Krasznokamszk
Krasznokamszk (oroszul: Краснокамск) város Oroszország Permi határterületén, Krasznokamszk városi körzet székhelye.
| Krasznokamszk (Краснокамск) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Oroszország | ||
| Föderációs alany | Permi határterület | ||
| Járás | Krasznokamszk városi körzet | ||
| Irányítószám | 617060 | ||
| Körzethívószám | 34273 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 53 631 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Időzóna | UTC+5 | ||
| Elhelyezkedése | |||
.svg)
 Krasznokamszk
Pozíció Oroszország térképén
| |||
 é. sz. 58° 05′, k. h. 55° 45′Koordináták: é. sz. 58° 05′, k. h. 55° 45′ | |||
Krasznokamszk
Pozíció a Permi határterület térképén
| |||
| Krasznokamszk weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Krasznokamszk témájú médiaállományokat. | |||
.png)
.jpg)
Lakossága: 51 916 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[2]
Fekvése szerkesztés
A Permi határterület központi részén, Permtől közúton 35 km-re nyugatra, a Káma jobb partján helyezkedik el. Tizenkét kilométer hosszan nyújtózik el a Káma mentén Perm délnyugati, folyón túli külvárosa felé.
Története szerkesztés
A cellulóz- és papíripari kombinát építésének kezdetén, 1929-ben létrejött munkástelepülésből alakult ki. Eredeti neve Bumsztroj (az „orosz ”papír és „építés ”szavak rövidítésének összevonása), ezt 1933-ban cserélték Krasznokamszkra. 1934-ben az építkezés körzetében olajlelőhelyet tártak fel; hamarosan megkezdték a kitermelést és 1975-ig folytatták, akkor műszaki okok miatt abbahagyták.[3] A település 1938-ban kapott városi rangot. Ekkor a kombinát néhány épülete mellett már álltak a Goznak papírgyár épületei, és működött az újonnan épített hőerőmű is.
Gazdasága szerkesztés
A város két vezető termelővállalata egyazon iparághoz tartozik. A legnagyobb létesítmény továbbra is a település alapítása óta működő cellulóz- és papíripari kombinát. Mellette a Goznak papírgyár különleges minőségű és célú papírt készít, például bankjegy, értékpapírok, fontos iratok céljára.[4]
A fémszitagyár a második világháború idején Kolcsugino városból evakuált kis üzemből nőtt ki. Az egyetlen oroszországi üzem, mely a papírgyártásban használt fémszitákat is készít, egyéb márkázott (ROSSET) termékei széles körű ipari és mezőgazdasági felhasználásra készülnek.[5]
A Szpecnyeftyehimmas Rt. elődje egy ukrajnai kőolajfeldolgozó gyár volt, melyet szintén a világháború idején evakuáltak Krasznokamszkba. Az 1970-es években átalakult olajvegyészeti gépgyárrá (Nyeftyehimzapcsaszty). Napjainkban a gépgyár különféle berendezéseket készít vegyipari és gépipari cégek, különösen kőolajfeldolgozó és olajvegyészeti vállalatok számára.[6]
Az 1996-ban alapított Karbokam Zrt. a Lamberti S.p.A. olasz cég technológiájával dolgozik. Fő terméke a karboximetil-cellulóz és a polianionic-cellulóz(?), melyet a gáz- és olajiparban, az építő- és a textiliparban, valamint a papírgyártásban használnak fel.[7]
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ 26. Численность постоянного населения Российской Федерации по муниципальным образованиям на 1 января 2018 года. Orosz Szövetségi Állami Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. január 23.)
- ↑ A 2010. évi népszámlálás adatai. Oroszország statisztikai hivatala. [2013. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. január 5.)
- ↑ Ju. A. Jakovlev: Enciklopegyija Permszkij kraj / A krasznokamszki olajlelőhely (orosz nyelven). Permculture.ru. [2015. október 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. október 4.)
- ↑ A Goznak papírgyár története Archiválva 2015. október 8-i dátummal a Wayback Machine-ben (Hozzáférés: 2015-02-21)
- ↑ A fémszitagyár honlapja (Hozzáférés: 2015-02-21)
- ↑ Az olajvegyészeti gépgyár honlapja (Hozzáférés: 2015-02-21)
- ↑ A Karbokam gyár honlapja (Hozzáférés: 2015-02-21)
Források szerkesztés
- Portret goroda (orosz nyelven). A város hivatalos honlapja. (Hozzáférés: 2015. február 21.)
- Goroda Rosszii. Enciklopegyija (orosz nyelven). Moszkva: Izd. Bolsaja Rosszijszkaja Enciklopegyija (1994)
- Je. N. Sumilov: Enciklopegyija Permszkij kraj (orosz nyelven). Permculture.ru. [2015. október 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. október 4.)
