatja, melyet nt. Strauch Benedek német nyelven kiadott munkája után szabad fordítás képében közrebocsátott. Uo. 1825.
  • A hitetlenségről bizonyos ifjuhoz intézett levél. Kevéssel ezelőtt francziából deákra, most pedig deákból magyarra fordítva. Uo. 1829.
  • Nexus fundamentorum religionis christianae, regiae scientiarum universitati Pestiensi, dum quinquagesimum a sui instauratione annum pie ac solenniter ageret. e singulari et devinctissimo erga illam studio reverenter oblatus. Badae, 1830.
  • Theses ex universa theologia...in lyceo archiepiscopali Agriensi a 1835. Agriae. 1835.
  • Sermo funebris, quo dno Josepho Belánszky, dum viveret episcopo Neosoliensi, die 3. Januarii 1843. pie in domino denato, die 26. Aprilis anni ejusdem, in ecclesia cathedrali Neosoliensi parentabat. Neosilii, 1843.
  • Egyházi beszéd, mely azon alkalommal, midőn n. t. Verestóy Imre... félszázados papságának másod zsenge áldozatát 1884. nov. 5. ünnepélyes hálaadásul az Urnak bemutatná... elmondatott. Eger. 1845.
  • A vegyes házasságról. Uo. ...

Alapította az Egyházi Folyóirás c. szaklapot 1832-ben Pesten, melyet egy évig szerkesztette. (1830. jan. 7. Pesten kiadt programmját: Scopus et planum operis periodicum: Egyházi értekezések és tudósítások; ezzel a hittudományokat akarta az őket megillető szinvonalra emelni).

Levele Walter Lászlóhoz. Eger, 1842. jún. 21. (a Magyar Nemzeti Múzeum kéziratiosztályában).

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b Nemzetközi Virtuális Katalógustár (több nyelv nyelven). Online Számítógépes Könyvtári Központ. (Hozzáférés: 2018. május 25.)
  2. a b Osztrák Életrajzi Lexikon 1815-1950 (német nyelven). Osztrák Tudományos Akadémia. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. Kovács, Mathias (BLKÖ)

Források szerkesztés

További információk szerkesztés